Gondolat

Mikor voltak gimnazisták a Marslakók?

2011. AUGUSZTUS 15.

Mikor voltak gimnazisták a marslakók?


Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a Földön: emberek és magyarok. (Isaac Asimov)

Marx György tudománytörténeti esszéjében feldolgozza a tréfás legendát, miszerint a marslakók a huszadik század eleji Amerikában beszivárogtak az egyetemekre és kutatóintézetekben, és prominens helyeket kezdtek maguknak elfoglalni. A Nagy Generációnak is nevezhető tudósok közé olyan fizikusok tartoztak, mint Wigner Jenő, Teller Ede, Szilárd Leó vagy a modern matematika géniusza, Neumann János. Az idegenek alig érthető akcentusuk miatt magyaroknak álcázzák magukat.
Leon Lederman könyvében olvasható (Az isteni atom, 116. oldal), hogy a városi legenda szerint ezeregyszáz esztendővel ezelőtt egy Marsról érkezett űrhajó kényszerleszállásra kényszerült Közép-Európában.

Bizonyítékok: a magyarok és a marslakók azonosságára:
– Nagyon szeretnek vándorolni (akárcsak az ugyaninnen szétrajzó cigányok).
– Rendkívül egyszerű és logikus nyelvet beszélnek, ami gyökeresen különbözik szomszédaikétól.
– Sokkal okosabbak a földlakóknál.

„Talán el is hitték volna róluk, hogy igazán magyarok, csakhogy Sherlock Holmes kiderítette: mind ugyanannak a városnak (Budapest) ugyanazon részéből (Pest) rajzottak ki. Ez természetesen már több volt, mint gyanús. Dr. Watson a helyszínen nemsokára rábukkant annak a személynek a nyomára, aki a magyar oktatás legfőbb irányítójaként fedezte, sőt közvetve maga szervezte meg a marsiak "gimnáziumnak" álcázott titkos hídfőállását. Ezt a személyt úgy hívták, hogy báró Eötvös Loránd. „
A Yankee folyóirat (1980 márciusában) Kemény Jánosra, a Basic megalkotójára hivatkozva részletekkel is szolgált: Gábor, Kármán, Kemény, Neumann, Szilárd, Teller, Wigner mind Budapestnek ugyanazon szektorában született.

„Telegdi Bálint mesélte, hogy Fermi figyelmét is fölkeltette egy különleges marsbeli szakkifejezés, amit a magyarok gyakran mondtak egymásnak, meg is kérte Telegdit, hogy fordítsa le neki angolra, mit jelent: Te piszkos disznó!”
Nemcsak a tudomány, hanem a film területét is elárasztották ez idő tájt a magyar tehetségek, Korda Sándortól kezdve a Tolcsván született Fox Vilmoson átig, aki a 20th Century Fox filmgyárat alapította, Zukor Adolfig, aki a Paramountot. Norman Macrea, az Economist fõszerkesztője szerint pedig „A magyarok Amerikában sokkal előbb megteremtették Hollywoodot, mielőtt az ennél ártalmatlanabb atombombát megcsinálták volna.”

Az a Nagy Generáció, amely azután oly sikeressé lett Amerikában, körülbelül száz éve született, és a húszas évek körül érettségizett. A második világháború később hasonló tehetséghullámot hozott létre. Telegdi Bálint, Kemény János, Lax Péter, Oláh György, Wiesel Eliézer, Soros György…
„Mostanig az ember a Természettel állt szemben, mostantól azonban saját természetével kell szembenéznie – mondta Gábor Dénes angolul-franciául-hollandul-japánul-németül-olaszul-spanyolul megjelent, de magyar fordításban még nem olvasható könyvében, melynek címe: A jövő feltalálása. „Civilizációnk ma három nagy veszéllyel néz szembe. Az első egy nukleáris háború okozta pusztulás. A második a túlnépesedés. A harmadik a szabadidő okozta unalom. Először fordul elő a történelem során, hogy elég egy kisebbségnek dolgoznia, amely munkájával képes a nagy többséget céltalan luxusban eltartani. Az a réteg, amelynek a munkájára valóban szükség van, nemsokára olyan szűk lesz, hogy tagjai a legtehetségesebb fiatalok soraiból verbuválhatók. A történelem folyását szinte minden fölfedezés megzavarja, és egy másik fölfedezésre lesz szükség, hogy helyreállítsa az egyensúlyt.
A fertőtlenítőszerek lecsökkentették a gyermekhalandóságot, és most fogamzásgátlót kell szedni, hogy korlátok közt tartsuk a népességszámot. A gőzgép, a benzinmotor a fosszilis tüzelőkészletek kimerítésével fenyeget bennünket, ezért atomenergiát kell használnunk. Nem hagyhatjuk abba az innovációt, mert tigris hátán lovagolunk. „
A magyar talentum a kalandos, bizonytalan, folyton változó közép-európai társadalmi-történelmi közegnek tudható be. A folytonos alkalmazkodáskényszer kreatívvá tesz – ez tükröződik korunk kiemelkedő magyar tudósainak szellemi teljesítményében is.

Talán az Európában átélt történelmi viharok fejlesztették ki Szilárd Leóban és Neumann Jánosban azt az érzéket, hogy elsőként érezték meg az atomkor, illetve a computerkor közeledtét.

Az egyik marslakó, túl az Óperencián szerényen megjegyezte: - Nem feltétlenül kell okosabbnak lenni másoknál. Elég, ha egy nappal előttük jársz.

Forrás: KFKI

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

ZALAI Anita

1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.

Gondolat

Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

CSONTOS Erika

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Gondolat

A misztikus kék ló

„A művészet a szellemi világhoz vezető híd” – mondta Franz Marc (1880–1916)

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Magyar világszenzáció! - Megvan a cukorbetegség gyógyszere?

Magyar szer hozhat áttörést a felnőttkori cukorbetegség gyógyításában. A tablettákat már embereken tesztelik. A nemzetközi kutatók is az antibiotikumhoz hasonló áttörésről beszélnek. A kész gyógyszer négy év múlva kerülhet a piacra.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.