Gondolat

Jóindulatú mágia?

NAGY Zsuzsanna

2011. AUGUSZTUS 15.

Az ezredforduló embere számára megnyílt a spirituális pláza: a tételes vallások mellett tág tere nyílik a szinkretikus kultuszoknak. A készlet folyamatosan bővül. A nagy vallásoknak egyelőre nem riválisai az újpogány, újboszorkány kultuszok, ám a fiatalok körében rohamosan terjed népszerűségük.

Eléggé meglepő adat, és jól jelzi a tendenciákat, hogy egy 1999-ben végzett és 2000-ben publikált felmérés szerint az Amerikai Egyesült Államokban majd nyolcszázezren vallották magukat újpogánynak.

A boszorkányság, a tanult mágia, az ezoterikus és okkult mozgalmak története újabb fejezettel gyarapodhat korunkban, átszínezve a történeti antropológia képét. A boszorkányság, a rontás kultusza és a vámpírok különböző irodalmi, művészeti feldolgozásának jelenkori dömpingje mind azt mutatja, hogy e fantáziát megmozgató képzetkörök mélyebb spirituális igényt elégítenek ki.

A különböző művészeti alkotásokban a fő konfliktus úgymond a civilizáció és természet közötti romantikus ellentétből ered. A magas kultúra ellentmondásosan viszonyul a boszorkányság, a sámánizmus és a mágia „történelem előtti időkbe” nyúló történeti tradíciójához. Mindezek népszerűsége és a populáris kultúrába való beágyazódása azonban egyre intenzívebb, és töretlennek látszik.

Éledő kultuszok

A 19. század végének okkultista reneszánsza meghatározó szerepet játszott az újpogányság kialakulásában. A folyamatosan kialakuló okkult társaságok hatásával a spiritizmus és a teozófia megszületésével magyarázható a jóindulatú mágia gyakorlatának megjelenése.

Az újpogányságnak hivatalos definíciója is van. Azokat az irányzatokat nevezik így, melyek a kereszténység előtti európai, illetve nem európai eredetű kultuszokból merítenek, mint például a druida vallás, a Mithrasz-kultusz vagy a germán népek kultuszai. Idesorolhatók azok is, melyek a törzsi társadalmak hiedelemrendszereinek újjáélesztését egyfajta álfolklór megalkotásával kísérlik meg, mint például a szibériai sámánhit esetében történt.

A varázslás, az okkult tudományok évezredek óta vonzzák az embereket és bonyolult hiedelemvilág jött létre: az okkult energiák és hatalmak befolyásolásának hagyománya. Máig ebből táplálkozik a kuruzslók és gyógyítók népes tábora, és mindezek csábereje alól gyakran nem tudják kivonni magukat korunk ragyogó elméi sem.

A hiedelmeket még a különböző mai irányzatok elvi ellentétekből fakadó mindennapos konfliktusai, formai és tartalmi vitái sem tudják kioltani, sőt. Az irányzatok közötti viták még inkább népszerűsítették e tanokat. Gyakran a tudományos világképpel, az uralkodó vallásokkal szemben kecsegtetőbb szellemi javakkal és spirituális optimizmussal jár e tanok képviselőjévé válni.

Az újboszorkányok és a gyógyítás

Újboszorkányságnak az újpogányságon belül azokat az irányzatokat lehet tekinteni, amelyek résztvevői konzekvensen boszorkánynak tételezik magukat. Ezek az irányzatok a XX. század második felétől éledtek újjá, és elnevezésük a német neue Hexen kifejezés tükörfordítása.

A boszorkányok a hiedelmek szerint egyaránt rendelkeznek a gyógyítás és a rontás hatalmával növényekből készített főzeteik révén. A természet gyógyító erőinek birtokában jelentős ráhatásuk van történésekre. (Érdekes adalék, hogy a születés és halál mezsgyéjén járó tanult asszonyok, a bábák is gyakorta keveredtek az elmúlt századokban ebbe a hírbe, és gyógyító vagy ártó hatalmuk egyként adott, nem is vitás a szolgáltatásukat igénybe vevő falusi közegben, pusztán a dolgokhoz való viszonyuk határozza meg a dolgok szerencsés vagy szerencsétlen kimenetelét.)

A mai újboszorkányok minden fórumon hangsúlyozzák, hogy kizárólag jóindulatú varázslást űznek, s az egyes kultuszokban szereplő Agancsos Isten, Pán istennel azonos, nem az ördöggel.

Az új irányzatok mágiával foglalkoznak, s ezen belül egyfajta gyógyító tevékenységet végeznek. A boszorkányság tágabb értelemben véve – az újpogányságon belül – egyfajta mesterséget jelent, aminek a lényege a természetfelettivel való kapcsolattartás képessége és az így szerzett erő és tudás szigorúan jóindulatú alkalmazása. Az újboszorkány ezt a tudományt beavatás vagy tanulás által szerzi, ennyiben okkult, vagy felmenőitől örökli, itt a folklorisztikus elemek jellemzőbbek.

De egy harmadik, sokkal prózaibb metódus is adódik, az önképzés. Itt elegendő egy kézikönyv vagy az internet, melynek révén máris elsajátíthatók a praktikák. A lényeg, hogy a spiritizmuson és különleges gyógyító képesség felismerésén át a ceremoniális mágiáig ma már minden gyorstalpaló tanfolyamokon vagy házilag is elsajátítható. Buckland és felesége az 1980-as évek elején alapított első levelező rendszerű boszorkányszemináriumának több mint 1000 hallgatója volt. Ma már sokan az internet útvesztőiben magányosan képzik magukat, és űzik praktikáikat.

Nagy Zsuzsanna

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Gondolat

Karinthy öndiagnózisa

NAGY Zsuzsanna

Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül címmel írta meg saját betegségének felfedezését, tüneteinek kialakulását.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Gyermekreumatológiai panaszok, tünetek értékelése szakdolgozói szemmel - A Figyelő 2015;2

SZABÓ Brigitta

A betegelőjegyzést végző szakdolgozó felelőssége nagy, mivel a beteg, illetve a szülő elmondása alapján kell döntenie az ellátandó eset sürgősségéről. A bemutatott célzott kérdésekkel nagy biztonsággal eldönthető, hogy melyik beteg igényel soron kívüli ellátást és ki az, aki kivárhatja a szokásos előjegyzési időt.

Gondolat

Mágia és orvoslás a történelem előtti korban

NEMES Csaba

A medicina kultúrtörténete címmel orvostörténelmi könyvet írt dr. Nemes Csaba, Németországban élő orvos.

Klinikum

Betegség kimeneteli vizsgálat felnőtt JIA-s betegek körében

A jelenlegi terápiás protokollok már lehetővé teszik a klinikailag inaktív betegség elérését betegek nagy részében, a jó állapot fenntartásához azonban a betegek gyakran hosszú ideig kapnak egy vagy akár többféle gyógyszeres kezelést és egyre többen éveken át biológiai terápiát.

Gondolat

Gyógyító magyar mágiák

A mágikus gondolkodásmód máig föllelhető köznapi viszonyrendszerünk mélyén, és életünk nehéz pillanataiban mindannyian fordultunk már megnyugtató eszköztárához.

Gondolat

A hippokratesi iskola kórtani szemlélete Dr. Nemes Csaba orvostörténelmi sorozata III.

A Corpus Hippocraticum gyakorlata száműzte a mágikus, természetfölötti, theurgikus elemeket (theurgia = az istenek akarata) és kórtanát az 5. századi természetfilozófia tanítására építette.