Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 885

Gondolat

2022. JANUÁR 06.

Modellállítás: az emberi test képi konstrukciói – A 150 éves Magyar Képzőművészeti Egyetem kiállítása

CZIGLÉNYI Boglárka

A Magyar Képzőművészeti Egyetem 2021. november 6. és december 4. között nyitva tartó kiállítása a képzőművészet és a művészképzés olyan szereplőire koncentrált, akikkel nem szokás foglalkozni, pedig évszázadok óta folyamatosan szem előtt vannak mind a művekben, mind a művészeti akadémiákon. A modellekről van szó. Az emberi test tanulmányozása Európában a reneszánsz óta alapja a képzőművészetnek, arról azonban kevés szó esik, hogy kik is azok, akik a „testüket adják” ehhez. A Bojtos Anikó és Albert Ádám kurátori vezetésével létrejött kiállítás a modelleket állította központba, és kulturális, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt vizsgálta a Képzőművészeti Egyetem 150 éves történetét.

Klinikai Onkológia

2021. NOVEMBER 30.

A metasztázisok keletkezésének mechanizmusa és lehetséges terápiája

TÍMÁR József, SEBESTYÉN Anna, KOPPER László

A daganatos progresszió végső lépése az áttétes betegség kifejlődése. A folyamat biológiai alapjai nagyrészt tisztázottak, de molekuláris háttere nem. Ebben a folyamatban a daganatsejtek maximális kollaborációs és alkalmazkodóképessége fejlődik ki az extrém környezethez és a különféle normális sejtekhez, ami miatt az áttétképzés szervspecifikus formában valósul meg. A szervi áttétek a primer tumortól is, de sajnos egymástól is különböznek, ami azt is jelenti, hogy ez a különbözőség genetikailag is fennáll. Az áttétes betegség és a progresszió hiperszenzitív monitorozása ma már lehetséges molekuláris eszközökkel. Addig is, amíg nem rendelkezünk a különféle szervi áttéttípusok kezelésére specifikusabb terápiákkal (a csontáttétekhez hasonlóan), arra kell törekedni, hogy a meglévő terápiás modalitásokat lehetőleg a metasztatikus betegség és nem a primer tumor jellemzői alapján tervezzük.

Lege Artis Medicinae

2021. NOVEMBER 30.

Új szemlélet a lipoprotein(a) fokozott plazmaszintjének kezelésében

KARÁDI István

A lipoprotein(a) genetikailag meghatározott, az LDL molekuláris szerkezetéhez ha­sonló lipoproteinfrakció, amelynek fokozott az atherogenitasa, és az athero­scle­ro­ticus ere­detű érbetegségek független kockázati tényezője. Plazmakoncentrációját kör­nyezeti té­nyezők (táplálkozás, életmód) nem befolyásolják, ezért a primer és szekunder cardiovascularis prevencióban el­sősorban a gyógyszeres terápia került előtérbe. A széleskörűen alkalmazott lipidcsökkentők nem befolyásolják a lipopro­tein(a) plazmaszintjét. A közelmúltban proprotein konvertáz szubtilizin-kexin-9 (PCSK-9) elleni monoklonális antitestek (evolocumab és alirocumab), valamint az siRNS alapú inclisiran, de különösen az LPA mRNS-t megcélzó antisense oligonukleotid, a pelacarsen klinikai alkalmazása so­rán jelentős lipoprotein(a)-csökkentő ha­tást észleltek. Az atheroscleroticus eredetű vascularis betegségek mellett a kalcifikáló aor­tabillentyű-stenosis patogenezisében is meg­­határozó szerepet játszik a lipoprotein(a). A fenti biológiai terápiák alkalmazása eb­ben a kórképben is reményteljes.

Klinikum

2021. NOVEMBER 04.

Holisztikus betegségkockázat-becslés

Hosszú utat kell még megtennünk ahhoz, hogy a személyre szabott orvoslás ígérete valóra válhasson a rutin egészségügyi ellátásban. Két neves genetikus a Nature-ben ismerteti az individuális betegségkockázat pontos meghatározásához szükséges teendőket.

Lege Artis Medicinae

2021. OKTÓBER 28.

Az orvosi Nobel-díjat megalapozó magyar felfedezésekről

VARGA János

Az idei orvostudományi Nobel-díjat az amerikai David Juliusnak és Ardem Patapoutiannak ítélték oda, a hőérzékelés, illetve a tapintás molekuláris biológiai mechanizmusainak felfedezéséért. Julius kutatásaiban központi szerepet játszott a kapszaicin (az erős paprika csípős hatóanyaga), amelyet szegedi kutatók már több mint fél évszázada használnak a fájdalomérzékelés, illetve az ehhez köthető idegi rendszerek kutatására. A tudományterület fejlődéséről Jancsó Gábor egyetemi tanárral, a Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Élettani Intézet kutatójával beszélgettünk.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2021. SZEPTEMBER 15.

A nyugtalan láb szindróma és a sclerosis multiplex kapcsolata

SIMON Gellért, BARTHA Noémi Eszter, SZABÓ Katalin, KÖVES Péter, TERRAY-HORVÁTH Atilla, BERNÁTH István, SZILÁGYI Géza, SZAKÁCS Zoltán

A rossz minőségű alvás gyakori probléma sclerosis multiplexben szenvedő betegeknél, ami hozzájárul a gyakori fáradékonysághoz. Az alvásfüggő légzészavarok, az insomnia, a REM-magatartászavar, a narcolepsia és a nyugtalan láb szindróma egyaránt leírásra került sclerosis multiplexben szenvedő embereknél. A fájdalom, a nocturia, a depresszió, a különböző gyógyszermellékhatások, a fehérállományi laesiók elhelyezkedése és a betegség súlyossága mind olyan tényezők, amelyek befolyásolják az alvás minőségét ebben a betegpopulációban. Az alvás megzavarása nappali aluszékonyságot, fokozódó fáradékonyságot és nem kellően hatékony pihenést eredményez, és veszélyes légzészavarokkal társulhat. Tanulmányunk célja az volt, hogy felderítsük az alvászavarok gyakoriságát sclerosis multiplexben szenvedő páciensekben. Féléves időperiódus alatt egymás után 14 sclerosis multiplexszel élő beteget (7 nőt és 7 férfit) vizsgáltunk poliszomnográfiával, akik átlagéletkora 44,3 ± 8,4 év volt. Nyolc betegnél relapszáló-remittáló, egy betegnél primer progresszív és négy betegnél szekunder progresszív sclerosis multiplex volt ismert. A vizsgált 14 személy eredményeit átlagértékek formájában jelenítettük meg a megfelelő standard deviációk figyelembevételével. Az alvás hatákonysága: 59,5% ± 3,9; az elalvás latenciája: 68,4 min ± 24,4; az elalvás után bekövetkező ébredés (WASO): 92,4 min ± 27,4; a légzészavarindex (RDI): 12,9 esemény/óra ± 11,1; SaO2: 92% ± 2,2; az alvás alatti periodicus lábmozgászavar kritériumait kielégítő alsó végtagi mozgások: (17–523) 95,1 ± 242,7; lábmozgásindex: (3,6–118,4) 54,9 mozgás/óra ± 52,1. A vizsgált személyek 78,5%-nál magas lábmozgás- indexet észleltünk (> 10). Eredmény: Nem találtunk súlyos patológiás légzészavart (RDI > 30/óra). A legtöbb beteg insomniában szenvedett (hosszú elalvási latencia és elalvás után bekövetkező ébredés). A nyugtalan láb szindróma tünetei szignifikáns befolyással vannak az alvás minőségére sclerosis multiplexben szenvedő betegeknél.

Hírvilág

2021. SZEPTEMBER 22.

Közösségi véradókampány: Adj vért a légimentőkkel, hogy mások is túlélhessék!

A Magyar Vöröskereszt szakmai partnerével, az Országos Vérellátó Szolgálattal, a Magyarországi Légimentésért Alapítvánnyal, és a Magyar Légimentő Nonprofit Kft.-vel közösen rendhagyó közösségi véradókampányt indít 2021. szeptember 24-én, pénteken 12 és 18 óra között hét helyszínen (Budaörsön, Balatonfüreden, Keszthelyen, Pécsen, Szentesen, Miskolcon és Debrecenben).

Ideggyógyászati Szemle

2021. SZEPTEMBER 30.

[Fájdalomcsillapító-túlhasználathoz társuló fejfájás kezelése intravénás lidokainnal és magnéziummal]

TEPE Nermin, TERTEMIZ Faysal Oktay

[A fájdalomcsillapító-túlhasználathoz társuló fejfájás kezelése során a detoxifikáció roppant kelle­met­len a beteg számára. Vizsgálatunk célja az volt, hogy megállapítsuk az alacsony dózisú intravénás lidokain és mag­nézium (100 mg lidokain és 1,25 mg magnézium) kombinációjának hatékonyságát fájdalomcsillapító-túlhasz­nálathoz társuló fejfájásban szenvedők detoxifikációjában. Összesen 30 beteget vontunk be a vizsgá­latba; 15 beteg 24 óra időtartamú intravénás hidratációban részesült, 15 beteg 24 óra időtartamú intravénás hidratáció mellett a fájdalom kezdetekor 1 órás időtartamú lidokain-magnézium infúziót is kapott. Dokumentáltuk a fejfájás súlyosságát (numerikus fájdalomskála, NRS), időtartamát, kezdetét, a havi fájdalomcsillapító-fogyasztást és a havi fejfájásos napok számát. Egy héten keresztül értékeltük a két csoport fejfájássúlyosságát a napi kezelés előtt és után. A kezelés előtti NRS-értékekben nem volt szignifikáns különbség a két csoport között; az intravénás lidokain-magnézium infúziót kapó csoportban az első 5 nap során szignifikánsan csökkentek a kezelés utáni NRS-értékek (p < 0,05). Az 1 órás időtartamú, kombinált lido­kain-magnézium infúzió elősegítheti, hogy a fájdalom­csillapító-túlhasználathoz társuló fejfájásban szenvedők detoxifikációja sikeresebb legyen: csökkenjen a fájdalom és a gyógyszerhasználat (neuroleptikumok, benzodiazepinek, antiemetikumok és opioidok használata), továbbá csök­kenjen a kórházi tartózkodás hossza, valamint költsége. A kom­binált használat során kevesebb mellékhatás jelent­kezik, mint akkor, ha a szereket külön-külön alkalmazzuk.]

Klinikum

2021. SZEPTEMBER 09.

Klinikai vizsgálatokról

A klinikai vizsgálatok célja megtalálni a betegségek megelőzésének, diagnosztikájának vagy kezelésének megfelelő módját. A kezelést tekintve a klinikai vizsgálatok célja gyakran annak megállapítása, hogy az új kezelés hatásosabb és kevesebb mellékhatással jár, mint más, már a gyakorlatban használt eljárás. A klinikai vizsgálatokat a félig-kísérletek közé sorolják és akár több vizsgálat együttes kiértékelésére is szükség lehet az eredmények általánosításához (metaanalízis, evidence synthesis).

Hypertonia és Nephrologia

2021. JÚLIUS 29.

A krónikus peritonealis dialíziskezelés felnőttkori gyakorlata

POLNER Kálmán, LADÁNYI Erzsébet, SCHNEIDER Károly, RIKKER Csaba,, ZAKAR Gábor

A peritonealis dialízis a dialíziskezelés intracorporalis formája, ahol a hasüregben levő dializálóoldat és a hashártya kapillárisaiban keringő vér között, a peritoneumon mint biológiai dialízismembránon át történik az anyagtranszport és az úgynevezett retenciós anyagok (uraemiás toxinok) eltávolítása. Az oldatok hasüregbe történő ki- és befolyatása a hasi PD-katéteren át történik.