Részletes keresés

Magyar Radiológia

2002. JÚNIUS 20.

Ogilvie-szindrómát okozó kiválasztásos urográfia

SZÁNTÓ Dezső, SZŰCS Gabriella

Az Ogilvie-szindróma a vastagbél paraszimpatikus túlsúlyon alapuló beidegzési zavara, amely az elfogadott felfogás szerint szakaszos spasmust és poststenoticus gázgyülemet okoz. A vékonybél nem érintett.

HUN 2002;76(03)

Ideggyógyászati Szemle

1997. JÚLIUS 20.

A lumbaris pseudoradicularis fájdalom 1. rész: anatómiai alapok

KASÓ Gábor, DÓCZI Tamás, DÁVID Károly

A degeneratív ágyéki gerincelváltozásokból eredő derék- és alsó végtagi fájdalmak döntő többségükben „referred (projected) pain" jellegűek, melyek egyik megnyilvánulási formája a pseudoradicularis fájdalom. Ennek eredete a spinalis mozgásszegmentum beidegzésének jellegzetességében keresendő. A mozgásszegmentum ventralis részét a nervus sinuvertebralis és a szimpatikus idegrendszer, míg dorsalis területeit a nervus spinalis ramus dorsalisa innerválja, és mindkét rendszer részéről jelentős szegmentális átfedés figyelhető meg.

HUN 1997;50(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

1997. MÁRCIUS 20.

Embrióból és felnőttből szármató humán agyi erek peptiderg beidegzése: összehasonlító immunhisztokémiai vizsgálatok humán szövetmintákon

BÜKI András, DÓCZI Tamás, HORVÁTH Zoltán, FÜRTÖS András

Humán embrióból és műtéti anyagból származó agyi érszakaszok peptiderg beidegzését vizsgáltuk összesen tíz esetből származó szövetmintákon. Neuropeptid Y, Panyag, valamint kalcitoningén-relációs peptid tartalmú neuritek immunhisztokémiai kimutatásával periadventitialis, hosszanti lefutású rostokból álló, illetve a tunica media-adventitia határon elhelyezkedő, hálózatos axonrendszert találtunk. A beidegzési mintázatokban érdemi különbséget az egyes neuropeptidekre nézve, illetve a vizsgált korcsoportok között nem leltünk. E kérdés vizsgálatát a lágyagyhártya alatti, a csecsemőkori, gyermekkori és a felnőttkori vérzést követő vasospasmus elférő előfordulási gyakoriságának és kórlefolyásának tisztázása miatt tartottuk fontosnak. Megfigyelésünk alapján nem tartjuk valószínűnek, hogy a juvenilis és a felnőttkori subarachonoidealis vérzések eltérő kórlefolyásának hátterében az autoregulatio neurogen mechanizmusait befolyásoló morfológiai sajátságok állnának.

HUN 1997;50(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

1993. NOVEMBER 20.

A lumbális kisízületi synovialis ciszták diagnosztikája képalkotó eljárások segítségével

PATAY Zoltán, TOURNADE Alain, BALÉRIAUX Danielle, TAJAHMADY Taghy, BERKY Mihály

A lumbális kisízületi synovialis ciszták a komplex módon manifesztálódó kisízületi degeneratív kórfolyamat egyik viszonylag ritka, de igen jellegzetes formájának számítanak. A lumbális mozgási szegmentum különböző részei érző beidegzésének és a környező idegi képletek anatómiai viszonyainak ismerete érthetővé teszi, hogy a kisízületi kórfolyamatok klinikai megnyilvánulási formái sok esetben nem különböztethetők meg a porckorong eredetű tünetegyüttesektől. A manapság rendelkezésre álló korszerű képalkotó eljárásoknak köszönhetően azonban nemcsak a korábban sok nehézséget okozó klinikai, de a radiológiai elkülönítő diagnosztikai problémák is megoldódtak. A számítógépes rétegvizsgálat és a mágneses magrezonancia képalkotó eljárásként való alkalmazása által lehetővé vált a synovialis ciszták szemiológiai jellegzetességeinek pontos leírása, amelyek együttesen gyakorlatilag pathognomicus „radiológiai” tünetegyüttest képeznek.

HUN 1993;46(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1987. JANUÁR 01.

Alsó motoneuron betegség immun mechanizmusú állatkísérletes modellje

DR. ENGELHARDT József, DR. JAKAB Katalin, DR. JOÓ Ferenc

A szerzők spinalis motoros idegsejtek sertésből történő tömeges izolálásának módszerét dolgozták ki, és ismertetik. Az izolált sejtekkel három hetente ismételt öt oltással tengerimalacokat immunizáltak. Immunfluoreszcens és PAP immunhisztokémiai reakcióval kimutatták, hogy a keletkezett ellen, anyagok mind a sertés, mind a tengerimalac motoneuronjaihoz kötődnek. Az immunizált állatokban a gerincvelő mellső szarvában, a nyúltvelőben degeneratív motoros idegsejt károsodások jöttek létre, s a beidegzési területeknek megfelelően a harántcsíkolt izomzatban neurogén atrophia alakult ki. A keletkezett immun-mediált experimentalis betegség lefolyásában és a neuropathologiai elváltozásokat tekintve a felnőttkori alsó motoros idegsejt betegségekhez nagymértékben hasonlít.

HUN 1987;11(01)

Ideggyógyászati Szemle

1969. ÁPRILIS 01.

Az emberi izomorsók szövettani szerkezetéről és beidegzéséből

ABONYI Eszter, STIPULA Magda

Klinikánk nagy izombiopsiás anyagán azt a kérdést vizsgáltuk: hogyan viselkednek az izomorsók különböző izombetegségekben. A diagnosztikai célra kimetszett izomrészlet azonban sok esetben nem tartalmazott izomorsókat, vagy csak kisszámban. Az irodalmi adatok főképpen állati izomorsókra (a továbbiak ban io) vonatkoznak. Ezért az észlelt izomorsóképek kórszövettani értékelése nehézséget okozott. Az emberi io-k pathologiai elváltozásaival kevés tanulmány foglalkozott. Mindezért mindenekelőtt normál emberi io-ra vonatkozó tapasztalásokat igyekeztünk gyűjteni. Jelen tanulmányunk a normális emberi io szerkezetével és beidegzésével foglalkozik. Következő tanulmányunk az io fejlődését, harmadik pedig az io-k kórszövettani elváltozásait fogja tárgyalni különböző, neurológiai szempontból fontos izombetegségekben.

HUN 1969;22(04)

Ideggyógyászati Szemle

1954. OKTÓBER 29.

A kollagén rost beidegzése

KISS Ferenc, LÁNG Adolf

A szerzők a vegetatív idegrendszer impregnációs vizsgálata során különböző szervek (glomus tympanicum környezete, iris, epehólyag, vesetok, tokszalagok, ligamentum teres femoris, stb.) kollagén rostjainak felszínén, valamint azok állományában jellegzetes idegfonatokat találtak. Az iris kollagén rostjait albino nyúlban és fehér kecskékben, a többi szervet emberben vizsgálták. Vizsgálati módszerünk Lavrentjev módosított eljárása volt fagyasztott metszetekben.

HUN 1954;7(05)

Ideggyógyászati Szemle

1951. MÁRCIUS 05.

Gustatoros hemihyperhidrosis sympathectomiára gyógyult esete

BEKÉNY György

29 éves férfibetegen 9 éve állott fenn j. fejfél és nyak-izzadás különféle ingerekre, de legkifejezettebben ízimpulzusokra fellépően. A ggl. cervivale sup. novocain-blokkádjával ideiglenesen - majd műtéti eltávolításával véglegesen megszüntethető volt a hyperhidrosis. Ez az észlelés bizonyítja, hogy a gustatoros hyperhidrosis efferens pályáját a sympathectomiával való kikapcsolhatósága fontos bizonyíték a verejtékmirigyek kettős beidegzési hypothesisének cáfolatára.

HUN 1951;4(01)