Ideggyógyászati Szemle

Az emberi izomorsók szövettani szerkezetéről és beidegzéséből

ABONYI Eszter1, STIPULA Magda1

1969. ÁPRILIS 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1969;22(04)

Klinikánk nagy izombiopsiás anyagán azt a kérdést vizsgáltuk: hogyan viselkednek az izomorsók különböző izombetegségekben. A diagnosztikai célra kimetszett izomrészlet azonban sok esetben nem tartalmazott izomorsókat, vagy csak kisszámban. Az irodalmi adatok főképpen állati izomorsókra (a továbbiak ban io) vonatkoznak. Ezért az észlelt izomorsóképek kórszövettani értékelése nehézséget okozott. Az emberi io-k pathologiai elváltozásaival kevés tanulmány foglalkozott. Mindezért mindenekelőtt normál emberi io-ra vonatkozó tapasztalásokat igyekeztünk gyűjteni. Jelen tanulmányunk a normális emberi io szerkezetével és beidegzésével foglalkozik. Következő tanulmányunk az io fejlődését, harmadik pedig az io-k kórszövettani elváltozásait fogja tárgyalni különböző, neurológiai szempontból fontos izombetegségekben.

AFFILIÁCIÓK

  1. Budapesti Orvostudományi Egyetem 1. sz. Neurologiai és Psychiatriai Klinikája

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

A Rorschach-teszt választartalmainak rendszerezése

PETHŐ Bertalan

Összegezve, mentalisan enyhén és egyenetlenül retardált, különc, magának való, mások elől nem nagyon takargatott és ambivalensen megélt autisztikus világot kiszínezgető psychopatha képe rajzolható meg a jegyzőkönyv alapján. Leginkább a Boss (1913) által leírt, passzivitással és tartásnélküliséggel jellemzett antiszociális psychopathát ismerhetjük fel, adatokat nyerve sajátos, egyéni világának minőségére vonatkozólag is. Circularis psychosis, schisophrenia és organikus psychosyndroma már a hagyományos kiértékeléssel elvethető. A teszt lefolyásalakzatát tekintve várhato még a személyiség bizonyos kedvező alakulása, de ez ellen komoly erők hatnak, így pl, a tesztet lezáró F-unbest. descriptio és az utótesztben, a cenzura lazulása során felszínre került, súlyos generációs-familiaris konfliktusra utaló TA válasz. Mindenesetre, a psychotherápiának, különösen a további, most új tematikus tápot nyerő exploráció alapján, feltétlen indikációja van, mert így hasznosíthatjuk a gyakorlatban azt a nyereséget, amit a betegnek az "oligophrenia", vagy a "postprocessualis schizoidia" megjelölésen túlmenő, emberibb, átfogóbb, mélyebb megértése adott a kibővített teszt-kiértékelés során.

Ideggyógyászati Szemle

Adatok a panencephalitis submikroszkópiájához. B Intranuclearis inclusiók, virus-szerű részecskék a demyelinisatio és annak lefolyása

ÓVÁRY Imre, GOMBI Róza, BENKŐ Károly, SORSZEGI Pál, GÖDÉNY Sára, KAPPÉTER István

Panencephalitises beteg jobb oldali area peristriatajából nyert biopsiás anyag feldolgozásának második fázisában a talált intranuclearis zárványok Bouteille beosztása szerint gyakrabban II., ritkábban I. csoportba oszthatók, általában összecsavarodott pamut-matringra emlékeztet, körülötte világos haloval. Az osmiophil, elektrodens centrumú, "vírus-mimetic" részecskéket nagy számban találtuk meg, leggyakrabban a neurocytákban. Számuk alapján fel kell tételeznünk, hogy az extracellularis tér felé a particulum döntően a neurocyták széteséséből kerül. A particulumok számára az általunk vizsgált anyagban 27%-ban válik lehetővé a liquortérbe való kerülés. Ez perspektivikussá teszi a particulumok liqurból történő kinyerését. A myelin-lebomlás a Ranvier-féle befűződés felől kezdődik és axofugalis irányt mutat. Elektrophysiologiailag, valamint kliniko-pathologiailag a panencephalitis vizsgálatában pathologiás informativ, pathologiás integrativ, valamint pathologiás energetikai tényezőkre vezetjük vissza a betegséget. További vizsgálataink folyamatban vannak.

Ideggyógyászati Szemle

A myeloma multiplex idegrendszeri szövődményei

AMBRÓZY György, HINDY Iván

1. Szerzők myeloma multiplex és plasmocytoma által okozott idegrendszeri szövődményeket ismertetnek. Ezek az egész beteganyag [53] 15%-ában, az idegrendszeri szövődménnyel járó esetek 33%-ában a megbetegedés első tünetét képezték. 2. 21 idegrendszeri szövődménnyel járó myeloma multiplexes és 3 plasmocytomás betegük klinikai tüneteit, a kórisme felállításának lehetőségét és a betegség lefolyását elemzik. 3. Röntgen vizsgálat, cytologiai vizsgálatok (csontvelő kenet, csont-biopsia) és egyéb laboratóriumi vizsgálatok (vörösvérsejtsüllyedés, peripheriás vérkép, serum és liquor papír és immunelektrophoresis) alapján a betegség korai szakában felismerhető. Bence-Jones fehérje az itt közölt eseteknek csupán 1/3 részében jelent meg a vizeletben. 4. Un. complex (nem specifikus roboráló, irradiatiós, cytostatikus, egyes esetekben műtéti vagy konzervatív orthopaediai) kezeléssel az idegrendszeri szövődményes eseteknél megközelítően 21,2 hó (élő betegeink), ill. 26,4 hó (meghalt betegeink) kezelésbe vételtől számított betegségtartamot észleltek.

Ideggyógyászati Szemle

Tudományos ülések

VÁMOSI Bertalan, HALÁSZ Péter, ZSADÁNYI Ottó, VELOK Gy., HIDASI J., BOCZÁN G., TOMKA Imre, SARKADI Ádám, ZETTNER Sebő, CALCAINAU C., POPESCU-TISMANA G., BUDAI R., HASZNOS Tivadar, GOMBI Róza, ENGÁRT Gizella, BOCZÁN Gábor, SZÁK János, BOCZÁN János, SZAMOSI Mária, B. SÁRMÁNY Judit, TÓTH Sándor, SZLÁVIK László, HARSÁNYI Ferenc

Szerzők beszámolnak a XII. EEG kongresszuson tartott tudományos ülésekről.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

[Heveny vestibularis szindróma képében jelentkező késői meningitis carcinomatosa – klinikopatológiai esetismertetés]

JARABIN András János, KLIVÉNYI Péter, TISZLAVICZ László, MOLNÁR Anna Fiona, GION Katalin, FÖLDESI Imre, KISS Geza Jozsef, ROVÓ László, BELLA Zsolt

[Célkitűzés – Bár a szédülés a leggyakrabban előforduló panaszok egyike, a vestibularis perifériák hirtelen kialakult tónusaszimmetriája hátterében mégis ritkán találunk peri­fériás eredetű betegséget utánzó malignus koponyaűri tumorokat. Dolgozatunk egy heveny vestibularis szindróma klinikai képében jelentkező, késői, temporalis csontot is beszűrő, disszeminált, generalizált mikrometa­sztá­zi­sok­kal járó meningitis carcinomatosa esetet mutat be, ami egy primer pecsétgyűrűsejtes gyomorcarcinoma fel­ébredé­sét követően jelent meg. Kérdésfelvetés – Célul tűztük ki, hogy azonosítjuk azon patofiziológiai folyamatokat, melyek magyarázatul szolgálhatnak a daganat felébredésére, disszeminációjára. A vestibularis tónusaszimmetria lehetséges okait szintén vizsgáltuk. Ötvenhat éves férfi betegünk interdiszciplináris orvosi adatait retrospektíven elemeztük. Összegyűjtöttük és részletesen újraértékeltük az eredeti klinikai és patológiai vizsgálatok leleteit, majd új szövettani festésekkel és immunhisztokémiai módszerekkel egészítettük ki a diagnosztikus eljárásokat. Kórboncolás során a nagyagy és a kisagy oedamás volt. A bal piramiscsont csúcsát egy 2 × 2 cm nagyságú daganatmassza szűrte be. A gyomorreszekátum eredeti szövettani metszeteinek újraértékelése submucosus daganatinfiltrációt igazolt vascularis invázió jeleivel. Immunhisztokémiai vizsgálatokkal dominálóan magányosan infiltráló daganatsejteket láttunk cytokeratin 7- és vimentinpozitivitással, valamint részleges E-kadherin szövettani festésvesztéssel. A kórboncolás során nyert szövetminták ezt követő hisztológiai vizsgálatai igazolták a disszeminált, többszervi mikroszkopikus daganatinváziót. Az újabb eredmények igazolták, hogy a vimentin kifejeződése, valamint az E-kadherin elvesztése szignifikáns (p < 0,05) kapcsolatot mutat az előrehaladott stádiummal, a nyirokcsomóáttétek jelenlétével, a vascularis és neuralis invázióval, valamint a nem differenciált szöveti típussal. Betegünk középkorú volt és nem volt immunhiányos állapotban, így a gyomorcarcinoma kilenc éven át tartó alvó állapotot követő felébredését nem tudtuk megmagyarázni. A daganat szervspecifikus tropizmusa, melyet a „seed and soil” teóriával magyaráznánk, kifejezetten váratlan volt, mivel a gyomorrákok ritkán képeznek áttétet az agyburkokon, hiszen a daganatsejtek elenyésző számban jutnak át a vér-agy gáton. Következtetések – Az előzményben szereplő malignus folyamat, valamint egy új neurológiai tünet megjelenése fel kell, hogy keltse a klinikus figyelmét a központi ideg­rendszer daganatos érintettségére, melyet adekvát, célzott diagnosztikus és terápiás stratégia megtervezése kell, hogy kövessen. Ehhez célzott szövettani festési eljárások, specifikus antitestek alkalmazása szükséges. A közelmúlt eredményei sejtkultúrákon igazolták a metformin epithelialis-mesenchymalis transitiót erősen gátló hatását gyomor­rák esetében. Így további kutatást kell végezni azon esetekben, amelyekben az epithelialis-mesenchymalis transitióra pozitív eredményeket kapunk.]

Lege Artis Medicinae

A nagy felgyorsulás

BRYS Zoltán

Évente körülbelül 192 000 négyzetkilométernyi erdővel van kevesebb a Földön. Mi­vel a fasűrűség eloszlása nem egyenletes az erdősült területeken, fontos fatörzsben is kifejezni a veszteséget: hozzávetőlegesen 15,3 milliárd fa évente . 1970 óta az amazóniai őserdő mint­egy 20%-a tűnt el. A globális talajerózió, a globális klímaváltozás, a növekedő népesség és az egy főre jutó növekvő fogyasztás mind abba az irányba mutatnak, hogy a fák száma tovább fog csökkenni a Földön. A tendencia nem új: az utolsó jégkorszak óta az emberi civilizáció durván az erdők felét használta fel. Az emberiségnek – technológiai fejlődése során változó célokra, de folyton növekvő mennyiségben szüksége volt fára vagy az erdősült földterületekre. A faanyag tűzifának, palánkvárak, malmok, hajók vagy vasút építéséhez, később pedig papír vagy más áruk előállításához kellett és kell. A földterület pedig a mezőgazdaságnak és a városoknak elengedhetetlen. Az újraerdősülést nagyobb részben a mező gazdasági művelés, kisebb részben az ipari termelés akadályozta és akadályozza meg ma is.

Klinikai Onkológia

A mikrobiom és a rák

MIKÓ Edit, BAI Péter

Az emberi szervezet legtöbb szerve és kompartmentje nem steril, ezekben új generációs szekvenálási eljárásokkal bakteriális DNS vagy RNS mutatható ki. Az egy adott kompartmentben kimutatható baktérium örökítőanyag összességét metagenomnak, a transzkriptek összességét meta­transzkriptomnak, a baktériumok összességét pedig mikrobiomnak nevezzük. A mikrobiom összetétele megváltozik neoplasztikus betegségekben, amit onkobiózisnak nevezünk, az így kialakult fajösszetételt pedig onkobiomnak. A daganatok jelentős része kolonizálódik, és a daganatokban található baktériumok elősegítik a daganat növekedését, illetve fejlődését. A daganattól távoli kompartmentek (például bél) is áteshetnek onkobiotikus transzformáción. A bélmikrobiom onkobiotikus transzformációja során csökken a bélmikrobiom metabolikus kapacitása és több citosztatikus bakteriális metabolit szintézise lecsökken, ami a daganatsejtek proliferációjához és a metasztázisok képződéséhez vezet. A bélmikrobiom immunológiai tulajdonságai alapvetően meghatározzák azt, hogy az immunrendszer mennyiben tolerogén a daganatsejtekkel szemben, így elsődleges a daganatimmunitás szempontjából. Az onkobiózis önmagában nem indukál daganatokat, azonban elősegítheti növekedésüket és metasztázisképző képességüket. A baktériumoknak fontos szerepe van az antineoplasztikus terápia sikerességében, illetve a mellékhatások kialakításában.

Lege Artis Medicinae

Aranyos gyermekmesék – tragikus emberi sorsok

NÉMETH István

Bár sejthető, hogy Anna Galinka Ehrenfest (1910–1979) neve és munkássága még Hollandiában is csak szűkebb szakmai körökben ismert, mint látni fogjuk, tragikus epizódoktól sem mentes élet- és családtörténete nem csupán kultúrtörténeti, hanem orvostörténeti szempontból is érdeklődésre tarthat számot.

Lege Artis Medicinae

Németh Attila: Dosztojevszkij, a lélek kórboncnoka

TÚRY Ferenc

Nagy felfedezéseket hajlamosak vagyunk isteni szikrának tulajdonítani, zsenialitást feltételezve. A pszichoanalízis tudománytörténeti megjelenésével is sokszor ez a benyomása az utókornak. Igazi szellemi kaland azonban, ha a gyökereket megpróbáljuk felkutatni: hogyan juthatott el egy-egy lángelme oda, hogy kipattanjon a fejéből a jeles elmélet. Mik lehettek a kor kultúrájában rejlő előfeszítések, amelyek nyomán egyszer csak felbukkan valami nagyon új gondolat. Az emberi lélek szakemberei sokat tanultak az íróktól. Egy jó regényben olvasható finom lélekrajz felhasználható pszichológiai jelenségek vagy elméletek illusztrálására. Dosztojevszkij a lélektani mélységekbe bocsátkozó szépirodalom klasszikus alakjává vált. Saját nehéz élete megalapozhatta lélektani érzékenységét, amit regényhőseinek árnyaltan megjelenített személyisége is tanúsít. Megszállottan érdekelték az emberek lelki rezdülései.