Ideggyógyászati Szemle - 1951;4(01)

Ideggyógyászati Szemle

1951. MÁRCIUS 05.

Az agykéreg szerepe az elektroshockkal kiváltott epilepsiás roham során fellépő vegetativ krizis előidézésében

ARTHUR Kreindler

A Román Népköztársaság Akadémiájának "Ivan Petrovics Pavlov" Ideggyógyászati Intézetének kitűzött témái közé tartozik az epilepsia kérdése. Nézetük szerint az epilepsiás rohamnak három megjelenési formája van, három különböző terület, amelyen megmutatkozik és pedig: a sensoros-motoros területen, a vegetatív területen és a humoralis területen. Az utóbbi két évben az epilepsiás rohamnak ezt a három megjelenési formáját vizsgáltuk, vagy ahogy mi neveztük: az epilepsiás roham lefolyásának három krizisét: a somatikus, a vegetativ és a humoralis krizist.

HUN 1951;4(01)

Ideggyógyászati Szemle

1951. MÁRCIUS 05.

A myelitis necroticans kérdése

JUBA Adolf, PÉTERFAI János

Szerzők a myelitis necroticans két újabb esetét ismertetve, a pathogenesis és az aetiologia kérdéseit és azt vizsgálták, hogy önálló kórképről van-e szó. Megállapítható, hogy a klinikai tünettan változatos és az újabb esetek az eredeti leírással teljesen csak ritkán egyeznek. Kórszövettanilag a gerincvelő egyes szelvényeinek elhalása minden egyes esetben jelen van, ez azonban - Foix és Alajouanine adataitól eltérve - nemcsak a centralis szakaszra terjed ki és az ágyéki szelvényeken kívül magasabban is megindulhat. Az eredetileg leírt extra- és intraspinalis érfolyamat több esetben hiányzik, vagy jellege módosul, kevésbé kifejezett. A pathogenesisben az érfolyamatnak elsődleges szerepet tulajdonítani nem lehet, ez a gerincvelő-parenchyma pusztulásával párhuzamos jelenség. A kóroktanban a fertőzéses-gyulladásos jelleg - tekintettel arra, hogy valódi szöveti gyulladás még a heveny esetekben is hiányzik - nem igazolható és a gerincvelő beolvadása valószínűen különböző toxicus agensek hatása. Igy kóroktani szempontból egységes megbetegedésről beszélni nem lehet és a "myelitis necroticans" név helyett a "necrotisáló myelopathia" megjelölés indokolt.

HUN 1951;4(01)

Ideggyógyászati Szemle

1951. MÁRCIUS 05.

Echolalia aphasia keretében

SIMONYI Gusztáv

Anatómiailag igazolt Pick-atrophia esetében a spontán beszéd leépülése mellett hosszú időn keresztül sensoros aphasia és echolalia állott fenn. Az echolalia idegen nyelvű, a beteg előtt érthetetlen mondatokra is kiterjedt. A betegek környezetéhez való viszonyában felismerhetők a kategoriális magatartás maradványai. Az echolalia keletkezésében lényeges, hogy ilyen esetekben mind a homlok,- mind a halántéklebeny károsodása megtalálható. Kóros körülmények között echolalia keletkezik, ha egyrészt a beszédintenció csökken, másrészt a szómegértés romlik. Az echolalia kényszerszerűsége és egyéb frontalis kényszerjelenségek (pl. kényszerfogás) közötti analógia valószínűnek látszik.

HUN 1951;4(01)

Ideggyógyászati Szemle

1951. MÁRCIUS 05.

Gustatoros hemihyperhidrosis sympathectomiára gyógyult esete

BEKÉNY György

29 éves férfibetegen 9 éve állott fenn j. fejfél és nyak-izzadás különféle ingerekre, de legkifejezettebben ízimpulzusokra fellépően. A ggl. cervivale sup. novocain-blokkádjával ideiglenesen - majd műtéti eltávolításával véglegesen megszüntethető volt a hyperhidrosis. Ez az észlelés bizonyítja, hogy a gustatoros hyperhidrosis efferens pályáját a sympathectomiával való kikapcsolhatósága fontos bizonyíték a verejtékmirigyek kettős beidegzési hypothesisének cáfolatára.

HUN 1951;4(01)