Ideggyógyászati Szemle

A lumbális kisízületi synovialis ciszták diagnosztikája képalkotó eljárások segítségével

PATAY Zoltán1, TOURNADE Alain2, BALÉRIAUX Danielle1, TAJAHMADY Taghy2, BERKY Mihály3

1993. NOVEMBER 20.

Ideggyógyászati Szemle - 1993;46(11-12)

Klinikai tanulmány

A lumbális kisízületi synovialis ciszták a komplex módon manifesztálódó kisízületi degeneratív kórfolyamat egyik viszonylag ritka, de igen jellegzetes formájának számítanak. A lumbális mozgási szegmentum különböző részei érző beidegzésének és a környező idegi képletek anatómiai viszonyainak ismerete érthetővé teszi, hogy a kisízületi kórfolyamatok klinikai megnyilvánulási formái sok esetben nem különböztethetők meg a porckorong eredetű tünetegyüttesektől. A manapság rendelkezésre álló korszerű képalkotó eljárásoknak köszönhetően azonban nemcsak a korábban sok nehézséget okozó klinikai, de a radiológiai elkülönítő diagnosztikai problémák is megoldódtak. A számítógépes rétegvizsgálat és a mágneses magrezonancia képalkotó eljárásként való alkalmazása által lehetővé vált a synovialis ciszták szemiológiai jellegzetességeinek pontos leírása, amelyek együttesen gyakorlatilag pathognomicus „radiológiai” tünetegyüttest képeznek.

AFFILIÁCIÓK

  1. Service de Radiologie, Hopital Erasme, Université Libre de Bruxelles, Brüsszel, Belgium
  2. Service de Neuroradiologie, Centre Hospitaler L. Pasteur, Colmar, Franciaország
  3. Magyar Honvédség, Központi Honvédkórház, Neurológiai Osztály, Budapest

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Az illogikus terápia

SZIRMAI Imre, SUREK György, KAMONDI Anita, MAGYAR Hedvig, JUHÁSZ Csaba

Az agyi ischaemiás betegségeket kiváltó kórélettani tényezők többsége az akut szakaszban nem ismerhető fel. Ez részint azzal magyarázható, hogy az agyi mikrokeringés biofizikája túlságosan bonyolult, és ebben a rendszerben a kiváltó tényezők súlya nem határozható meg. Az agyi keringészavarok klinikai diagnózisai az alapvető okokat tartalmazzák, a kiváltó tényezők többnyire hipotézisek, a terápia ezekre irányul. Az agyi mikrokeringés matematikai modellje nyitott, amelyben a perfúziós nyomás és a vér folyékonyságára ható fizikai és biológiai tényezők csak becsülhetők. A gyógyszeres kezelések effektusának mérését nem csak a modell hiánya, hanem a klinikai ismérvek határozatlansága, az individuális eltérések, és a betegségek spontán javulása teszik nehézzé. A gyógyszeres terápiák általános hatásúak. A nagy gyógyszervizsgálatok negatív tapasztalata, hogy a monoterápiák az agyi ischaemiás betegek kórlefolyását és életkilátásait nem változtatják meg. Az időtényező a kezelésben figyelmen kívül marad, mert az agyi ischaemiák akut szakasza és a „megelőző" gyógyszeres kezelés nem definiálható. Mindezek alapján az agyi ischaemiás betegek jelenlegi kezelése illogikus, tüneti és kísérleti jellegű. A célzott terápiák feltétele az agyi keringés modelljének kiegészítése, a kiváltó tényezők további kutatása és ezekre alapozott újabb diagnosztikai csoportok létrehozása.

Ideggyógyászati Szemle

A T-sejt receptor mulekuláris jellemzése experimentális allergiás encephalomyelitisben és sclerosis multiplexben - új terápiás megközelítések

KÁLMÁN Bernadett, LUBLIN D. Fred

A szerzők áttekintik az experimentális allergiás encephalomyelitis és sclerosis multiplex legújabb irodalmát, az immunválasz efferens agát helyezvén a fókuszba. Megkísérlik a myelinantigénekre specifikus T-sejt-receptor molekuláris jellemzőit leírni. A betegséget közvetítő sejtek legmegkülönböztetőbb tulajdonságainak meghatározása nemcsak kulcsot szolgáltathat az SM kórokához, hanem új utakat nyithat specifikus terápiás megközelítésekhez.

Ideggyógyászati Szemle

Nemzetközi Epilepsziaellenes Liga Magyarországi Tagozata

A fogamzóképes korú epilepsziás nők kezelésének irányelvei

Ideggyógyászati Szemle

In Memoriam Bekény György

HORVÁTH Sándor

Küzdelemben és sikerben gazdag élet, emberi méltósággal és fegyelmezettséggel viselt súlyos betegség után ragadta el a halál, hetvennyolc éves korában. Élete utolsó éveiben is, betegen, mégis fáradhatatlanul szolgálta tudásával hivatását: a gyógyítást és a tanítást; a betegeket és az érdeklődő tanítványokat; a Klinikát. Nem sokkal halála előtt fejezte be utolsó tudományos írását, a Magyar Neurológia Történetét.

Ideggyógyászati Szemle

Experimentális allergiás encephalomyelitis sclerosis multiplex ?!

KAPÓCS Gábor

T-lymphocyták és molekuláris tervezés

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Derékfájdalommal járó gerincbetegségek

TÓTH Edit Ágnes

A felnőtt lakosság 80%-a legalább egyszer derékfájdalom miatt keresi fel háziorvosát. A háziorvosokon kívül a medicina bármely szakterületén találkozhatunk ezzel a panasszal, ezért kívánatos e téma széles körű ismerete. A gerincbetegségekhez társuló fájdalomnak két jól elkülöníthető típusa van: a nem gyulladásos és a gyulladásos fájdalom. A nem gyulladásos eredetű kórképek mozgással erősödő, néhány napig tartó, enyhe fájdalmat és mozgáskorlátozottságot, máskor alsó végtagba sugárzó, változó erősségű, neurológiai tünetekkel járó kórképet, ritkább esetben cauda equina szindrómát okozhatnak. A tünetek hátterében leggyakrabban degeneratív gerincbetegségek húzódnak meg. A gyulladásos eredetű gerincfájdalmat az előzőektől az éjszakai fájdalom, a jellegzetes mozgásbeszűkülés, bőr-, nyálkahártya- és ízületi eltérések, esetleg láz, rossz általános állapot különíti el. Ilyen típusú fájdalmat elsősorban a szeronegatív spondylarthritisek csoportjába tartozó betegségek okoznak, ritkábban különböző gennykeltő és nem gennykeltő mikroorganizmusok. A derékfájdalom kezelése a fájdalom megszüntetésére és a funkció helyreállítására irányul. Célunk elérése érdekében a tehermentesítés, a gyógyszeres fájdalomcsillapítás, a gyulladásgátlók, az izomrelaxáns és antidepresszáns hatású gyógyszerek, valamint a fizioterápia eszköztára vehető igénybe. Speciális esetekben a fájdalomcsillapításon túl egyéb gyógyszerek (például antibiotikum) alkalmazására is szükség lehet. A szeronegatív spondylarthritisek esetében a tradicionális eljárások mellett a biológiai terápia bevezetése jelentheti a jövő útját. A derékfájdalomhoz vezető gerincbetegségek összefoglalása a nemzetközi eredmények szintézisének felhasználásával vélhetően segítséget nyújt az orvosszakma képviselői számára betegeik korszerű ellátásához.

Ideggyógyászati Szemle

A lumbaris pseudoradicularis fájdalom 1. rész: anatómiai alapok

KASÓ Gábor, DÓCZI Tamás, DÁVID Károly

A degeneratív ágyéki gerincelváltozásokból eredő derék- és alsó végtagi fájdalmak döntő többségükben „referred (projected) pain" jellegűek, melyek egyik megnyilvánulási formája a pseudoradicularis fájdalom. Ennek eredete a spinalis mozgásszegmentum beidegzésének jellegzetességében keresendő. A mozgásszegmentum ventralis részét a nervus sinuvertebralis és a szimpatikus idegrendszer, míg dorsalis területeit a nervus spinalis ramus dorsalisa innerválja, és mindkét rendszer részéről jelentős szegmentális átfedés figyelhető meg.

Lege Artis Medicinae

Fókuszban a LAM (Lege Artis Medicinae)

VASAS Lívia, GEGES József

Három évtizeddel ezelőtt azzal a céllal in­dult a LAM, hogy az orvostudomány és annak határterületeivel kapcsolatos tudományos információkról tájékoztasson. Már a kezdetektől fogva felvállalt egy különleges tématerületet is, amelyben a medicinát a művészet világával kapcsolja össze. Az or­vosszakmai közlemények palettáján ez ma is különlegesnek számít. A LAM eddigi történetének elemzését nemzetközileg elfogadott publikációs irányelvek, és az objektivitást biztosító, tudományos adatbázisok segítségével végeztük. Megvizsgáltuk a LAM gyakorlatát, hogy a hagyományos nyomtatott füzet és az elektronikus verzió tartalmának közzététele során miként felel meg a legfőbb szempontoknak, a jelen kor szakmai elvárásainak. Feltártuk a kiadvány jelenlétét a legnagyobb bibliográfiai és tudománymetriai adatbázisokban, áttekintettük helyét a ha­zai szakmai folyóiratok között. Az eredmények azt bizonyítják, hogy az elmúlt évek során a LAM annak ellenére szerzett nemzetközi ismertséget, hogy a ke­vesek által beszélt magyar nyelven megjelenő kiadvány. Köszönhető ez a külföldi társszerzőkkel, valamint a kizárólag kül­honi kutatók által írott cikkek LAM-ra való hivatkozásainak. A magyar bibliográfiai adat­bázisok érthető módon teljes terjedelmében tartalmazzák a folyóiratot, amelynek az élenjáró lapok között van az olvasottsága. A kiadvány nagy erénye a szerzők munkahelye szerinti megoszlás széles spektruma, mellyel szinte teljes egészében lefedik a hazai egészségügyi intézményi rendszert. A tartalom különlegességét eme­lik a művészeti tárgyú írások, amelyek az or­vosi szakközleményekhez hasonló feltártság esetén fokozott magyar és külföldi érdeklődésre tarthatnak számot.