Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1998. JÚLIUS 01.

A koponya-CT-vizsgálatok jelentősége a fejfájás járóbeteg-rendelés munkájában retrospektív tanulmány

BOZSIK György, JELENCSIK Ilona, KOVÁCS Katalin, SÁROSI Ilona

A koponya-CT- és MR-vizsgálatok diagnosztikai jelentősége az izolált fejfájásokban vitatott. Irodalmi adatok szerint negatív neurológiai status mellett a migrénes fejfájások 0,4%-ában, a nem típusos fejfájások 2,4%-ában található kóros koponya-CT vagy MR-eltérés.

HUN 1998;51(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

1995. JÚLIUS 01.

A KÖZPONTI IDEGRENDSZER ARTERIOVENÁS ÉRTORZKÉPZŐDMÉNYEINEK INTRAOPERATÍV HEMODINAMIKAI VIZSGÁLATA LÉZER DOPPLERREL

BARZÓ Pál, BARI Ferenc, VÖRÖS Erika, BODOSI Mihály, ROTYIS Mária

A szerzők négy agyi, két gerincvelői arteriovenosus értorzképződmény műtéte alatt végeztek véráramlásméréseket lézer Doppler-készülékkel. A készülék azáltal, hogy képes a szöveti véráramlás non invazív, folyamatos mérésére, lehetőséget teremt a mikrocirkulációs változások nyomonkövetésére a műtét ideje alatt.

HUN 1995;48(7-8)

Ideggyógyászati Szemle

1993. SZEPTEMBER 20.

Embolizációs jelenségek megfigyelése transcranialis doppler-módszerrel carotis-endarteriectomiák során

RÓZSA András, ENZT László, JÁRÁNYI Zsuzsa

A szerzők az arteria cerebri media keringési sebességének változását vizsgálták 65 beteg rekonstruktív carotisműtéte során. Jelen közleményükben az azonos oldali arteria cerebri mediában megfigyelt embolusáthaladásokról szerzett tapasztalásaikról számolnak be. 37 betegnél áthidaló shunt védelmében történt az operáció (A csoport), 28 betegnél e nélkül (B csoport). 31 betegnél, összesen 55 alkalommal észleltek embolusáthaladást. Az A csoportban 22 betegnél 37 alkalommal észleltek az arteria cerebri medián áthaladó embolust, ezen belül egy alkalommal az arteria carotis externa keringésének megindításakor. A B csoportban 9 betegnél 18 alkalommal tapasztalták a jelenséget, ezen belül 5 alkalommal a carotis externa keringésének megindításakor. Az észlelt embolusáthaladásokra visszavezethető posztoperatív neurológiai tünet nem volt megfigyelhető, ezért azok feltehetően levegő-mikrobuborékok lehettek.

HUN 1993;46(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

1993. SZEPTEMBER 20.

Fiatal Neurológusok Fóruma Szeged. 1992. október

Motoneuron-betegségek témakör. Sclerosis lateralis amyotrophica-eseteink elemzése. Kísérletes. immunmediált substantia nigra-károsodás. Az ansa galeni szerepe a gége protectív reflexében - intraoperatív, neuromiográfiás vizsgálatok kutyán. Az ingerületvezetési sebesség mérésének prognosztikai szerepe Bell-bénulásában. Idegrendszeri gyulladások témakör. Meningoencephalitis altípusos esete. Ophthalmoplegia herpes zoosterben (két eset ismertetése). Guillain-Barré-szindrómás eseteink kapcsán felmerülő differenciáldiagnosztikai problémák. SLE-hez csatlakozó központi idegrendszeri szövődmény esete (klinikopatológiai ismertetés). Ventriculo-peritonealis (vp) shunt súlyos liquorkeringési zavart okozó basalis arachnitis esetén. Fájdalomszindróma témakör. Spect- és TCD-vizsgálatok cluster típusú fejfájásban. Migrén előfordulása osztályunkon. A trigeminusneuralgia kezelése a Meckel-tasak glicerininfiltrációjával. Oszteoporosis által okozott fájdalomszindrómák. Egyéb neurológiai problémák. A hypoparathyreosis neuropszichiátriai vonatkozásai. Terápiarezisztens bitemporalis epilepsziás betegek műtét előtti kivizsgálásának gyakorlata (esetbemutatás). Corpus callosum-tumoros esetünkről. Meningeoma és basilaris óriásaneurysma együttes előfordulása (esetismertetés). Nyaki duplex ultrahangvizsgálatok értéke a cerebrovascularis betegek ellátásában (700 vizsgálat tapasztalatai). Alsó végtagi érszűkületben szenvedő betegek a. carotisának ultrahangvizsgálata során szerzett tapasztalataink. Lézer-doppleres keringésvizsgálat a cochlea autoregulációjának követésére. Újabb lehetőségek a BERA vizsgálatokban a dantec counterpoint MK-2 EMG/EP segítségével. HBS-Madopar alkalmazása Parkinson-szindrómában, különös tekintettel az éjszakai dystoniákra. HBS-Madopar szerepe az "on-off" különböző típusaiban.

HUN 1993;46(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

1993. MÁJUS 20.

Arteriovenosus érmalformatio és occlusiv érbetegség együttes előfordulása

BODOSI Mihály, KUNCZ Ádám, DÓCZI Tamás, BARZÓ Pál, VÖRÖS Erika

Öt beteg anyagát ismertetik, akiknél intracranialis occlusiv agyi érbetegséget és azonos érterületben elhelyezkedő arteriovenosus angiomát mutattak ki. Két esetben az arteria cerebri media, két esetben az arteria carotis interna és egy esetben az arteria cerebri posterior elzáródását igazolták azonos oldali frontalis (3 eset), parietalis (1 eset) és temporalis (1 eset) érmalformatio mellett. Az angioma eltávolítását 4 esetben egyidejű exra-intracranialis anastomosissal kötötték egybe.

HUN 1993;46(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

1993. MÁRCIUS 20.

Gyermekkori spontán intracerebralis haematomák

VELKEY Imre, DOBAI József, GYARMATI János

A szerzők két gyermekkori spontán intracerebralis haematoma esetét ismertetik. A súlyos tünetekkel járó vérzés eredetét egyik esetben sem sikerült igazolni. A gyermekkori spontán intracerabralis haematomák hátterében egyéb, vérzést okozó tényezők kizárása esetén arteriovenosus malformatio tételezhető fel akkor is, ha ezt angiográfiás vizsgálattal nem lehet kimutatni. Az ilyen ,,occult” arteriovenosus malformatiók kezelésében, amennyiben a vérömleny nem térszűkítő és liquorpasszázs zavaró jellegű, lehetséges a konzervatív álláspont.

HUN 1993;46(03-04)

Lege Artis Medicinae

1991. SZEPTEMBER 25.

Arteriovenosus microshunt varicositas szövettani vizsgálatok a microshunt kimutatására

MAGYAR Éva, BIHARI Imre

Szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy a microvarixok kialakulásában a praecapillaris A-V shunt-ök fontos szerepet játszanak. 18 vizsgált esetükből 16-ban sikerült kimutatni az A-V shunt-öt szövettani vizsgálattal. Foglalkoznak a microvaricositas és az A-V shunt patomorfológiájával és ismertetik a szövettani kimutathatóság módját.

HUN 1991;1(15)

Lege Artis Medicinae

1991. AUGUSZTUS 28.

Subcutan arteriovenosus (Cimino) shuntok color Doppler ultrahangvizsgálata

PÓCSIK Anna, KISS Éva

A color Doppler-technika jól használható az arteriovenosus fistulák vizsgálatára, az anastomosisok átjárhatóságának megítélésére, a tágulatok és szűkületek kimutatására, az anastomosisok környezetében kialakult körülírt elváltozások tisztázására és ezek időbeni követésére. A szerzők 50 chronicus uraemiás beteg subcutan arteriovenosus fistuláját vizsgálták ACUSON 128 color Doppler-ultrahangkészülékkel. Kezdeti tapasztalataikról számolnak be. Ötven betegen 57 alkalommal történt vizsgálat. Negyvenhat betegnek az alkaron, 2 betegnek a felkaron volt Cimino fistulája. 2 betegnek agraftja a felkaron volt. Minden betegen vizsgálták az arteriát, az anastomosist, a shunt venát és a punctiók helyét. A szerzők 11 jól működő anastomosist, 29 tágulatot, 8 szűkületet, 2 elzáródást, 1 fertőzést, 5 esetben haematomát, 1 esetben tág collateralis érhálózatot észleltek. A szerzők megbízható mód szernek tartják a color Doppler-technikát az anastomosisok funkciójának megítélésére, a morfológiai elváltozások, a szűkületek, a tágulatok és a shuntok környezetében kialakult elváltozások tisztázására. A color Doppler-vizsgálat non-invasiv diagnosztikai alternatíva az angiographiával szemben, amely komolyabb megterhelést jelent a betegek számára.

HUN 1991;1(14)

Ideggyógyászati Szemle

1990. DECEMBER 01.

Az agyi érbetegségek korszerű szemlélete

DR LEEL-ŐSSY Lóránt

Sántha Kálmán professzorra való emlékezés és tisztelgés után az agyi érbetegségek epidemiológiáját közelíti meg a szerző a közel 100 OOO lakosú terület kórházi agyi érbeteg morbiditásának és mortalitásának az ismertetésével, 1986. és 1987. évekből. Ez a felmérés évi 404 heveny agyi ictusos beteg felvételét állapítja meg 100 OOO lakosra, azzal a megjegyzéssel, hogy nálunk növekvőben van az agyi érbetegek száma. Részletezi az agyi érbetegek korszerű kivizsgálásának menetét, de kihangsúlyozza a lelkiismeretes klinikai vizsgálat fontosságát is. Az utóbbi tíz évben végzett kutatásokról számol be, amelyek valamiképpen kapcsolódnak az agyi érbetegségek pathológiájához. Ilyenek az intracranialis artériás dissectiók, az artériás atheromás plaque-ok bevérzései és az agyvérzések szövettanának az MR- és CT-módszerrel végzett összehasanliltó vizsgálatai. Lényeges, megállapítás, hogy a vasa vasorumok nem tűnnek el a basalis nagy artériák falából és forrásai lehetnek a dissectiós vérzéseknek. Az aneurysmás érfalelváltozások arra utalnak, hogy az aneurysmás betegek nagy részénél kiterjedt kóros érfalelváltozások vannak. Az angiomáknál gyakori epilepsziás rohamokat nemcsak a shunt-ös funkcionális keringési zavar, hanem súlyos, szövettani elváltozások is magyarázzák. A hazánkban alig vizsigált vascularis myelopathiák különböző formáinak rövid összefoglalása után, nagyszámú agy vizsgálata során a corpus amylaceumok gyakori és kóros megjelenése az agyi gátrendszerek zavarán és az astrocyták degenerációs elváltozásán kívül biokémiai tényezőkkel is magyarázható. Végül az ischaemiás „penumbra" különböző formáival, eloszlásávail foglalkozik és az ischaemiás ödémával való kapcsolatát hangsúlyozza ki, ami a klinikai gyakorlatban a terápia szempontjából igen lényeges.

HUN 1990;43(12)

Ideggyógyászati Szemle

1989. OKTÓBER 01.

A liquorelvezető shuntök szcintigráfiás vizsgálata

DR. BORBÉLY Katalin, DR. SIMKOVICS Miklós, DR. PARAICZ Ervin, DR. PÁSZTOR Emil

A liquorelvezető shuntök döntő szerepet játszanak a különböző eredetű hydrocephalusok kezelésében. Hosszabb-rövidebb idő után, általában felmerül a shunt vezetőképességének csökkenése vagy megszűnése. Az így létrejött tünetek összetéveszthetők a liquorkeringési zavaroktól független, egyéb betegségek által okozott tünetekkel (appendicitis, vírusos influenza stb.).

HUN 1989;42(10)