Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 30
Ideggyógyászati Szemle
1979. OKTÓBER 01.
Az artéria basilaris diffúz tágulatáról
Két megadolicho-basilaris anomália szövettani jellegzetességeinek elemzése arra utalt, hogy kialakulásukért a lamina elastica interna és a media fokozatos degenerációja tehető felelőssé, nem pedig általános és diffúz arteriosclerosis - amint az az irodalomban elfogadott. A lamina elastica interna morfológiai sajátosságainak számottevő megváltozása nélkül fokozatosan elveszti a rugalmas elemekre jellemző festődési tulajdonságokat, azaz megváltozik kémiai struktúrája. A media degenerációja foltos és/vagy diffúz simaizomrost- kiesésben, valamint a „megtartott” simaizomrostok kettőstörésének (ultrastrukturális dezorganizáció) elvesztésében nyilvánul meg. A megadolicho-basilaris anomáliát megelőző állapotként értékelt, kissé tágult a. basilarisok szöveti vizsgálata alapján úgy tűnik, hogy a media károsodása az elsődleges, ezt követi a lamina elastica interna elváltozása, s a sclerosis valószínűleg kísérőjelenség a már jelentősen tágult a. basilarisban.
Ideggyógyászati Szemle
1977. OKTÓBER 01.
Morfológiai elváltozások agyi arteriosclerosisban
A szerző az irodalmi adatok áttekintése, valamint a SOTE Psychiatriai Klinikán 1967-75 években érmegbetegedések következtében elhalálozott betegek neuropatológiai elemzése során összefoglalja az agyi érelmeszesedés morfológiai jellemzőit. Részletesen elemzi az extra- és intracranialis nagyerek, illetve az intracerebralis arteriolák elváltozásait, az azok között észlelhető különbözőségeket. Rámutat az agyi arteriosclerosis következményeként kialakuló parenshymakárosodások jellegére. Foglalkozik e károsodások kialakulásának kórélettani mechanizmusaival.
Ideggyógyászati Szemle
1976. OKTÓBER 01.
Agyállomány-vérzés arteriosclerosis okozta Moyamoya betegségben
A szerzők egy agyállomány-vérzésben meghalt 54 éves nő klinikai adatait, carotis angiogrammjait, kórbonctani és kórszövettani leleteit ismertetik.
Ideggyógyászati Szemle
1975. SZEPTEMBER 01.
Collateralis keringés kétoldali carotis stenosisnál
A szerzők arteriosclerosis okozta „Moyamoya" betegségben szenvedő 38 éves férfibeteg kórtörténeti adatait, és pan- serio-angiogrammjait ismertetik. Szemléltetik a két a. carotis interna supraclinoidalis és a nagy erek proximalis részének szűkületét és a collateralis keringést, amely [l] a Willis-kör, valamint [2], a leptomeningealis, [3] a meningo-corticalis {,,rete mirabile") és [ 4] a transcerebralis (,,moyamoya") anastomosisok révén valósul meg. A „Moyamoya" betegség olyan radiologiai syndroma, amelynek jellegzetes angiographiás képe az érszűkületek és a collateralisok kombinációja.
Ideggyógyászati Szemle
1973. MÁJUS 01.
Az úgynevezett „moya-moya disease"
A szerzők két beteg angiographiája során az art. carotis int. distalis szakaszának és ágainak elzáródása mellett az ag_v convex felszínén és basisán a japán szerzők által leírt „moya-moya betegség" angiographiás képével azonos, finom hálózatos érrajzolatot találtak. A kórbonctani vizsgálatok alapján mindkét betegnél arteriosclerosis okozta az agyi erek elzáródását. A szerzők elemzik a „moya-moya" kép létrejöttének okait., ill. feltételeit. Véleményük szerint nem önálló betegségről van szó, hanem a jellegzetes rajzolat a megbeszélt feltételek mellett bármilyen eredetű agyi érelzáródásnál kialakulhat, mint a vérellátásukban károsodott agyi területek kisegítő keringésének egy formája.
Ideggyógyászati Szemle
1968. JANUÁR 01.
Ritkán felismert periferias tünetcsoport a felsővégtagon
Meglehetősen gyakran fordul elő SZTK szakorvosi leleteken, kórházi zárójelentéseken ilyesféle diagnosis; brachialgia, ischialgia, radialis paresis, ulnaris paresis stb. anélkül, hogy az így megjelölt tünetek aetiologiai elemzése megtörténnék. És utána szinte stereotyp therapias javaslat: B, és B, vitamin inj. Legtöbbször még az aetiologiai tisztázás igénye sem merül fel. Különösen meglepő ez, ha arra gondolunk: abducens, oculomotorius, facialis stb. paresisek esetén közel sem elégszünk meg a diagnosisban a tünet megjelölésével, hanem igyekszünk minél több kórokot kizárni: neoplasma, aneurysma, diabetes, lues, arteriosclerosis stb.
Ideggyógyászati Szemle
1967. JANUÁR 01.
A Circulus arteriosus Willisi klinikai jelentősége, különös tekintettel a hypoplasiára
A circulus arteriosus Willisi részletes anatómiai ismertetése után az egyes ágakra vonatkozó hypoplasiákat azoknak előfordulását ismerteti a dolgozat első része. A második részben a CAW-ben keringő vér dinamikai jellegzetességein mutatja be a képletnek az agyi keringés első szakaszán játszott döntő szabályozó, elosztó és collateralis szerepét. A harmadik részben az anomáliák (elsősorban hypoplasia) klinikai jelentőségét hangsúlyozza ki. 100 cerebrovascularis és 100 nem cerebrovascularis betegségben elhunyt egyén agyán végzett vizsgálat megmutatja az irodalomból is ismert tényt, hogy a cerebrovascularis betegségeknél kétszer olyan gyakori a CAW anomália, mint a nem vascularis betegségeknél. A közlemény ismerteti az anomáliák predisponáló, preformáló, pathoplasztikus hatását az emollicióknál, vérzéseknél, thrombosisoknál. Az anomáliák gyakori előfordulása ismert az agyalapi aneurysmáknál, és az anomáliák lehetővé teszik sokszor a súlyos arteriosclerosis kialakulását a basis ereken, ha az anteriosclerosis mechanikai elméletét tartjuk szem előtt. Az általános CAW hypoplasiával kapcsolatban 19 esetet sorol fel, ahol vascularis ártalom vagy egyéb - funkcionálisan az anomália által módosított - betegség volt. Az utóbbiak közül különösen három endogén kórforma lefolyásának atipusos voltára mutat rá.
Ideggyógyászati Szemle
1963. AUGUSZTUS 01.
A spontan intracerebralis haematomák sebészi kezelése
A szerzők 28 spontan intracerebralis haematoma műtéti kezelésének eredményeiről számolnak be. A vérzés okaként 12 esetben hypertonia arteriosclerosis vehető fel a klinikai vizsgálatok alapján; 2 fiatalkorú betegben a vérzés angiographiával nem kimutatható mikroangiomából származott, míg a többi esetben az aetiológia ismeretlen. A kezdet és a kórlefolyás alapján az eseteket 3 csoportba sorolták : 1. pseudotumoralis vagy chronicus forma, 2. apoplectiform kezdetű és 3. subarachnoidealis vérzéssel induló betegség. A haematomák megoszlása localisatio szerint a következő volt: frontalis 5, temporalis 8, capsularis 5, trigonum táji 9, cerebellaris 1. A 28 beteg közül meghalt 5 (18% műtéti mortalitás). A két héten belül operált 10 betegből 4, a későbbi megoperált 18-ból pedig 1 halt meg. A késői műtétek feltűnően jobb eredményei ellenére a korai beavatkozás kategorikus elhárítása nem lehetséges, hanem a műtéti indicatio individualis elbírálása szükséges, különösen az acut fasisban.
Ideggyógyászati Szemle
1961. JÚLIUS 01.
Adatok a középagy tünet-és pályatanához, különös tekintettel a horizontális tekintés mechanizmusára
Agyi arteriosclerosis egy esetében az agytörzs lágyulásos gócainak egyike féloldalt a Flm laesióját okozta a IV.-magtól caudalisan. A szemmozgások következő zavarai voltak jelen: 1. supranuclearis rectus medialis-bénulás a góc oldalán; 2. rectus lateralis-gyengeség tekintési paresises (ún. abductiós) nystagmussal a góccal ellentétes oldalon; 3. a labyrinthaer nystagmus lassú fázisának isolált hiánya a gócoldali rectus medialisban, míg a gyors fázisban a gócoldali szemgolyó is részt vett. Az emberi pathológia és az állatkísérletes irodalom adatai alapján a tünetcsoport következőképpen magyarázható meg. Az oldaltekintési pálya a közép-agy formatio reticularisában elhelyezkedő tekintési központból a híd oralis részében történt kereszteződés után a tegmentumban a VI. -mag niveau-jáig száll le; innen a m. rectus medialisnak szánt rostozat visszakanyarodik s a VI.-magtól valamivel oralisabb, újabb kereszteződés után a Flm-ban jut el a III-maghoz. Valószínű, hogy a Flm leszálló oldaltekintési rostokat nem tartalmaz. A Flm-laesio okozta ún. abductiós nystagmus magyarázatára jelenlegi ismereteink nem elégségesek. A m. rectus medialisnak a nystagmus lassú fázisában való részvétele a keresztezetlen vestibulo-ocularis kapcsolat megszakadása miatt marad el. A Brc féloldali, kiterjedt laesiója csupán posturalis tremorból álló, tünetszegény képet okozott; ún. lágyszájpad-nystagmust nem hozott létre.
Ideggyógyászati Szemle
1959. JÚLIUS 01.
Az arteria carotis-interna thrombosis klinikuma
1. Az angiogprahia elterjedése következtében egyre gyakrabban és korábbi időpontban diagnosztizálják a carotis-interna elzáródását. Irodalmi adatokkal összehasonlítva, 13 angiographiával verificált esetünket ismertetjük. 2. A kórkép aetiológiájában gyakran érbetegségek (arteriosclerosis, thrombangitis obliterans, arteritis luetica), ritkábban trauma, embólia szerepelnek. Különböző aetiológiai tényezők szövődhetnek egymással. 3. CIT lehetőségére hívja fel a figyelmet, ha : leginkább középkorú, általában normális vérnyomású férfibetegnél a „carotisrendszer intermittáló keringési elégtelenségé”-re utaló tünetek után jelentkezik vascularis katasztrófa, viszonylag gyors remissióval. A kisegítő diagnoszticus eljárások közül értékelhető a carotis-jel, a carotis lüktetésének tapintása a nyakon, ophthalmodynamometriás vizsgálat és EEG. 4. A diagnózist biztosítja a carotis-interna angiogrammon való telődési hiánya. Utánozhatja a carotis elzáródás képét a beszűkült carotis spasmusa, nagyfokú agynyomás fokozódás miatt létrejött agyi keringési gyengeség is. A felvételen észlelhető elzáródás helye néha nem felel meg pontosan az anatómiai viszonyoknak. 5. A klinikai tünetek kialakulását és a betegség prognózisát a circulus arteriosus Willisi anatómiai viszonyai, a kifejlődő collateralis keringés mértéke, az elzáródás időbeli lefolyása, valamint általános keringési tényezők befolyásolják. 6. Az intraluminaris nyomásesés, oxigén tensiocsökkenés, és vér PH. eltolódás hatására kifejlődő pialis collateralis keringés csak megfelelő általános tensioszínt mellett marad fenn, így leginkább acut, de chronicus stádiumban is, az agyi értágítás mellett igen fontos a megfelelő tensioszínt biztosítása. Anticoagulans therapia eredményei bizonytalanok. Sebészi megoldások közül eredményes az end-end anastomosis, rövid segmentalis elzáródás mellett thrombendectomia. Legeredményesebb azonban a carotis részleges elzáródása esetén, a beszűkült szakasz megkerülése, műanyagcső alkalmazásával. Feltételezhető, hogy ilyen esetekben a keringés helyreállításával, az ún. structura oxigén mellett, a functióhoz szükséges oxigénmennyiséget is biztosítjuk és így neurológiai tünetekben javulást érhetünk el. A kórkép korai, lehetőség szerint a „carotisrendszer intermittáló elégtelenségé”-nek szakában való diagnózisa fontos az esetleges sebészi therápia szempontjából.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei
AUG 29.
4.
5.