Ideggyógyászati Szemle

Az úgynevezett „moya-moya disease"

DR POÓR Gyula1, DR GÁCS Gyula1

1973. MÁJUS 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1973;26(05)

Kudo 1956-ban egy fiú angiogrammján a normális agyi érhálózat képe helyett szokatlan, diffus érszövedéket látott. További klinikai megfigyelések alapján jutott arra a következtetésre, hogy az érszövedék collateralisoknak felel meg, és a circulus arteriosus Willisi elégtelensége következtében jöhetett létre.

AFFILIÁCIÓK

  1. Pécsi Orvostudományi Egyetem Ideg-Elmeklinika

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Intracranialis véredények ábrázolása pneumoencephalographiás vizsgálatok kapcsán

DR KENÉZ József

A pneumoencephalographiás vizsgálatok technikájában az elmúlt két évtized során nagy volt a fejlődés. A Lindgren, Liliequist, Robertson, Ruggiero és Valentino [21, 22, 27, 28, 29, 45] által bevezetett fractionált pneumoencephalographiás technika adta a lendületet, a vizsgálómódszer az ötvenes évek végére elérte teljesítőképességének határát, a vizsgálatok tárgyát immár nemcsak a kamrarendszer képezte, hanem a subarachnoidealis cisternák is.

Ideggyógyászati Szemle

Szokatlan lefolyású panencephalitis fiatal felnőttben

DR KELEMEN Judit, DR DUX Annamária

Nem ritka, hogy ismert kórfolyamatok szokatlan tünetekkel nyilvánulhatnak meg. A subacut és chronikus gyulladásos megbetegedések annál gyakrabban mutatják ezt a sajátságot, minél kiterjedtebb a gyulladásos folyamat, vagy szokatlan az elváltozás localisatiója. Esetünkkel fenti tényt kívánjuk alátámasztani és egyúttal bővebben kitérni a felmerülő differential-diagnostikai kérdésekre.

Ideggyógyászati Szemle

Beszélhetünk-e a narcomania új korszakáról?

DR KISSZÉKELYI Ödön

A kábítószerélvezet világszerte észlelhető elterjedése közismert [l, 2, 4]. Tudjuk, hogy az USA, a Skandináv államok után a nyugateurópai országok egészségügyi ellátásának is egyik legégetőbb problémája a kábítószerek elleni küzdelem. Arról is vannak adataink, hogy a szocialista országokat, hazánkat is elérte ez az empidemia. Olyan jelenségek figyelhetők meg azonban, melyek a jelenlegi helyzetet lényegesen megkülönböztetik a korábbitól.

Ideggyógyászati Szemle

Polygraphiás vizsgálatok hypoglykaemiás comában

DR MECHLER Ferenc, DR ENGÁRTH Gizella

A központi idegrendszer oxydativ anyagcseréjének zavara, akár az oxygen, akár a glukose hiánya idézi elő (acut hypoxia vagy hypoglykaemia), azonos idegrendszeri tüneteket és károsodást okoz. Crossland és Richter megfigyelései szerint hypoxia következtében az EEG és a psychés működés már akkor kórossá válnak, amikor az idegsejtek energia-ellátása még kielégítő, azonban az idegszövet acetylcholin tartalma már csökken.

Ideggyógyászati Szemle

A nervus ulnaris elektrophysiologiai jellemzőinek vizsgálata depressiós betegeken

DR MECHLER Ferenc, DR LIPÁK József

Az irodalom adatai meggyőzően igazolják, hogy számos psychiatriai betegségben a peripheriás idegek működése is megváltozik. Jól ismert, hogy a vegetatív teljesítmények kórossá válhatnak; a kérdéssel foglalkozó munkák adatai azonban oly mértékben heterogenek, hogy nem vonhatók le belőlük a gyakorlat számára egyértelműen hasznos következtetések.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A Covid-19-kardiológiáról – 2020 tavaszán

VÁLYI Péter

A 2019 decemberében kitört, a SARS-CoV-2 (Se­vere Acute Respiratory Syndrome Co­ro­navirus-2) vírus okozta világjárványban 2020. áp­rilis 30-ig 3 247 648 ember betegedett meg, akik közül 230 615 halt meg (1). Ma­gyar­or­szágon az igazoltan új koronavírussal fertőzöttek száma 2775, az új koronavírus okozta betegségben (Co­ronavirus Disease 2019 – Covid-19) 312 személy halt meg (2). A Covid-19 kardiológiai vonatkozásairól egyre nagyobb számban jelennek meg közlemények. Pél­dául a renin-angiotenzin rendszer gátlóinak és a Covid-19-nek az összefüggéseit Kékes és szerzőtársai tárgyalják (3). A LAM jelenlegi számában pedig Hepp és szerzőtársai foglalják össze azokat az ismereteket a Covid-19 kapcsán, amelyekről nemcsak a kardiológusoknak kell tudniuk (4).

Hypertonia és Nephrologia

Táplálkozási javaslatok Covid-19-járvány idején

VÁLYI Péter

Az új koronavírus (SARS-CoV-2) okozta, 2019 késő őszén Kínában kirobbant, 2020. márciusban már világjárványnyá vált betegség (Coronavirus disease 2019 – Covid-19) alapvetően megváltoztatta az emberek életét.

Hypertonia és Nephrologia

A Magyar Hypertonia Társaság szakmai irányelve - A hypertoniabetegség ellátásának irányelvei 11., módosított, javított és kiegészített kiadás.

FARSANG Csaba, JÁRAI Zoltán

Az előző, 2015-ben megjelent magyar irányelv óta számos új ismeret látott napvilágot, amelyeket a 2018-ban kiadott ESC/ESH új európai irányelv részletezett. Ezek érintik a vérnyomás emelkedésében és a következményes szervkárosodásokban (úgynevezett hypertonia mediálta szervkárosodás [hypertension-mediated organ damage] - HMOD) szerepet játszó kórélettani folyamatokat, a hypertonia epidemiológiáját, a társuló cardiovascularis kockázati tényezőknek és társbetegségeknek a hypertoniás betegekre gyakorolt hatását, a vérnyomáscsökkentő nem gyógyszeres és gyógyszeres kezelés hatékonyságát, valamint a hypertonia genetikáját. Ezek tették lehetővé a célvérnyomás pontosabb meghatározását is. Feladatunk tehát az volt, hogy ezeket az eredményeket beépítsük a korábbi irányelv szövegébe úgy, hogy egyúttal gyakorlatiasabb szempontokat is érvényesítsünk, és a hypertonia diagnosztikájára, kezelésére vonatkozó ajánlást közvetlenebb módon fogalmazzuk meg. A Magyar Hypertonia Társaság (MHT) 2018. évi irányelveinek szerkezete nem tér el lényegesen a korábbitól. Az ajánlások osztályai (I, IIa, IIb és III) és a bizonyítékok szintjei (A, B és C) is azonosak.

Ideggyógyászati Szemle

Személyre szabott antiepileptikum-választás

ALTMANN Anna

Az epilepszia az egyik leggyakoribb gyermekkori krónikus neurológiai betegség. Az epilepsziás betegek – még az úgynevezett jóindulatú epilepszia esetén is – évekig gyógy­-szeres kezelésre szorulnak. Ez idő alatt a gyermekek na­gyon nagy változáson mennek keresztül, nemcsak a súlyuk és testmagasságuk gyarapszik, de változnak a hormonális és az anyagcsere-folyamataik is. Életkorok szerint eltérő ütemben zajlanak a különböző agyi területek érési folyamatai is. A mindennapi gyakorlatban az epilepszia diagnózisát követően a legtöbbször a formakör és a rohamtípus alapján választunk gyógyszert. A terápiás stratégia kialakításakor azonban számtalan egyéb tényezőt is figyelembe kell venni: 1. hatékonyság (epilepszia-formakör, rohamtípus), 2. életkor, nem, 3. a gyógyszer farmakológiai tulajdonságai, 4. az adott gyógyszer mellék­hatásprofilja, 5. életforma, alkat (kövér, sovány, gyermek­közösség), 6. egyéb társbetegségek (etethetőség, viselke­dési és tanulási probléma, keringési zavar, vese- vagy májbetegség) 7. a már alkalmazott egyéb gyógyszerekkel várható interakciók, 8. genetika, 9. egyéb szempontok (törzskönyvi szabályok, felírási szokások). A közlemény annak eldöntésében szeretne segítséget nyújtani, hogy a különböző társbetegségek esetén egy adott gyermeknél mely antiepileptikumoktól várható a legkeve­sebb mellékhatás, és mely készítményeket kellene lehe­tőség szerint kerülni.

Ideggyógyászati Szemle

Devic-szindróma - esetismertetés, diagnosztika és a kezelés aktuális elvei

ILJICSOV Anna, BARSI Péter, VÁRALLYAY György, TÁTRAI Erika, SOMFAI Gábor Márk, BERECZKI Dániel, RUDAS Gábor, SIMÓ Magdolna

A neuromyelitis optica (NMO, Devic-szindróma) ritka, a központi idegrendszert érintő, relapszusokban zajló, autoimmun kórkép, amelyet a többi, demyelinisatióval járó betegségtől egy specifikusnak bizonyult autoantitest különböztet meg. E közelmúltban azonosított anti-aquaporin-4 ellenanyag kimutatásával meghatározható egy heterogén betegségcsoport, az úgynevezett NMO-spektrum. A diagnózishoz a klinikum, a képalkotók és a szérumantitest kimutatása mellett a jövőben az optikai koherencia tomográfia nyújthat további segítséget. A korai diagnózis és az időben elkezdett terápia még súlyos állapotban is javíthatja a klinikai kimenetelt. A relapszus kezelése után tartós immunszuppresszív terápia bevezetése javasolt a további relapszusok megelőzése, és az állapot stabilizálása, illetve javítása céljából. Ismertetjük egy másfél éve kezelt, 51 éves nőbeteg kórtörténetét. Összefoglaljuk jelenlegi ismereteinket a kórkép patomechanizmusáról, diagnózisáról és kezeléséről. Bemutatjuk egy új, nem invazív szemészeti vizsgálattal, az optikaikoherencia-tomográfiával (optical coherence tomography, OCT) kapcsolatos eddigi diagnosztikai tapasztalatokat. A módszer az első eredmények szerint alkalmas lehet az opticus neuritis korai differenciáldiagnosztikájára.