Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1995. JANUÁR 01.

CAVERNOUS ANGIOMA OF THE CEREBELLOPONTINE ANGLE MIMICKING RECURRENT ACOUSTIC SCHWANNOMA

ISTVÁN Vajtai MD, JÁNOS Tarjányi, ZSUZSANNA Varga MD, ERIKA Vörös MD

A szerzők egy 59 éves férfi esetét ismertetik, akinek jobb kisagy-híd szögletéből akusztikus neurinomát, majd évekkel később haemangioma cavernosumot távolítottak el. Az első műtét után 29 évvel ismételten jelentkező típusos tünetek recidívára utaltak.

HUN 1995;48(1-2)

Ideggyógyászati Szemle

1994. SZEPTEMBER 20.

A tiszta alexiát okozó laesiók lehetséges lokalizációi száz év távlatából

SÉRA László, MÁRKUS Atilla, BERNÁTH László

A szerzők 78 tiszta alexiás (betűzve olvasó) beteg irodalmi adatait elemezték a szimptómákra, a laesiók agyi lokalizációjára és a koreredetre való tekintettel. Déjerine 100 évvel ezelőtti első közleménye óta a tiszta alexia klinikai és patomorfológiai jellemzőiről pontosabbá váltak ismereteink. Egyrészt szűkült a klinikai tünetegyüttes, például a jobb homonim hemianopsia nem feltétlen kísérő tünete, másrészt a háttérben levő károsodás nemcsak az occipitalis regióban fordulhat elő, mint korábban vélték, hanem másutt is, például subangularisan. A szerzők elemzésükben a hangsúlyt az olvasás posterior pályarendszerére helyezték. E pályarendszer mellett - a legújabb neuropszichológiai vizsgálatok eredményeit is figyelembe véve – más agyterületek jelentősége is feltételezhető. Az olvasás kognitív pszichológiai vizsgálatainak eredményeivel összhangban a szerzők rámutatnak arra, hogy e struktúrák mindegyike nélkülözhetetlen a teljes olvasási folyamat megértéséhez.

HUN 1994;47(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[Cine agy MR vizsgálatok és értéke a posterior fossa patológiájának elemzésében]

BERÉNYI Ervin, MENDLY József, DÓCZI Tamás, KOPA János, REPA Imre

[A központi idegrendszer mozgásának vizsgálata a neuroradiológia egyik legnehezebb problémája. Az agyparenchima mozgásának és az agy-gerincvelői folyadék áramlásának vizualizálása nagyon fontos a normális agyi fiziológia és a kóros folyamatok megértéséhez. A mágneses rezonancia képalkotás a legjobban elérhető nem invazív módszer e mozgások vizsgálatára a szívciklus függvényében. Ebben az előadásban szeretnénk bemutatni eredményeinket a szekvenciák kifejlesztésében és bemutatni a CINE mérések hasznosságát a diagnosztikai munkában.]

ENG 1994;47(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁRCIUS 20.

Absence rohamok elektroenkefalográfiás tüskehullámmintáinak amplitúdómapping elemzése

CLEMENS Béla

17 beteg absence-rohamokkal járó generalizált tüskehullám (GSW) mintáiban a tüske- és hullámkomponensek topográfiai viszonyait elemezték a szerzők az úgynevezett amplitúdómapping (AM) módszerrel. Eredményeik szerint a tüske- és a hullámkomponens többféle típusos potenciálmegoszlást mutathat a skalpon. Az A (anterior) típusú tüske frontális, a most leírt P (posterior) típusú tüske hátsó területi negativitást mutat a tüske csúcsánál. Vannak szabálytalan tüskecsúcs-mapek is. Az A típusú mapek jellegzetesen módosulhatnak a GSW-minta során. A hullám csúcsán is kétféle, mediális (M) és laterális (L) maximumú lehet a potenciálmező. A domináns tüskecsúcs-map típus, a tüskekonfigurációk egymásutánja a rohamokban, valamint a hullám csúcsának AM-képe jellemző a betegre. Úgy tűnik, az AM adatok párhuzamba állíthatók egyes klinikai paraméterekkel. Az A tüske és L hullám kombinációját inkább ,,típusos" vonásokat mutató absence-betegeknél találtuk. Ezzel szemben az erősen változó tüskemapek és a M típusú hullám együttese malignusabb evolúciót mutató betegeknél fordult elő.

HUN 1994;47(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

1993. MÁJUS 20.

Arteriovenosus érmalformatio és occlusiv érbetegség együttes előfordulása

BODOSI Mihály, KUNCZ Ádám, DÓCZI Tamás, BARZÓ Pál, VÖRÖS Erika

Öt beteg anyagát ismertetik, akiknél intracranialis occlusiv agyi érbetegséget és azonos érterületben elhelyezkedő arteriovenosus angiomát mutattak ki. Két esetben az arteria cerebri media, két esetben az arteria carotis interna és egy esetben az arteria cerebri posterior elzáródását igazolták azonos oldali frontalis (3 eset), parietalis (1 eset) és temporalis (1 eset) érmalformatio mellett. Az angioma eltávolítását 4 esetben egyidejű exra-intracranialis anastomosissal kötötték egybe.

HUN 1993;46(05-06)

Lege Artis Medicinae

1992. JÚNIUS 30.

Az embrió fejlődésének transvaginalis ultrahangvizsgálata koraterhességben (szonoembriológia) II. központi idegrendszer

CSABAY László, SZABÓ István, NÉMET János, PAPP Zoltán

A szerzők közleményük második részében a központi idegrendszer fejlődésének főbb fázisait tekintik át a terhesség első trimeszterében különös tekintettel ismét azokra az állomásokra, melyek nagy felbontóképességű készülék hüvelyi transducerével végzett ultrahangvizsgálattal is elkülöníthetők. A zárt velőcső a 40–44. napra alakul ki a neuroporus posterior záródásával, de ilyenkor agyi struktúra még nem ismerhető fel ultra hangvizsgálattal. A 7. héten a velőcső három elsődleges tágulata: prosencephalon, mesencephalon és rhombencephalon különíthető el - ultrahanggal egyetlen üreg látható. A 8. héten a másodlagos agyhólyagok (telencephalon, diencephalon, mesencephalon, metencephalon és myelencephalon) már elkülöníthetők. A 9. héten a plexus chorioideusok csaknem kitöltik az oldalkamrákat, a 13. hétre visszahúzódnak az occipitalis szarvba. Az agyi struktúrák megjelenése is pontos ,,naptár" szerint történik. Az ultrahangvizsgálattal fölismert struktúrák jól azonosíthatók a fejlődéstanból ismert központi idegrendszeri képletekkel. A leggyakoribb fejlődési rendellenességek közé tartozó cerebrospinalis malformatiók elsődleges prevenciója egyelőre nem megoldott, éppen ezért van nagy jelentősége a strukturális anomáliák minél korábbi praenatalis diagnosztikájának.

HUN 1992;2(06)

Ideggyógyászati Szemle

1990. MÁJUS 01.

Tibialis posterior ingerléssel kiváltott szomatoszenzoros válasz (TPSEP) sclerosis multiplexes (SM) betegeken

CZOPF József, KELLÉNYI Lóránd, DR CZOPF János

Dawson 1947-ben elektromos inger hatására szomatoszenzoros kiváltott választ vezetett el, az alsó végtag ingerlésekor a koponyán a középvonal mellett, a felső végtag ingerlésekor pedig a középvonaltól 6-7 cm-rel laterálisan (a szomatotópiás lokalizációnak megfelelően). Mai fogalmaink szerint a kérgi választ regisztrálta.

HUN 1990;43(05)

Ideggyógyászati Szemle

1988. FEBRUÁR 01.

A mesodiencephalis átmeneti vidék lágyulásairól: a paramedian lokalizációjú thalamo-mesencephalis infarctusokról

DR RÉVÉSZ Tamás, DR ROBIN O. Barnard

A szerzők három, embóliás eredetűnek tartott paramedian thalamo-mesencephalis lágyulás esetét közük. Tárgyalják a szerzők a mesodiencephalis régió vérellátásának sajátosságait, és felhívják a figyelmet arra a lehetőségre, amikor az e területet ellátó perforáló paramedian thalamosulbthalamiicus és felső mesencephalis artériák csak az egyik oldali artéria cerebri posterior proximalis szakaszából erednek. Részletesen tárgyalják a vonatkozó irodalmi adatokat is.

HUN 1988;41(02)

Ideggyógyászati Szemle

1985. MÁJUS 01.

Atípusos és maradandó tünetekkel járó migrén

MOLNÁR Erzsébet, GÁCS Gyula

A szerzők egy fekvőbeteg-osztályon fejfájással kezelt betegek között észlelt komplikált migrénes betegeik anyagát elemzik. Felhívják a figyelmet a kórkép viszonylagos gyakoriságára, variációira és differenciál-diagnosztikai problémáira. Egy esetükben a komplikált migrénes rohamok egyike során az arteria cerebri posterior elzáródása alakult ki maradandó látótérkieséssel. Kiemelik a maradandó tünetekkel járó, ill. „fejfájás nélküli migrénes" esetek jelentőségét a kórkép patomechanizmusának klinikai oldalról történő megközelítésében.

HUN 1985;38(05)

Ideggyógyászati Szemle

1983. OKTÓBER 01.

Az átmeneti globális amnesiáról

DR FERENCZY Mihály, DR MEZŐFI László

A szerzők ismertetik 6 átmeneti globális amnesiás (transiens globális amnesia-TGA) esetüket. Tapasztalataikat az irodalmi adatokkal összevetve a TGA-t, mint syndromát tárgyalják. E szindróma kialakulását az artéria cerebri posterior ellátási területének keringészavarára vezetik vissza.

HUN 1983;36(10)