Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 46

Ideggyógyászati Szemle

1994. JANUÁR 20.

Humán gliomák vizsgálata az OITI C3-11 monoklonális antitesttel

SIPOS László, TOSHIHIKO Wakabayashi, SZEIFERT György, FAZEKAS Ilona, ÁFRA Dénes

Intézetünkben OITI C3-11 jelű monoklonális antitestet állítottunk elő GFAP pozitív humán glioblastoma multiforme tumorsejtek ellen. A monoklonális antitest specificitását különböző emberi agydaganatokon és nem tumoros agyszöveten vizsgáltuk, szövettenyészetben és paraffinos metszeteken. Az OITI C3-11 monoklonális antitest 18 malignus gliomából 16-tal, míg 6 jóindulatú gliomából csak eggyel reagált. Nem volt reakció meningeomával, hypophysisadenomával, metasztatikus agydaganatokkal és egészséges felnőtt agyszövettel.

Ideggyógyászati Szemle

1992. MÁJUS 01.

AZ INTRAOPERATÍV ULTRAHANGVIZSGÁLAT SZEREPE A CENTRALIS LOKALIZÁCIÓJÚ AGYDAGANATOK ELTÁVOLÍTÁSÁBAN

DR CZIRJÁK Sándor, DR KÓNYA Eszter, DR PARAICZ Ervin, DR PÁSZTOR Emil

A szerzők az intraoperatív ultrahang idegsebészeti alkalmazásának hasznát taglalják két, sebészetileg nehezen megközelíthető, a centralis regioban elhelyezkedő tumor műtéte során és hangsúlyozzák a sulcuson keresztüli tumormegközelítés előnyeit.

Ideggyógyászati Szemle

1989. OKTÓBER 01.

A monoclonalis antitestek alkalmazásának lehetőségei a malignus glioma diagnosztikájában és kezelésében

DR. SIPOS László, DR. ÁFRA Déna

A monoclonalis antitestek előállításának rövid ismertetése után a szerzők irodalmi referátumot adnak a monoclonalis antitestek alkalmazásának lehetőségeiről a malignus gliomák diagnosztikájában és terápiájában. A primer malignus agydaganatok (glioblastoma, astrocytoma) prognózisa igen rossz, a teljes tumoreltávolítás és a postoperatív radio- és chemotherapia ellenére is.

Ideggyógyászati Szemle

1986. SZEPTEMBER 01.

A makroszkópos kvantitatív autoradiográfia (QAR) III.

DR MOLNÁR Péter, DR DENNIS Groothuis, DR RONALD Blasberg, DR CLIFFORD Patlak, DR JOSEPH Fenstermacher

A szerzők ismertetik azokat a módszereket, melyek lehetővé teszik, hogy egyidejűleg több izotóp használatával ugyanazon a szöveten (régión) belül több változót (pl. : vérátáramlás: F, transfer folyamatokat: K, vagy anyagcsere lépéseit: lokális cerebrális glukóz utilizáció - LCGU) kvantitatíve vizsgáljunk. Tárgyalják az általuk használt módszer gyakorlatát, előnyeit és korlátait. Felhívják a figyelmet arra, hogy minden ilyen típusú módszerben alapvetően fontos a mérési terület lokalizációjának pontos meghatározása. Röviden elemzik azokat az adatokat, melyeket K és F párhuzamos mérésével különböző kísérletes agydaganatokról gyűjtöttek. Megállapítják, hogy a kp. idegrendszer tumoraiban a gyógyszerek szövetbe jutását alapvetően az ún. vér-tumor barrier szabályozza, melynek jellemzői QAR technikával tanulmányozhatók. Végül összevetik az állatkísérletekből és humán vizsgálatokból származó megfigyeléseket és újból emlékeztetnek arra, hogy a modern neurológiai vizsgáló eljárások számos területen támaszkodnak a QAR elméleti és konkrét gyakorlati eredményeire.

Ideggyógyászati Szemle

1986. JÚLIUS 01.

A „methcarn” fixáló javítja a gliafibrilláris savanyú fehérje szövetmetszeten való feltüntethetőségét

MÉREI F. Tibor, VETŐ Ferenc

A szerzők a gliafibrilláris fehérjének agydaganatokban történő kimutatásánál a methcarn fixálást (60% inetilalkohol, 30% chloroform, 10% ecetsav; 4—16 óra) jelentősen jobbnak találták mint a 10%-os semleges formalinnal való 12-órás fixálást, melyet az alkalmazott immunohisztokémiai kit (ORTHO, Histoset®) eljárás-leírása ajánl.

Ideggyógyászati Szemle

1983. MÁJUS 01.

Benedek László (1936—1945) és kora

ANGYAL Lajos

A rendelkezésemre álló idő nagyon kevés arra, hogy feladatomnak megfeleljek. Könnyű lenne megelégednem a lexikális adatok felsorolásával: a kolozsvári egyetem magántanára, s előbb a debreceni, majd 1936—1945-ig a budapesti ideg-elmeklinika igazgatója; jelentős eredményeket ért el az agydaganatok diagnosztikája és helyük meghatározása terén.

Ideggyógyászati Szemle

1981. DECEMBER 01.

A pislogási reflex megváltozása hátsó koponyagödri daganatos betegeknél

CSÉCSI György, NÉMETH György

A szerzők 37 hátsó koponyagödri térfoglaló folyamat miatt kezelt betegnél a n. supraorbitális és n. faciális ingerlésével kiváltott pislogási reflex válaszok változását értékelve megállapítják, hogy a kisagydaganatok általában indirekt módon, a hátsó koponyagödri tömegeltolódás révén, s ennek megfelelően kismértékben és reverzibilisen módosítják a válaszokat. A kisagy-hídszögleti és a hídbéli daganatok eseteiben azonban direkt károsodás alterálja a pislogási reflexet, s általában marandandó módon. Megfigyeléseik szerint a facio-faciális pislogási reflex vizsgálatával a nukleáris és a perifériás faciális paresis is jól elkülöníthető.

Ideggyógyászati Szemle

1980. ÁPRILIS 01.

Cisztás kisagydaganat két fiútestvérben

DR MÉSZÁROS István, DR MÉREI F. Tibor, DR BODOSI Mihály

Szerzők fiú-testvérpár azonos elhelyezkedésű és szöveti szerkezetű cisztás kisagyi astrocytomájának ismertetése kapcsán foglalkoznak az idegrendszeri daganatok örökletes voltának kérdésével. Az irodalomban egyedülállónak tűnő, egy családon belül két gyermeknél kialakult kisagyi astrocytoma ismertetésével adatot kívánnak szolgáltatni az agydaganatok kialakulásában esetleg szerepet játszó genetikai tényezők kérdéséhez.

Ideggyógyászati Szemle

1976. JÚLIUS 01.

Az agydaganatok ereinek szerkezetéről

SORSZEGI Pál, MOLNÁR László, MÓDIS Katalin

Az agydaganatok ereinek falszerkezete mindenkor különbözik az ép erekétől.
1. regressiv,
2. proliferativ elváltozások figyelhetők meg bennük,
3. és igen gyakran az előző két folyamat egyidejűleg is.

Ideggyógyászati Szemle

1976. MÁJUS 01.

Adatok az agydaganatok félrevezető tüneteihez

DR FARAGÓ István, DR KELEMEN Judit

141 agydaganatos beteg kortörténetének katamnesztikus feldolgozása során szerzett tapasztalatainkról számoltunk be összehasonlítva ezeket az irodalom jelentősebb adataival.