Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1992. JÚLIUS 01.

MALIGNUS L-DOPA MEGVONÁSOS SZINDRÓMA ÉS DIFFERENCIÁLDIAGNOSZTIKAI KÉRDÉSEI

TAKÁTS Annamária

A malignus L-dopa megvonásos szindróma 1981 óta ismert mint új neurológiai tünetegyüttes. Elkülönítő kórismézésében a malignus neuroleptikus szindróma, a malignus hipertermia, a fatális katatonia, valamint a Parkinsonszindrómában előforduló krízis állapotok és az akinetikus végállapot szerepelnek.

HUN 1992;45(07-08)

Lege Artis Medicinae

1992. JÚNIUS 30.

Intravénás verapamil alkalmazása hipertóniás krízisekben

NAGY Viktor, ISKUM Miklós

A hipertóniás krízis klinikailag két jól elkülönülő formában jelenik meg. Életveszély esetén a kezelést azonnal meg kell kezdeni, míg a közvetlenül nem életveszélyes esetekben a helyzet kevésbé fenyegető, de hosszabb távon súlyos szervi károsodásokhoz vezethet a kezelés halogatása. Szerzők intravénásan 5 mg verapamilt adtak 3 perc alatt 46 életveszélyes hipertóniás krízisben szenvedő betegnek (átlagéletkor 65,7 év, 31 nő, 15 férfi). A kiindulási 226/126 Hgmm-es vérnyomás 193/97 Hgmm-re, a 98/perc szívfrekvencia 81/percre csökkent az injekció beadása után 3 perccel (p < 0,01 mindkét parameter esetében). A vérnyomás és a szívfrekvencia ezután 30 percen keresztül szignifikáns mértékben nem változott. Mellékhatásként 2 esetben észleltek kipirulást. Az irodalom és saját tapasztalataik alapján szerzők – amennyiben EKG készítésére mód van - angina pectorissal és cerebrovascularis keringészavarral járó, életveszélyes hipertóniás krízisek esetén az intravénás verapamilt az első választandó szernek ajánlják.

HUN 1992;2(01 KLSZ)

Lege Artis Medicinae

1992. FEBRUÁR 26.

Másképpen az emberközpontú gyógyításról

GÁBOR Zsuzsa

Egészségügyünk évtizedek óta mélyülő válságának talán legfájdalmasabb következménye a hagyományos emberi-személyi kapcsolatok tartalmainak megváltozása, kiüresedése. Sovány vigasz, ha tudjuk, hogy korántsem izolált jelenségről és nem is nemzeti sajátosságról, valamiféle magyar átokról van szó. A tudományos-technikai forradalom okozta robbanás a világ más tájain is felkészületlenül érte az egészségügyet. A krízis mélysége, tüneteinek súlyossága legfeljebb a kompenzáció gazdasági lehetőségének függvényében más és más. Mégis – a medicina dehumanizálódása – maga a fogalom olyannyira elfogadhatatlan, hogy feltétlenül gyakorlati megoldások keresésére sarkall.

HUN 1992;2(02)

Ideggyógyászati Szemle

1977. NOVEMBER 01.

Lélektani krízisek és psychotherápiás megközelítésük

DR SZILÁRD János, DR KÉZDI Balázs

A lélektani krízis-szituáció az akut teendőket igénylő psychiatriai kórállapotok sajátos esete. A krizis definíciója alapjául Caplan álláspontját javasolják elfogadni. Elemzik az oki, kiváltó hajlamosító tényezőket, a krízis tüneteit, a lefolyás sajátosságait. Rámutatnak a fogalmi, szervezeti tennivalók meghatározásának szükségességére. A még meglevő számos elvi és módszertani tisztázatlanság ellenére sürgető szükségszerűség, hogy a krízis-intervenció praxisa eleven gyakorlattá váljék. A terápiás tennivalókat elsősorban az előtérben álló pszichopatológiai tünetek határozzák meg. A terápiás folyamatban körülhatárolható rövid, pszichoterápiás módszerek, pszichofarmakonok alkalmazása, szakorvosi teendők mellett a laikus-társadalmi közreműködésnek is igen nagy a jelentősége. A terápeuta részéről a pszichopatológiai és patofiziológiai ismeretek tudása éppoly elengedhetetlen, mint a megfelelő személyiségtulajdonságok.

HUN 1977;30(11)

Ideggyógyászati Szemle

1951. MÁRCIUS 05.

Az agykéreg szerepe az elektroshockkal kiváltott epilepsiás roham során fellépő vegetativ krizis előidézésében

ARTHUR Kreindler

A Román Népköztársaság Akadémiájának "Ivan Petrovics Pavlov" Ideggyógyászati Intézetének kitűzött témái közé tartozik az epilepsia kérdése. Nézetük szerint az epilepsiás rohamnak három megjelenési formája van, három különböző terület, amelyen megmutatkozik és pedig: a sensoros-motoros területen, a vegetatív területen és a humoralis területen. Az utóbbi két évben az epilepsiás rohamnak ezt a három megjelenési formáját vizsgáltuk, vagy ahogy mi neveztük: az epilepsiás roham lefolyásának három krizisét: a somatikus, a vegetativ és a humoralis krizist.

HUN 1951;4(01)