Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 62
Ideggyógyászati Szemle
1968. DECEMBER 01.
[A szellemi tevékenység fiziológiai mechanizmusainak tanulmányozásának főbb állomásai az emberben]
[A mentalis aktivitás alatti agyi történések - különösen a legbonyolultabb élő szövetet, az emberi agyat illetően – még jelentős részben nem tisztázottak. A pavlovi iskola nagy érdeme a feltételes reflex aktivitás valószínű agyi anatomofunkcionális sémájának változatos megnyilvánulását determináló fiziológiás mechanizmusoknak a feltárása, mely megvilágítja e mechanizmusoknak a tulajdonságoktól, a környezettől és a szervezettől függő sajátosságait. A magasabb idegtevékenység tanulmányozása céljából megkísérelték adaptálni emberre is a feltételes reflex methodikát. ]
Ideggyógyászati Szemle
1968. JANUÁR 01.
[Az orbitofaciális reflex és a talpi reflex megszűnése. Tan és felfogás]
[Robert Wartenberg munkája után aligha merünk még le nem írt reflexről beszélni. Az egyébként oly teljes könyvében azonban nem találtam az általam tárgyalt reflexek leírását, és - még inkább - semmilyen utalást a szemiológiai értékükre a rutinszerű neurológiai vizsgálatban. Egymás után fogom bemutatni az orbito-arc reflex és a talpi reflex megszűnésének (vagy csökkenésének) problémáját. Ez utóbbival kapcsolatban be fogom mutatni a Tan hatását a jelenségek érzékelésére, ahogyan azt nemrégiben már megtettem a traumás és degeneratív csigolya porckorongbetegségek tanulmányozásakor (1967).]
Ideggyógyászati Szemle
1964. SZEPTEMBER 01.
A trigeminus-neuralgia pathomechanizmusáról
A trigeminus-ncuralgiának és a hozzá hasonló néhány ritkább kórképnek specifikus morphologiai substratuma nincsen ; ezért aetiologiájuk magyarázatára számos teória született meg. Ezek az elméletek azonban nem alkalmasak arra, hogy a betegség lényegesebb vonásait minden esetre vonatkoztatható módon kielégítően megindokolják. Az aetiologia kutatását meg kell hogy előzze a pathomechanizmus tisztázása, amihez a neuralgia klinikai sajátosságainak beható elemzése és az anatómiai-élettani adottságok figyelembevétele útján juthatunk el. Szerző felfogása szerint a fájdalmi paroxysmust a multineuronalis, polysynapticus reflexekéhez hasonló mechanizmus építi fel; a „neuralgia-reflex” megvalósításában a spinalis trigeminusmagnak és a formatio reticularissal fennálló összeköttetéseinek tulajdonítható kiemelkedő szerep. Feltehető, hogy a reflexközpontként szolgáló struktúrák izgalmi állapotát bizonyos sajátos afferens impulzus-összetétel idézi elő; ennek az izgalmi állapotnak a centripetalis pályákon a tudatba kerülő része az, amit a beteg fájdalmi rohamként él meg. Valószínű, hogy a „neuralgia-reflex” kialakulásának alapja az említett struktúrák enyhébb, rendszerint submikroskópos laesiója, mely csupán az afferens rendszer különböző elemeinek egymásközti regulatiós tevékenységét zavarja meg. Súlyosabb destrukció esetén elpusztulnak azok az idegelemek, melyek a fájdalmi paroxysmus megvalósulásához szükségesek ; ilyenkor tehát neuralgiás roham nem jön létre. A pathomechanizmussal kapcsolatban kialakított ezen elképzelés alapján valószínűnek és a klinikai tapasztalatokkal összhangban állónak látszik, hogy a neuralgia leggyakoribb oka a trigeminus magrendszerének viszonylag enyhébb bántalmát okozó arterioscleroticus-hypertoniás keringési zavar.
Ideggyógyászati Szemle
1962. ÁPRILIS 01.
Alpha-blockolási idő, reactiós idő, reflex-idő és kérgi elektromos tevékenység összefüggései
Vizsgálataink célja olyan működések mennyiségi vizsgálata volt, amelyek az idegrendszer jól meghatározott területeihez kötöttek és spontán, vagy gyógyszeres hatásra bekövetkező változásaik ezeknek a rendszereknek működésváltozását jelzik. A fényingerre bekövetkező alpha-gátlás pályája ma már jól ismert. A reflex-idő változásai a gerincvelői, a nyúltvelői motorium és a reticularis rendszer ingerületi állapotát jelzik.
Ideggyógyászati Szemle
1961. MÁRCIUS 01.
Fényeffektusokkal kiváltott reflexes epilepsziás jelenségek (Az epilepsia photogenica és határterületei)
1. Ph. e. alatt a reflex-epilepsiák azon önálló formáját értjük, ahol rhythmusosan ismétlődő vagy váratlan fényeffektusok szabályszerüen epilepsiára jellemző klinikai és EEG jelenségeket provokálnak. 2. A betegenként specificus provokáló fényhatásokra az ingerhatásoktól függetlenül is jelentkező rohamformákon keresztül egyéb (főleg centralis) rohamtípusokig és az ún. stimulus-sensitiv „myoclonusok”-ig átmeneti alakok előfordulnak. 3. Ph. e.-ra inkább a betegenként specificus fényeffektusra bekövetkező focalisan induló vagy kezdettől fogva generalisalt epilepsias EEG jelenségek jellemzőek, de a klinikai paroxysmus képét gyakran torzítják vegetatív tünetek, functionalisnak tűnő magatartászavarok, myoclonusok stb. 4. A Ph. e.-ért a gátló mechanismusok defectusa okolható. Feltételezhető, hogy centralis típusú rohamnál fényingerek hatására a tegmentum mesencephali reticularis állományának functiozavara kerül előtérbe : csökken vagy megszűnik a sensibilis impulzusokat centrifugalisan selectáló valamint centralisan controlláló és feldolgozó aktivitás. Corticalis típusú rohamnál a látókéreg localis inhibitio-zavara vezet elféktelenedéshez. 5. Szerző 22 ph. e.-s 4 fronto-polaris photo-myoclonias esettel kapcsolatos megfigyeléseiről számol be. 6. Az atípusos rohamjelenségek és a subjectiv photosensibilitás gyakori hiánya gyakran megnehezítik a betegség valódi természetének felismerését, ami nemcsak a megfelelő gyógykezelés beállítását teszi lehetetlenné, de hirtelen fényhatásoknak kitett betegeknél (pl. közforgalomban stb.) nincs mód megelőző intézkedések megtételére. Helyes tehát a legkülönbözőbb paroxysmalis állapotoknál az EEG vizsgálat során intermittáló fényingerek alkalmazásával a ph. e. kórképét kizárni vagy igazolni.
Ideggyógyászati Szemle
1959. SZEPTEMBER 01.
Koraszülött és érett csecsemők spinális reflexeinek klinikai és EMG vizsgálatai
1. A „gerincvelői automatismus” reflexei, nevezetesen a keresztezett extensiós reflex, normál koraszülöttekben és érett újszülöttekben az eddig alkalmazott technikákkal vizsgálva csak kivételesen, de nem szabályszerűen váltható ki. 2. Egy eddig csak állatkísérletben alkalmazott technika segítségével a keresztezett extensiós reflex az idegrendszer igen alacsony fejlődési fokain szabályszerűen kiválthatóvá válik. 3. A keresztezett inguinális extensiós reflex, ami a keresztezett extensiós reflexnek egy variánsa, az ontogenetikus fejlődés folyamán intensitásában csökken : előbb rudimenter formákban jelenik meg, majd az első életév folyamán fokozatosan eltűnik és vagy klinikailag latenssé válik. 4. EMG vizsgálatok azt mutatták, hogy a keresztezett inguinális extensiós reflex iil. a flexiós reflex nemcsak a nevezett reflexekben szereplő izmokat, hanem azok antagonistáit is működésbe hozza. 5. Megfelelő methodika alkalmazásával tehát az idegrendszer korai fejlődési fokain a flexiós és az extensiós reflex egyidejűleg váltható ki. Maga a jelenség co-reflexiának volna nevezhető.
Ideggyógyászati Szemle
1954. OKTÓBER 29.
Adalék a hypothalamus pathologiájához különös tekintettel a centralis halál problémájára
Egy hypothalamus tumorban (infundibuloma) meghalt gyermekek kórtörténetének ismertetése kapcsán megkíséreltük a hypothalamicus synroma új típusú, több dimenzionális szemléletét nyújtani, felbontva a hypothalamus összetett tevékenységét funkcionális egységekre: vegetatív reflex, vegetatív regulatoros, neuro-hormonalis, szenzoros és motoros, valamint pszichés tevékenységre. Megemlékeztünk a funkcionális egységek lokalizátoros lehetőségeiről. A hypothalamus szindróma többdimenzionális szemlélete nagy diagnosztikus segédeszközzé válhat. Esetünkben igazolva látjuk azt, hogy a centralis halál keringési collapsus képében lezajló formájának közvetlen oka a hypothalamus izolált sérülése is lehet.
Ideggyógyászati Szemle
1954. JÚNIUS 28.
Az idegrendszer szerepe a gyógyszerek és mérgek hatásában, Folytatás
Különböző támadáspontú gyógyszerek hatására felépített feltételes reflexekből megállapítható, hogy a reflex eredményét az szabja meg, hogy a társítások során az agykéreg ,ilyen működéssel vesz részt a folyamatban. Azok a gyógyszerek és mérgek esetében, amelyek az agykérgen támadnak és amelyek által előidézett változás létrehozásban az agykéreg is aktívan részt vesz, a feltételes reflex eredménye a szer pharmakologiai hatásával megegyező. A mélyebb idegi területeken, vagy a peripheriás szervekben támadó szerek esetében a feltételes reflex eredménye, - az agykéreg kiegyensúlyozó működésénél fogva, - a szer pharmakologiai hatásához viszonyítva, éppen fordított. Az agykéreg fontos szerepet játszik a szervezet gyógyszerérzékenységének a megszabásában, mert a kialakuló feltételes reflex, annak természete szerint, fokozza vagy csökkenti a gyógyszerek és mérgek iránti érzékenységét. A gyógyszerek és mérgek hatására felépített feltételes reflexek a gátlások törvényeinek éppen úgy alá vannak vetve, mint más hasonló idegi folyamatok.
Ideggyógyászati Szemle
1954. MÁJUS 03.
Az idegrendszer szerepe a gyógyszerek és mérgek hatásában
Az alfa-dinitrophenol hőemelő hatására kiépített feltételes reflexek tapasztalatait, megállapíthatjuk, hogy a reflex kialakulása bizonytalanabb, mint az előző szerek esetében, a reflex eredménye ebben az esetben is fordított és a szer biológiai hatásával nem egyezik meg. A szer hőemelő hatása nagy ingadozásokat mutat és erre jellemző, hogy a társítások folyamán a hatás csökken. A kialakult feltételes reflexekre a gátlások törvényei érvényeseknek bizonyultak és a kioltási gátlással összegzett külső gátlás a feltételes reflex hőcsökkentő hatását ismét tetemes hőemelkedésbe fordította vissza.
Ideggyógyászati Szemle
1954. MÁRCIUS 11.
Kísérleti adatok a tetanus-gátló reflex mechanizmusához
1. Különböző tetanusgátló beavatkozásaink: A végtagok max. flexiója, extensiója, törzshajlítás és a mellkas kisfokú összenyomása alkalmával mindig egy vagy több izomcsoport megnyúlik. Az izom, illetve az in megnyúlása a proprioceptiv receptorok adequat ingere. Proprioceptiv ingerek váltják ki a tetanusgátló reflexet. 2. A tetanusgátlás csak annyi ideig érvényesül, ameddig az izmot megnyujtva tartjuk. 3. A gátlás ideje alatt az állat célszerű reflexmozgásra képes. 4. A tetanusgátló reflex - megfelelő behatásra - gerincvelő átmetszett állaton az átvágás alatt is kifejlődik. 5. A Cardiazol által okozott clonusos görcsöket az izom, illetve inmegnyujtáson alapuló behatásokkal mérsékelni nem lehet. 6. Ha valamelyik háti segmentum magasságában vágtunk át a gerincvelőt és utána strychninnel mérgezzük az állatot, akkor az átmetszés allatt gyengébben és később fejlődik ki a pharmakon ismert hatása.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.