Magyar Radiológia - 2009;83(01)

Magyar Radiológia

2009. ÁPRILIS 07.

Megújult köntösben, új erővel

LOMBAY Béla

A Magyar Radiológia folyóirat 2009. évi első számát kézbe véve bizonyára meglepődtek az olvasók! Rögtön hozzátesszük, reméljük, tetszéssel fogadták a megújult borítót. A megváltozott arculat mögött azok a modern törekvések munkálnak, amelyek a mai képalkotó diagnosztika dinamikus változásait jellemzik itthon és külföldön egyaránt.

Magyar Radiológia

2009. ÁPRILIS 07.

Öntáguló fémstentek a májátültetés után kialakult intrahepaticus epeúti szűkületek kezelésében

DOROS Attila, NÉMETH Andrea, HARTMANN Erika, DEÁK Pál Ákos, JUHAROSI Gyöngyi, LÉNÁRD Zsuzsa, KOZMA Veronika, GÖRÖG Dénes, GERLEI Zsuzsa, FEHÉRVÁRI Imre, NEMES Balázs, KÓBORI László

BEVEZETÉS - Az epeúti szövődmények ma is gyakoriak májátültetés után. Fő megjelenési formájuk anastomoticus és intrahepaticus. Míg az anastomoticus típus jobban kezelhető, sebészi vagy minimálisan invazív módszerekkel, addig a májon belüli megjelenési forma gyakran retranszplantációt igényel. Az utóbbiak kezelését kíséreltük meg percutan bevezetett fémstentekkel. BETEGEK ÉS MÓDSZER - Az 1995 óta Budapesten májátültetésen átesett betegek közül 20 esetben kíséreltük meg intrahepaticus szűkületek kezelését. Harmincnégy percutan transhepaticus kolangiográfiát, ebből 33 sikeres drenázst végeztünk. A szűkületeket 58 esetben tágítottuk ballonkatéterekkel, illetve 13 betegbe 20 öntáguló fémstentet implantáltunk. Egy vérzéses szövődményt okoztunk, amelyet szelektív embolizációval tudtunk kezelni. EREDMÉNYEK - Az átlagos követési idő 35 hónap. Tizennégy beteg tünetmentes, közülük 12 esett át fémstentbeültetésen, illetve négyen retranszplantáción (kettő fémstentbeültetés után). Egy beteg fémstentbeültetés után tartós külső drenázst is visel a retranszplantációra várva. Összesen hét retranszplantáció történt, közülük három beteget veszítettünk el: két beteg a várakozás ideje alatt hunyt el, egy betegnek külső drenázsa volt, illetve egy betegünkbe nem sikerült drenázskatétert bevezetnünk. Fémstentbeültetés után beteget nem vesztettünk el. KÖVETKEZTETÉS - A fémstent-implantáció megfelelő előkészítés után biztonságos kezelési stratégiát jelent az intrahepaticus epeútszűkületek kezelésében. A betegek tünetmentessége a retranszplantációig fenntartható, szerencsés esetben a retranszplantáció elkerülhető.

Magyar Radiológia

2009. ÁPRILIS 07.

Xanthogranulomatosus cholecystitis

BERÉNYI Zsolt, MORVAY Zita, PALKÓ András

BEVEZETÉS - A xanthogranulomatosus cholecystitis az epehólyagfal megvastagodásával járó kórképek ritka, jóindulatú formája. Radiológiai felismerése fontos, mert könynyen összetéveszthető az epehólyagrákkal. A jellegzetes ultrahang-, CT- és MR-tünetek ismerete sokat segíthet a differenciáldiagnózisban. ESETISMERTETÉS - Két középkorú nőbeteg esetét ismertetjük. Mindkét beteg anamnézisében néhány hete fennálló, kisugárzó, jobb bordaív alatti fájdalom szerepelt láz nélkül. Az ultrahangvizsgálat az epehólyag kifejezetten, körkörösen megvastagodott falában echószegény nodulusokat fedett fel. További, a kórképre jellemző, de nem specifikus jeleket, mint a cholecystolithiasist, a cholecysta körüli zsírtér finom beszűrtségét, az extra- vagy intrahepaticus epeutak tágulatát szintén megfigyeltük. CT-vizsgálattal a posztkontrasztos sorozaton széli halmozás ábrázolódott, az MR-, illetve MRCP-vizsgálat a máj és az epehólyag éles elkülönülését mutatta. Mindkét betegnél cholecystectomia történt. A szövettani vizsgálat mindkét betegnél kizárta a malignitás jeleit és megerősítette a xanthogranulomatosus cholecystitis diagnózisát. KÖVETKEZTETÉS - A xanthogranulomatosus cholecystitisre jellemző eltérések, mint a megvastagodott epehólyagfalban lévő, echószegény xanthogranulomák és a cholecystolithiasis ultrahangvizsgálattal kimutathatóak. A CT- vagy MR-vizsgálat a gyulladásos folyamat diagnózisának megerősítésében, az epehólyag-carcinomától való elkülönítésében játszhat fontos szerepet.

Magyar Radiológia

2009. ÁPRILIS 07.

Súlyos dilatatív cardiomyopathiás beteg sikeres kezelése transjugularis intrahepaticus portoszisztémás sönttel

SZALÁNCZY Katalin, LÁZÁR István, STEFÁN János, KALÓ Emil

BEVEZETÉS - A transjugularis intrahepaticus portoszisztémás sönt (TIPS) műtét indikációs köre elsősorban az alkoholos vagy víruseredetű májcirrhosisok talaján kialakult portalis hypertensio. Bemutatott betegünk esetében egy ritka ok, gyorsan progrediáló, cardialis eredetű splanchnicus nyomásfokozódás miatt került sor TIPS beavatkozásra. ESETISMERTETÉS - Az 51 éves férfi beteg súlyos dilatatív cardiomyopathiával, pitvarfibrillációval, befolyásolhatatlan generalizált oedemával, a májfunkció jelentős romlásával került folyamatos kórházi kezelésre. A konzervatív terápia mellett állapota romlott, ezért TIPS létesítésére került sor, amely jelentős javulást hozott a beteg állapotában, az oedemák csökkentek, az otthoni kezelés lehetővé vált. KÖVETKEZTETÉS - A TIPS-beültetés nemcsak primer májcirrhosisban, hanem egyéb portalis hypertensióval járó kórképekben is eredményesen alkalmazható.

Magyar Radiológia

2009. ÁPRILIS 07.

Az ectopiás ureter kimutatásának nehézségei

KONCZ Júlia, RÉTI Gyula, NYÁRI Edit, SHAIKH M. Shoaib

BEVEZETÉS - A normális helyétől caudalisabban, a hólyagnyak területén vagy attól distalisabban nyíló ureter esetén ureterectopiáról beszélünk. Az ectopiás ureterek 70-80%-a veseüreg-rendszeri és ureterkettőzöttséggel társul. A fejlődési rendellenesség nőknél két-háromszor gyakrabban fordul elő. Férfiak esetében többnyire (75%) egyes üregrendszer mellett észlelhető. ESETISMERTETÉS - Méhen belüli ultrahangvizsgálattal került felismerésre a fiú magzat bal veséjének üregrendszeri tágulata. A postnatalis ultrahangvizsgálat kettős üregrendszert igazolt a felső rendszer és a hozzá tartozó ureter jelentős tágulatával. Nyolc hónapos korban bal oldali heminephrectomia és szubtotális ureterreszekció történt, a gyenge funkciójú felső rendszer eltávolítása céljából. Ezt követően a beteg tartósan tünet- és panaszmentes volt. A két évvel a műtét után végzett, ellenőrző ultrahangvizsgálat során bal oldalon, a hólyag mellett 4-5 mm átmérőjű ureter ábrázolódott. A kontrollok során a tágulat fokozódása volt észlelhető. Mictiós cisztouretrográfia a hátsó húgycsőbe nyíló uretercsonkot igazolt, amelybe mictiókor a kontrasztanyag visszaáramlott. Ezt követően az uretercsonk műtéti eltávolítása megtörtént. Az azóta eltelt időszakban a beteg tünet- és panaszmentes. KÖVETKEZTETÉS - A hosszú távú utánkövetés akkor is szükséges, ha már eltávolításra került az ectopiás, nem refluxos ureterrel összefüggő veserész. A hólyag mellett ismételten megjelenő uretertágulat esetén differenciáldiagnosztikai problémát okozhat annak azonosítása. Előfordulhat, hogy az uretercsonk feltágulását reflux okozza, amelyet a korábbi vizsgálatok nem mutattak ki. A pontos diagnózis felállításában jelentős szerepet játszhat a mictiós cisztouretrográfia és az MR-urográfia.

Magyar Radiológia

2009. ÁPRILIS 07.

Ritka gyermekkori pancreasterime

TORDAS Adél, PALOTAI Andrea, KISS Imre, KIS Éva

BEVEZETÉS - A malignus gyermekkori pancreastumorok igen ritkák, közülük is extrém ritkán fordul elő a malignus haemangiopericytoma. ESETISMERTETÉS - Egy három hónapos csecsemőnél szűrő jellegű hasi ultrahangvizsgálattal észleltük a mellékvese- pancreas régióból kiinduló térfoglaló terimét. További képalkotó vizsgálatokat követő műtét során in toto eltávolítás történt, és a szövettani vizsgálat malignus haemangiopericytomát igazolt. A gyermek öt hónapos adjuváns kemoterápiát kapott, amely sikeresnek bizonyult. KÖVETKEZTETÉS - A nonrhabdomyosarcoma-csoportba tartozó malignus haemangiopericytoma két altípusra osztható fel: az infantilis típus az egy év alatti gyermekek betegsége, az adult típus az ennél idősebb korosztályé. A gyermekkori típus harmada congenitalis, leggyakrabban a retroperitoneumban, a kismedencében, a végtagokon és a fej-nyak régióban fordul elő. Kezelése műtét és adjuváns kemoterápia. Prognózisa igen kedvező, a 10 éves túlélés 80%. Differenciáldiagnosztikai szempontból szóba jönnek a régió egyéb tumorai, így a mellékveséből, veséből, gyomorból kiinduló kórfolyamatok, illetve a pancreas egyéb térfoglaló folyamatai.

Magyar Radiológia

2009. ÁPRILIS 07.

A stroke ellátása Franciaországban

VALIKOVICS Attila

Franciaországban a stroke a leggyakoribb sürgősségi neurológiai kórkép; 130 000 új esettel lehet számolni évente, ami négypercenként bekövetkező új agyi vascularis történést jelent. A legérintettebb az idős korosztály, de a stroke bekövetkeztekor a betegek 25%-a 65 éven aluli, 20%-a pedig aktív dolgozó.

Magyar Radiológia

2009. ÁPRILIS 07.

Mi van a közhelyek mögött? A technológiai elemzések fontossága

BERÉNYI Ervin

Rövid összefoglalómban megpróbálom felvázolni a radiológiai szakmát érintő változásokat és rávilágítani arra, hogy azok részletes elemzésével hogyan lehetne gazdaságosabb egészségügyi tevékenységet kialakítani.

Magyar Radiológia

2009. ÁPRILIS 07.

2010: változások a radiológus szakorvosképzésben és szakvizsgában az Egyesült Államokban

LOMBAY Béla

Bevezetésképpen elmondható, hogy az Egyesült Államok szakképzési rendszere közismerten rendkívül hatékony. Ennek háttere az, hogy „iparszerű” képzési technológiát alkalmazva, az átlagos képességűeket is magas szintű tudás birtokába képes juttatni. Rendkívül intenzív, a szakorvosjelöltek idejét és erejét nem kímélő képzést folytatnak.

Magyar Radiológia

2009. ÁPRILIS 07.

A Radiológiai Szakmai Kollégium állásfoglalása a CT-lézer-mammográfia tárgyában

PALKÓ András, FORRAI Gábor

A Radiológiai Szakmai Kollégium felhívja minden érintett egészségügyi szervezet és a betegek figyelmét arra, hogy a médiában megjelent hirdetésekben szereplő „CT-lézer-mammográfia” (CTLM) nevű eljárás használatát ma még csak minimális számú tudományos bizonyíték támasztja alá, így nem rendelkezik olyan „evidence based” szakirodalmi hivatkozással vagy szakhatósági engedéllyel, amely igazolná, hogy lényeges diagnosztikus haszna lenne.

Magyar Radiológia

2009. ÁPRILIS 07.

A Radiológiai Szakmai Kollégium állásfoglalása a részterületi licencvizsgákkal kapcsolatban

PALKÓ András

A Radiológiai Szakmai Kollégium (RSzK) 2009. február 18-i ülésén megtárgyalta a szakirányú szakmai továbbképzésre (licenc) vonatkozó rendelet koncepcióját, és az alábbi állásfoglalást hozta.

Magyar Radiológia

2009. ÁPRILIS 07.

A Radiológiai Szakmai Kollégium 2008. évi tevékenységéről

PALKÓ András

A Radiológiai Szakmai Kollégium tevékenységét mindvégig a Magyar Radiológusok Társasága vezetőségével és szekcióival, a szakfelügyelő főorvosi apparátussal, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és az Egészségügyi Minisztérium vezetőivel és munkatársaival, illetve a társkollégiumokkal együttműködésben végezte.

Magyar Radiológia

2009. ÁPRILIS 07.

A Magyar Radiológusok Társasága vezetőségi ülése Budapest, 2009. február 18.

MORVAY Zita

Előzetes jelentkezések alapján Kaposvár és Eger pályázott a kongresszus megrendezésére. Fazekas Péter főorvos visszalépése után prof. dr. Bogner Péter bejelentette, hogy a Kaposvári Egyetem Radiológiai és Onkoterápiás Intézete vállalja a 2010-es kongresszus megrendezését. A helyszíneket, a szálláshelyeket, az időpontot később pontosítják. Előreláthatólag a 25. Magyar Radiológus Kongresszus 2010 júniusában kerül megrendezésre.

Magyar Radiológia

2009. ÁPRILIS 07.

A IV. Országos Rezidenstalálkozó tapasztalatai Budapest, 2009. január 31.

BATTYÁNY István, MORVAY Zita

Immár negyedik alkalommal rendezte meg a Magyar Radiológusok Társaságának vezetősége az Országos Rezidens- (és Szakorvosjelölt-) találkozót a Semmelweis Egyetem Radiológiai és Onkoterápiás Klinikáján.

Magyar Radiológia

2009. ÁPRILIS 07.

Ünnepi tudományos ülés Dézsi Zoltán 80. születésnapja alkalmából Debrecen, 2008. november 10.

PINTYE Éva

Ünnepi alkalomból gyűltek össze a Debreceni Akadémiai Bizottság székházában az ország különböző részéről a sugárterápiával, orvosfizikával foglalkozó szakemberek, a Debreceni Egyetem jelenlegi és egykori dolgozói, családtagok, barátok, ismerősök. Dr. Dézsi Zoltán, a fizikai tudományok kandidátusa, egyetemi docens, 2008. december 13-án töltötte be 80. életévét.

Magyar Radiológia

2009. ÁPRILIS 07.

A magyar radiológia egyik úttörője Emlékezés Révész Vidorra (1886-1939)

EMED Alexander

Révész Vidor a magyar radiológia egyik neves úttörője, 1886. február 15-én, Teregován, Bánátban született. A budapesti V. kerületi magyar királyi állami főgimnáziumban 1905. június 29-én érettségizett és 1910. november 5-én avatták orvossá.

Magyar Radiológia

2009. ÁPRILIS 07.

Egy humanista polihisztor a XX. századból Vittay Pál professzor úr nyolcvanéves

GÁSPÁRDY Géza, LOMBAY Béla

Vittay Pál 1929. április 22-én született Budapesten. 1945-ben, 15 évesen, otthonából civilként hadifogságba hurcolták, ahol hónapokig senyvedt. Az itt szerzett „életiskolai” tapasztalat egész életére kihatott.

Magyar Radiológia

2009. ÁPRILIS 07.

A 2008-as Lányi Márton-díj jutalmazottja dr. Szabó Éva

GÖBLYÖS Péter

A Magyar Radiológusok Társasága Emlődiagnosztikai Szekciójának évi közgyűlésén, 2008. november 7-én harmadik alkalommal került átadásra a Lányi Márton-díj. Dr. Forrai Gábor, a Pro Radiologia Alapítvány elnöke nyújtotta át az oklevelet és a díjat az ez évi kitüntetettnek, dr. Szabó Éva főorvosnak.

Magyar Radiológia

2009. ÁPRILIS 07.

Minek nevezzelek?!

PALKÓ András

Az elmúlt években mind gyakoribb, egyre inkább szembeötlő jelenséggé vált az általunk megtisztelni kívánt kollégák válogatás nélküli „leprofesszorurazása”, „letanárurazása”, függetlenül a megszólított valódi „rendfokozatától”. Ártalmatlan jelenség ez, de mivel hivatalos fórumokon, szakmai rendezvényeken is tapasztalható, érdemes egy kis időt szánni a helyzet tisztázására.