Lege Artis Medicinae - 2003;13(08)

Lege Artis Medicinae

2003. DECEMBER 20.

Több forrásból bővebb merítés

NEMESÁNSZKY Elemér

Folyóiratunk elõzõ számában a jelenleg tízezres nagyságrendű és egyre gyarapodó olvasótábornak igyekeztem tudtára adni azt, hogy e váratlanul ért megtiszteltetést szakmai pályafutásom jelentõs mérföldkövének tekintem, és a LAM tradícióit, annak szellemiségét régóta magaménak érezve kívánom a klinikus-fõszerkesztõ szerteágazó feladatkörét ellátni.

Lege Artis Medicinae

2003. DECEMBER 20.

A kardiológiai rehabilitáció aktuális kérdései

VERESS Gábor, BERÉNYI István, SIMON Attila

A kardiológiai rehabilitáció célja, hogy csökkentse a szívbetegség tüneteit és a betegséggel járó pszichológiai hatásokat, stabilizálja az arterioscleroticus betegség folyamatát, és javítsa a szívbetegek pszichoszociális státusát. A multifaktoriális kardiológiai rehabilitációs programoknak integrálódniuk kell egy átfogó, többtényezős, hosszú távú követési folyamatba, amely magába foglalja a kórházi kezelést, a tünetek megszüntetésére irányuló gyógyszeres és intervencionális lehetőségek alkalmazását, a rizikófelmérést, a fizikai tréninget, az életmódváltoztatást és a rizikócsökkentést elősegítő oktatást, tanácsadást, viselkedési tréninget, valamint foglalkoztatási tanácsadást. Az akut esemény utáni intézeti vagy ambuláns rehabilitációt egy hosszú távú otthoni szekunder prevenciós programnak kell követnie, amelynek kivitelezésében a háziorvosoké a fő szerep. Az európai ajánlások és a rehabilitáció helyzetelemzése mellett a szerzők tárgyalják a kardiológiai rehabilitáció hazai helyzetét és aktuális kérdéseit.

Lege Artis Medicinae

2003. DECEMBER 20.

A vesebiopszia indikációja cukorbetegségben

NAGY Judit, DEGRELL Péter, EKNOYAN Garabed, WITTMANN István

Világszerte folyamatosan nő a veseelégtelenségben szenvedő, vesepótló kezelést igénylő betegek száma. Amerikában és Nyugat-Európában - valamint előrejelzések szerint hamarosan Magyarországon is - elsősorban a diabeteses veseelváltozások felelősek jelenleg a végstádiumú veseelégtelenség kialakulásáért. A leggyakoribb veseelváltozás 1-es és 2-es típusú diabetes mellitusban is a diabeteses nephropathia. Az elmúlt néhány évben azonban számos vizsgálatból kiderült, hogy a veseelváltozások fajtái és azok gyakorisága különböznek 1-es és 2-es típusú diabetes mellitus esetén. 1-es típusú diabetesben hisztológiai vizsgálat csak a nem diabeteses nephropathiák felismeréséhez szükséges, a vesebiopszia indikációi jól ismertek. Ugyanakkor 2-es típusú diabetes mellitus esetén nincs megegyezés a vesebiopsziák indikációit illetően. A szerzők összefoglalják a diabeteses nephropathia és az egyéb diabeteses veseelváltozások jellegzetességeit. Egyben felvetik annak a kérdésnek a fontosságát, hogy 2-es típusú diabetes mellitus esetén is meg kellene határozni a vesebiopszia indikációit, illetve a vesebiopsziás vizsgálat gyakoribb alkalmazására lenne szükség az effektívebb megelőzési és kezelési stratégiák kidolgozásához.

Lege Artis Medicinae

2003. DECEMBER 20.

Terhelés indukálta bronchoconstrictio

VIZI Éva, CSOMA Zsuzsanna, HUSZÁR Éva

A terhelés indukálta bronchoconstrictio kifejezésen a megerőltető fizikai terhelésre bekövetkező, átmeneti légúti szűkületet értjük. Bár nem ismert a mechanizmus minden pontja, de úgy tűnik, hogy alapvető szerepet játszik a légutak lehűlése és kiszáradása. A reakció súlyossága függ a belégzett levegő hőmérsékletétől és páratartalmától, a levegőben lévő különféle szennyezőanyagok fajtájától és azok koncentrációjától, valamint a terhelés intenzitásától. A terhelés indukálta bronchoconstrictio igazolásához terheléses provokációs vizsgálatot végzünk: szabad levegőn való futással, illetve laboratóriumban kerékpár- ergométerrel vagy futószalagon. Ezután összehasonlítjuk a terhelés előtti és utáni spirometriás értékeket. Igazoltnak tekintjük a diagnózist, ha a terhelés után az 1 másodperc alatt kilégzett levegő (forced expiratory volume in 1 second, FEV1) 10-15%-nál nagyobb - laboratóriumi terhelés esetén 10%, szabadtéri futás esetén 15% - csökkenést mutat. A fizikai terhelés hatására bekövetkező légúti obstrukció hátterében feltételezhető a légutak vízvesztése, lehűlése, majd a terhelés utáni ismételt felmelegedése, illetve a következményesen felszabaduló mediátorok szerepe. A terhelés indukálta bronchoconstrictio az esetek nagy részében könnyen diagnosztizálható és kezelhető. Megfelelő kezelés mellett az asthmások sportolhatnak, még akár versenyszerűen is.

Lege Artis Medicinae

2003. DECEMBER 20.

Tudományos tallózó

Új baktériumtörzsek és a krónikus obstruktív tüdõbetegség exacerbatiója N Engl J Med 2002;347(7])465-71. A krónikus obstruktív tüdõbetegség exacerbatiójában vitatott a baktériumok szerepe; korábban többször is kimutatták, hogy a baktériumok kimutathatók a köpetbõl akkor is, ha a betegek jól vannak és akkor is, ha exacerbatió lép föl.

Lege Artis Medicinae

2003. DECEMBER 20.

A diffúz krónikus parenchymás tüdőbetegségek korszerű klinikoradiológiai-patológiai szemlélete

SZOLNOKI Erzsébet, DÉVÉNYI Katalin, DANKÓ Enikő, DEZSŐ Balázs, SZILASI Mária

A szerzők munkájukban a diffúz interstitialis tüdőbetegségek megjelenési formáit tekintik át. A klinikai képen túl, az utóbbi tíz év alatt szerzett újabb ismeretek alapján nagy hangsúlyt fektetnek a radiológiai (ezen belül a nagy felbontású CT-technika) és a patológiai-hisztológiai elemzés adta lehetőségekre. Kiemelik a leggyakoribb kórképet, az idiopathiás pulmonalis fibrosist, annál is inkább, mert ennek történeti jelentősége is van; megemlítik a lehetséges antifibroticus terápiát is.

Lege Artis Medicinae

2003. DECEMBER 20.

EUROPA (The EURopean trial On reduction of cardiac events with Perindopril in stable coronary Artery disease)

NAGY Viktor

Acardiovascularis betegségek manapság a teljes halálozás több mint 50%-áért felelnek. Megérezhettek ebbõl valamit az elõdök, hiszen a szív idõtlen idõk óta nemcsak az érzelmi élet - szerelem - „központja”, hanem a legkorábbi orvosi dokumentum, az egyiptomi Ebers-féle papirusztekercsek a test központi szerveként, az intelligencia és az emóciók irányítójaként említi.

Lege Artis Medicinae

2003. DECEMBER 20.

Az evés- és a testképzavarok újabb megnyilvánulásai

TÚRY Ferenc, LUKÁCS Liza, RÁCZ Olimpia, HORVÁTH Krisztina

Az evészavarok gyakoriságában, klinikai megnyilvánulási formájában az utóbbi néhány évtizedben jelentős változás észlelhető. A két évtizede leírt bulimia nervosa mellett egy évtizede jelent meg az izomdysmorphia, a férfiak speciális testképzavara, ezt a női anorexia nervosa fordítottjának tartják. 2000-ben írták le a testépítők evészavarát: a test összetételével és izomtömegével való túlzott foglalkozást és speciális étrend követését. Szintén új klinikai forma a nem hagyományos női nemi szerep; ez a férfias vonások hangsúlyos meglétét jelenti anélkül, hogy a hermafroditizmus jellemzői fennállnának. A dolgozat az új keletű zavarok tervezett diagnosztikai kritériumait, megjelenésük szociokulturális okait tárgyalja.

Lege Artis Medicinae

2003. DECEMBER 20.

A végtaghosszabbítás lehetőségei

VÍZKELETY Tibor, KISS Sándor

A végtagok hosszkülönbségének kiegyenlítésében, a törpék magasításában, a rövidüléshez társult tengelyeltérések, deformitások korrekciójában a fokozatos végtaghosszabbításé a legfontosabb szerep. Két alapvető módszerét használjuk: a Wagner-féle, unilaterálisan felhelyezett disztrakciós készülékkel végzett diaphysealis nyújtást és a körkörös gyűrűk segítségével, keresztezett Kirschner-drótokkal való metaphysealis nyújtást. A különböző módszerekkel végzett fokozatos végtaghosszabbítás napjainkban aranykorát éli. 1977 és 2002 között 302 végtaghosszabbító műtétet végeztünk, 164 esetben Wagner-, 137 esetben Ilizarov-módszerrel, egy esetben disztrakciós epiphyseolysist. Átlagosan 4,1 cm hosszabbítást értünk el, ez a csont eredeti hosszának 18,4%-a. A komplikációk nagy száma a csavarok, illetve a K-drótok bemeneti nyílásánál fellépő felületi infekcióból adódott, de a műtét eredményét csak ritkán rontotta. A műtéti végtaghosszabbítás jó indikációval és technikával hálás területe az ortopédiának.

Lege Artis Medicinae

2003. DECEMBER 20.

A myloidlerakódás okozta cerebralis angiopathia Halált okozó, ismétlődő, többgócú agyvérzés

POGÁNY Péter, HERMANN Zsuzsa

A vérzéses stroke etiopatogenezisében elsődleges szerepet játszik az atherosclerosis, illetve a hypertonia okozta érfalkárosodás. Időskorban azonban gyakran más etiológiai faktorok is megjelennek; ezek közül kiemelt jelentőségű a cerebralis amyloidangiopathia. Ebben a kórképben a leptomeningealis erekben, illetve az agykéreg kis és közepes méretű artériáinak falában β-amyloid rakódik le. Az elváltozás nem szisztémás amyloidosis részjelensége, csak az agyra lokalizált. E kóros fehérje az életkor előrehaladtával egyre gyakrabban látható az egyébként egészséges idős emberek agyi ereiben is; emellett megjelenhet más kórképek részjelenségeként, például Alzheimer-kór, Down-szindróma, vascularis malformatiók, spongiform encephalopathia és dementia pugilistica esetén. A betegség gyakran tünetmentesen zajlik, azonban koponyaűri vérzést, dementiát vagy különböző, átmeneti neurológiai tüneteket okozhat. Bár az esetek nagy része sporadikus, több familiáris altípust is ismerünk.

Lege Artis Medicinae

2003. DECEMBER 20.

Orvosi Nobel-díj az MR-képalkotás úttörőinek

MARTOS János

A stockholmi Karolinska Intézet nemrég jelentette be, hogy Paul C. Lauterbur amerikai és sir Peter Mansfield brit tudós nyerte a 2003. évi orvostudományi Nobel-díjat a mágneses rezonancia elvén alapuló tomográfia (angolul: magnetic resonance imaging, MRI) terén tett felfedezéséért.

Lege Artis Medicinae

2003. DECEMBER 20.

Új megoldás a dekompresszív craniectomiára szoruló betegek agyoedemájának kezelésében Vascularis csatorna képzése a dekompresszív craniectomiára szoruló, trauma utáni és ischaemiás stroke-os betegek agy

CSÓKAY András, EGYÜD László, PATAKI Gergely

Atraumás agyoedema dekompresszív craniectomiával végzett kezelésének igen nagy az irodalma. Ennek ellenére a kezelés módjával kapcsolatban nem alakult ki egységes álláspont. Az elérendõ cél mindenütt az intracranialis nyomásnak és a következményes agyi károsodásnak a csökkentése.