Lege Artis Medicinae - 2004;14(01)

Lege Artis Medicinae

2004. JANUÁR 21.

VALIANT (VALsartan In Acute myocardial iNfarcTion)

MATOS Lajos

Kezelés: Valsartan (20 mg per os) vagy valsartan (20 mg) és captopril (6,25 mg per os), illetve captopril (6,25 mg). A kezdõ adag után négy lépcsõben emelték a dózist. A cél az volt, hogy már a kórházi ápolás ideje alatt elérjék - monoterápia esetén valsartanból a 2×80 mg-os adagot, - kombináció esetén valsartanból a 2×40 mg-os, captoprilból a 3×25 mg-os dózist, illetve - captoprilból a 3×25 mg-os adagot. A kívánatos fenntartó adag a harmadik hónapban napi 2×160 mg valsartan, 2×80 mg valsartan és 3×50 mg captopril, illetve napi 3×50 mg captopril. A kezelõorvos az adagot a klinikai állapottól függõen növelhette vagy csökkenthette.

Lege Artis Medicinae

2004. JANUÁR 21.

A gastroduodenalis fekélyek akut vérzéseinek diagnosztikája és terápiája; a stresszfekély profilaxisa

RÁCZ István

Az akut gastrointestinalis vérzés életveszélyes állapot. Az akut vérzések 90%-a a felső emésztőtraktusból ered, és ezek mortalitása 5-10%. Sürgősségi endoszkópiával felismerhető a vérzés forrása, emellett endoszkópos terápiára is lehetőség nyílik. A legáltalánosabban használt injekciós eljárás az 1:10 000 hígítású tonogénes oldat befecskendezése a fekély körüli nyálkahártyába. Fekélyből származó vérzések esetén 72 órás, folyamatos protonpumpagátló infúzióval törekszünk a gyomor-pH emelésére és a fekélyfelszíni thrombusok stabilizálására. A mortalitást a korai elektív szakban végzett műtétek is csökkenthetik. A fekélyből vérző betegek ellátásának legfőbb gasztroenterológiai célja a mortalitást növelő újravérzések megelőzése. A stresszulcus, továbbá az abból származó vérzések az úgynevezett nagy műtéten átesett, valamint más okból intenzív terápiára szoruló betegeken kialakuló szövődmények. A stresszulcusból származó vérzések mortalitása elérheti, sőt, meghaladhatja az 50%-ot. A stresszulcus nagyméretű hámhiány is lehet, az esetek többségében azonban a vérzés konfluáló eróziós elváltozásokból fakad. A stresszulcus és a vérzés megelőzésére a perioperatív időszakban és az intenzív terápiás kezelés során savszekréciót gátló kezelés ajánlott. A legintenzívebb hatást a protonpumpagátló készítményektől várhatjuk a gyomor-pH emelése és a nyálkahártya-barrier védelme alapján. Bár a felületbevonó sucralfatkészítményeket is gyakran használják, a kritikus állapotú betegek esetében inkább a folyamatos infúzióban adagolt protonpumpagátló (pantoprazol vagy omeprazol, 8 mg/h) ajánlott. A fenti prevenció mellett a 48-72 órán belüli vérzés megelőzhető, és a protonpumpagátlók adása nem jár káros mellékhatásokkal.

Lege Artis Medicinae

2004. JANUÁR 21.

Nemi különbségek a vesebetegségek progressziójában

MÜLLER Veronika, SZABÓ Attila

A nemi különbségek vizsgálata az utóbbi években mind nagyobb hangsúlyt kap a különböző megbetegedések incidenciájában, a betegség progressziójában és - újabban - a kezelésben. Számos tanulmány igazolja, hogy a nemek között jelentős különbség észlelhető a krónikus vesebetegségek kialakulása és progressziója terén. A szerzők áttekintik a krónikus vesebetegségeknél észlelhető nemi különbségeket a különféle kórformák esetén, valamint a nemi különbségek hátterében álló folyamatokat, kezelési stratégiákat. Az eddigi vizsgálatok felvetik a jövőben a nemre szabott terápiás protokollok kialakításának a lehetőségét is.

Lege Artis Medicinae

2004. JANUÁR 21.

Új tudományág az orvosi kutatás és klinikai gyakorlat középpontjában Gondolatok a bioinformatikáról

FALUS ANDRÁS, BERKE Tamás, ORTUTAY Csaba Péter, SUHAI György

Az orvosbiológiában forradalmi jelentőségű genomika egyik legfontosabb eleme a bioinformatika. A szerzők foglalkoznak a genomvariancia kérdésével és az összehasonlító genomika lehetőségeivel. Röviden szó esik az új gének azonosításáról, illetve a diagnosztikában kiemelt jelentőségű génexpressziós mintázatok elemző összehasonlításáról. A bioinformatika lehetővé teszi a patogének gyors azonosítását és különleges szerepet kap a molekuláris gyógyszertervezési eljárások között.

Lege Artis Medicinae

2004. JANUÁR 21.

Legionellosis

ROJKÓ Lívia

A legionellák a területen szerzett és a nosocomialis pneumoniák fontos kórokozói, előfordulásuk 2-30% között változik. Évről évre növekszik az igazolt fertőzések száma; ez részben a fejlettebb és gyakrabban alkalmazott laboratóriumi eljárásokkal, részben az emberi kéz alkotta élőhelyek elterjedésével magyarázható. A betegség lefolyását nagyban befolyásolja a szervezet immunológiai statusa, a meglévő társbetegségek súlyossága, a diagnózis felállításának ideje és az antibiotikum választásának módja. A szerző rövid összefoglalást nyújt a legionellafertőzések változatos klinikai megjelenéséről, a diagnózis felállításának módjáról és összefoglalja a kezelés gyakorlati tapasztalatait.

Lege Artis Medicinae

2004. JANUÁR 21.

Szövődményes gyulladásos bélbetegség diagnosztikája

SZILVÁS Ágnes, SZÉKELY György, TARJÁN Zoltán, FORNET Béla

A Crohn-betegség legfontosabb hasi szövõdményei a stricturák, fistulák és abscessusok. A perianalis szövõdmények a Crohn-betegek közel 90%-ánál fordulnak elõ. Crohn-betegségben a fistulák és abscessusok diagnosztizálására a legszenzitívebb módszerek az endorectalis ultrahangvizsgálat (EUS) és a mágneses rezonanciavizsgálat (MRI). Az endoszkópos ultrahangvizsgálat megváltoztathatja a klinikai kezelést a különbözõ anorectalis állapotokban.

Lege Artis Medicinae

2004. JANUÁR 21.

CURE (Clopidogrel in Unstable angina to prevent Recurrent Events)

MATOS Lajos

Kezelés: A kórházba érkezés után a betegek elõször telítõadagban vagy 300 mg clopidogrelt kaptak per os, vagy placebót. Ezt napi 75 mg clopidogrel vagy placebo szedése követte. A PCI-CURE részvizsgálat betegei a percutan coronariaintervenció (PCI) után az acetilszalicilsav mellett clopidogrelt vagy ticlopidint szedtek 2-4 hétig, majd kettõs vak elrendezésben, randomizáció szerinti terápia következett a vizsgálat végéig.

Lege Artis Medicinae

2004. JANUÁR 21.

Az otthoni szakápolás igénybevételének területi egyenlőtlenségei a dél-dunántúli térségben

BONCZ Imre, SÁNDOR János, OLÁH András, BETLEHEM József, SEBESTYÉN Andor, KISBENEDEKNÉ Gulyás Kinga, DÓZSA Csaba

BEVEZETÉS - A tanulmány célja az otthoni szakápolásban a hozzáférés és az igénybevétel területi egyenetlenségeinek vizsgálata a Dél-Dunántúlon. ADATOK ÉS MÓDSZEREK - A vizsgálat első részében az otthoni szakápolás virtuális hozzáférési mutatóit vetettük össze a tényleges igénybevétel mutatóival országos szinten és megyei bontásokkal. Az elemzés második részében az otthoni szakápolás tényleges igénybevételi mutatóit elemeztük a dél-dunántúli térség három megyéjében (Baranya, Somogy, Tolna). Az elemzéshez az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozási és teljesítményadatait használtuk fel, általában az 1998-2002 közötti időszakra. EREDMÉNYEK - Országosan az otthoni szakápolás lakosságszám alapján számított hozzáférési mutatója már az 1998. év végére 83,8%-os volt, a 2002. év végére pedig 95,1%-ot ért el. A funkcionális lefedettség mint az igénybevétel mutatója országos viszonylatban 74,8% és 84,1% közötti ingadozást mutatott ugyanezen időszak alatt. A dél-dunántúli térség megyéin belül a kistérségek, illetve irányítószám szerinti körzetek tekintetében jelentős igénybevételi egyenlőtlenségeket találtunk (esetszám, vizitszám), amit térinformatikai módszerekkel ábrázoltunk. KÖVETKEZTETÉS - Jelentős különbség tapasztalható az otthoni szakápolás hozzáférési és a tényleges igénybevételi mutatói között, valamint az egyes területek ellátottsági adatai között.

Lege Artis Medicinae

2004. JANUÁR 21.

Tudományos tallózó

A legionellafertõzés szerepe a krónikus obstruktív tüdõbetegség akut exacerbatiójában Eur Respir J 2002;19(3):392-7. A vizsgálat eredménye némi meglepetést okozott: azt mutatták ki, hogy a krónikus obstruktív tüdõbetegség (COPD) akut exacerbatiójában igen gyakran játszik szerepet legionellafertõzés. A prospektív vizsgálatba COPD exacerbatiója miatt kórházba került betegeket vontak be. A számos Legionella-faj által okozott fertõzés bizonyítékát a betegektõl az akut és a rekonvaleszcens szakban vett szérumok kórházon belül alkalmazott szerológiai vizsgálata szolgáltatta.

Lege Artis Medicinae

2004. JANUÁR 21.

A csökkent glükóztolerancia cardiovascularis következményei Áttekintés a STOP-NIDDM vizsgálat tükrében

BOSNYÁK Zsolt, KERÉNYI ZSUZSA

Ismert, hogy a cukorbetegek körében a cardiovascularis megbetegedések vezetõ haláloknak számítanak, és az összes halálozás 40-50%-áért felelõsek (1). A közelmúltban az éhomi hyperglykaemia mellett külön hangsúlyt kapott a postprandialis hyperglykaemia jelentõsége, mivel cukorbetegek és nem cukorbetegek esetén egyaránt a cardiovascularis megbetegedés egyik rizikófaktora (2). A tudomány mai álláspontja szerint a macrovascularis megbetegedés már a diabetes mellitus kialakulása elõtt megkezdõdik (3).

Lege Artis Medicinae

2004. JANUÁR 21.

A hepatológus dilemmája

WERLING Klára

Fiatal férfi jelentkezett a hepatológiai ambulancián feleségével. Gyermekkorában pitvari septumdefektus miatt műtötték, ekkor vért is kapott. Családorvosa öt éve észleli 100 fölötti aminotranszferáz- (GOT-, GPT-) értékeit, de az etiológiát nem tisztázta. 2003 februárjában a beteg felkeresett egy belgyógyász- kardiológus orvost, aki víruseredetre gondolva anti-HCV-meghatározást kért, amelynek eredménye pozitív lett.

Lege Artis Medicinae

2004. JANUÁR 21.

Magyar egészségügy - 2004

FRENKL Róbert

Ha azt mondjuk, hogy 2003 a magyar egészségügy viharos esztendeje volt, akkor ebben bizonyára nincs túlzás. És ha lehet, 2004 még inkább viharosnak ígérkezik. Az okok egyszerűek, szinte kellemetlen emlegetni õket, annyi töprengés tárgyai voltak immár. A rendszerváltozás óta a hazai egészségügy görgeti maga elõtt konfliktusait, számos tüneti kezelést alkalmazva, az idõ múlásával a feszültségek érthetõen fokozódnak.

Lege Artis Medicinae

2004. JANUÁR 21.

Metabolikus szindróma Klinikai kép, diagnózis, patomechanizmus

KÉKES Ede, CZURIGA István

A metabolikus szindróma számos elnevezést kapott az elmúlt két évtizedben. Diagnosztikus kritériumait legmegfelelőbben 2001-ben, az ATP III. ajánlásban fogalmazták meg, amelyet 2003-ban a European Society of Cardiology és a European Society of Hypertension egyaránt elfogadott. A diagnózis öt alapeleme az abdominalis obesitas, a magas vérnyomás, a kóros HDL-koleszterin- és trigliceridszint, valamint a kóros éhomi vércukor. A metabolikus szindróma előfordulása a fejlett országokban igen nagy, Magyarországon a hypertoniás populáció körülbelül egynegyedénél fennáll. A szindrómában szenvedő betegek között magas a cardiovascularis morbiditás és mortalitás, beleértve a hirtelen halált is. A mai elképzelések szerint a szindróma alapját a kóros zsírsejtekből kialakuló visceralis obesitas képezi, ez vezet a többi abnormitás, így az inzulinrezisztencia és a következményes hyperinsulinaemia megjelenéséhez. Az alacsony HDL-koleszterin-, a magas trigliceridszint és a kisméretű, erős denzitású LDL-koleszterin jellemzi a lipidabnormalitást. Ezek kialakulásában számos környezeti-életmódbeli (dohányzás, testsúlytöbblet, fizikai inaktivitás) és genetikai tényező (a lipoproteinlipáz, a hepaticus lipáz, a koleszterinészteráz-transzfer protein és a peroxiszómaproliferátor-aktivált receptorok genetikai zavara), valamint a szabadzsírsavmetabolizmus rendellenessége játszik szerepet. A fokozott szimpatikus aktivitás jelentős elem a metabolikus szindróma patogenezisében és a szövődmények kialakulásában. Az aktivitásnövekedésben a leptin, az inzulin, a szabad zsírsavak, a citokinek, továbbá az alvási apnoe játsszák a legfőbb szerepet. A szerzők a patogenezisben domináns egyéb tényezőket is elemzik, így az endotheldiszfunkciót, az endokrinkoncepciót és a hypothalamushypophysis- mellékvesekéreg tengelyt. Az inzulinrezisztencia legfontosabb celluláris oka feltehetően az inzulin által stimulált glükózfelvétel, illetve glikogénszintézis gátlása (szabad zsírsav által indított glükóztranszporter-gátlás) a vázizomzatban. Az inzulinrezisztencia folyamatosan átalakulhat 2-es típusú diabetes mellitusszá, ekkor azonban már hypoinsulinaemia áll fenn.