Lege Artis Medicinae

Megalakult a Nemzetközi Orvosetikai Társaság

1993. ÁPRILIS 28.

Lege Artis Medicinae - 1993;3(04)

1992. októberében Amszterdamban megalakult a világ legnagyobb és legtekintélyesebb orvosetikai társasága.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Könyvekről

GRYNAEUS Tamás

Gyógynövényismeret - a fitoterápia alapjai – Rácz Gábor, Rácz-Kotilla Erzsébet, Szabó László Gy.

Lege Artis Medicinae

Az alkoholabusus és alkohol okozta szervi károsodások felismerése laboratóriumi vizsgálatokkal

NEMESÁNSZKY Elemér, JUHÁSZ Péter

Az alkoholabusus toxikus hatásai az egész szervezetet érintik. A krónikus alkoholizmus betegség, a rendszeres alkoholfogyasztás pedig potenciálisan betegséget okozó kockázati tényező. A megelőzés és a szervkárosodások korai stádiumának diagnosztizálása céljából fontosak azok a laboratóriumi paraméterek, amelyek az alkoholos eredetre is információt szolgáltatnak. Rendszeres alkoholfogyasztás hatására első sorban a szérumenzimek aktivitása (GGT, SGOT), az SGOT/SGPT hányados és a vörös vérsejtek átlagos térfogata fokozódik. A szerzők saját tapasztalataik és irodalmi adatok alapján hangsúlyozzák, hogy egyetlen paraméter sem jellemző kizárólag az alkoholizmusra, önmagában tehát a kóros laboratóriumi lelet nem bizonyító értékű. A szenzitivitás és a specificitás egyaránt jelentősen fokozható több paraméter együttes értékelésével és egy absztinencia-periódust követő kontroll vizsgálattal.

Lege Artis Medicinae

Alkohol indukálta specifikus szívizombetegség

TÁTRAI Tihamér

Az alkoholos cardiomyopathia Magyarországon súlyos egészségügyi problémát jelent. A szerző ismerteti a kórkép kritériumait, három klinikai típusát: a B, -vitamin-hiányos, az arrhythmiás formát és az alkoholos congestiv cardiomyopathiát. A patomechanizmus és a klinikum tárgyalása kor kiemeli az arrhythmiák jelentőségét és vázolja a non-invazív diagnosztikus lehetőségeket. Felhívja a figyelmet a legújabb terápiás lehetőségekre, de hangsúlyozza a megelőzés szükségességét.

Lege Artis Medicinae

A morfogenezis hibáinak nómenklatúrája

ÁDÁM Zsolt, PAPP Csaba, TÓTH-PÁL Ernő, PAPP Zoltán

A veleszületett rendellenességek nomenclaturája az egységesítő szándékok ellenére közel sem tekinthető nemzetközileg elfogadottan megoldottnak. Az egyes klasszifikációk közötti ellentmondás alapja gyakran a tudományos kutató és a gyakorló klinikus szemlélete közti különbözőségben rejlik. A szerzők jelen dolgozatukban egy olyan nómenklatúra javaslatot mutatnak be, mely alapjaiban megfelel a jelentősebb nemzet közi tudományos társaságok ajánlásainak, s mintegy szintézisként mind az etiopatogenetikai, mind a rendellenességek klinikai megjelenésének súlyossági foka szerinti osztályozás szerepet kap benne. Szándékaik szerint klasszifikációjuk egyaránt hasznosítható lesz a gyakorlati életben és a kutatásban, közös nyelvet teremtve ezáltal kutató és klinikus között.

Lege Artis Medicinae

A Tüdőgyógyász Szakmai Kollégium állásfoglalása a krónikus pulmonális betegségekben szenvedők gondozásáról és a szűrővizsgálatokról

Szakmai Kollégium - a Tüdőgyógyász Társaság Epidemiológiai és Gondozási szekciójának előterjesztésében – 1993 február 5-i ülésén tárgyalt a fenti témáról. Hosszas vita, az ellentétes nézetek ütköztetése után született kompromisszumos állásfoglalás az alábbi pontokban foglalható össze.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A magyar oltóanyaggyártás története

ÓCSAI Lajos

A közlemény bemutatja a magyar oltóanyaggyártás történetét, helyenként összekapcsolva a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek elleni küzdelem folyamatával, aláhúzva azt a tényt, hogy az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rend fenntartásához az elmúlt több mint 140 év alatt minden kormány tevőlegesen hozzájárult. Az írás a himlőnyirok-termeléstől, a Phy­laxiánál kezdődő diftériaszérum-termelés megindításától az Országos Köz­egész­ség­ügyi Intézet (OKI) megalakulásán át az ott folyó oltóanyag-termelésig, majd a Humán önálló vállalattá alakulásán át annak meg­szűnéséig igyekszik bemutatni az elért eredményeket. Az OKI oltóanyag-termelésével, az influenza elleni oltóanyag-előállítással kapcsolatos tevékenységével részletesebben is foglalkozik, mivel ez az 1960–1970-es években nemzetközi téren is kiemelkedő volt. A Humán Oltóanyag-termelő és Kutató Intézet tevékenységéből kiemelkedik a Di-Per-Te oltóanyag előállítása, melynek tetanuszkomponense ma is tovább él egy multinacionális oltóanyag-gyártó cég termékeiben.

Ideggyógyászati Szemle

Mi történik a szédülő beteggel a sürgősségi osztály elhagyása után?

MAIHOUB Stefani, MOLNÁR András, CSIKÓS András, KANIZSAI Péter, TAMÁS László, SZIRMAI Ágnes

Bevezetés – A szédülés a fájdalom mellett az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a beteg felkeresi az orvosi ellátást. A modern diagnosztika ellenére a szédülés okának diagnosztizálása napjainkban is nehéz feladat, számos buktatót rejt magában. Célkitűzés – Kérdőíves felmérésünk célja annak vizsgálata, hogy mi történik a szédülést panaszoló beteggel a sürgősségi ellátást követően. Kérdésfelvetés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye között mennyire volt összefüggés? Hogyan alakult a betegek életminősége az idő függvényében? A vizsgálat módszere – A Semmelweis Egyetem Sürgősségi Betegellátó osztályán megjelent 879, szédülést panaszoló beteghez juttattuk el kérdőívünket. A vizsgálat alanyai – A kitöltött kérdőíveket 308 betegtől (110 férfi, 198 nő, átlagéletkor 61,8 ± 12,31 SD) kaptuk vissza, ezeket elemzésnek vetettük alá. Eredmények – A sürgősségi diagnózisok megoszlása a következőképpen alakult: centrális eredetű (n = 71), szédülékenység (n = 64) és BPPV (n = 51) voltak a leggyakoribb diagnózisok. A végleges diagnózis tisztázásáig eltelt idő leggyakrabban napokat (28,8%), illetve heteket (24,2%) igényelt, kiemelendő azonban, hogy 24,02%-ban végleges diagnózis sosem született. A sürgősségi és a végleges diagnózis között csupán 80 beteg esetén (25,8%) volt egyezés, amelyet alátámaszt a kvalitatív statisztikai elemzés (Cohen-féle Kappa-teszt) eredménye (κ = 0,560), moderált összefüggést indikálva. Megbeszélés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye közötti korreláció alacsony, de az eredmények a nemzetközi irodalomban is hasonlónak mondhatók. Emiatt fontos a betegek követése, beleértve az otoneurológiai, illetve esetlegesen neurológiai kivizsgálás fontosságát. Következtetések – A szédüléssel jelentkező betegek sürgősségi diagnosztikája nagy kihívás. A pontos anamnézis és a gyors, célzott vizsgálat a nehézségek ellenére tisztázhatja a szédülés centrális vagy perifériás eredetét.

Hypertonia és Nephrologia

A Magyar Hypertonia Társaság, a Magyar Nephrologiai Társaság és a Magyar Reumatológusok Egyesületének konszenzusdokumentuma - A hyperurikaemiás és a köszvényes betegek ellátásáról

Ez a konszenzusdokumentum azért született, hogy iránymutatást adjon a magas húgysavszinttel élő tünetmentes személyek, illetve a köszvényes betegek hatékony és modern szemléletű ellátásához. A dokumentumot három hazai tudományos társaság, a Magyar Hypertonia Társaság, a Magyar Nephrologiai Társaság és a Magyar Reumatológusok Egyesületének szakértői testülete állította össze annak érdekében, hogy összefoglalják mindazokat az ismereteket, amelyek jelenleg rendelkezésünkre állnak a kérdésben. Emellett a konszenzusdokumentum megalkotásának fontos célkitűzése volt olyan egyértelmű ajánlások megfogalmazása, amelyek segítenek a gyakorló orvosnak a hyperurikaemiás és a köszvényes betegek mindennapi ellátásában.

Lege Artis Medicinae

Fókuszban a LAM (Lege Artis Medicinae)

VASAS Lívia, GEGES József

Három évtizeddel ezelőtt azzal a céllal in­dult a LAM, hogy az orvostudomány és annak határterületeivel kapcsolatos tudományos információkról tájékoztasson. Már a kezdetektől fogva felvállalt egy különleges tématerületet is, amelyben a medicinát a művészet világával kapcsolja össze. Az or­vosszakmai közlemények palettáján ez ma is különlegesnek számít. A LAM eddigi történetének elemzését nemzetközileg elfogadott publikációs irányelvek, és az objektivitást biztosító, tudományos adatbázisok segítségével végeztük. Megvizsgáltuk a LAM gyakorlatát, hogy a hagyományos nyomtatott füzet és az elektronikus verzió tartalmának közzététele során miként felel meg a legfőbb szempontoknak, a jelen kor szakmai elvárásainak. Feltártuk a kiadvány jelenlétét a legnagyobb bibliográfiai és tudománymetriai adatbázisokban, áttekintettük helyét a ha­zai szakmai folyóiratok között. Az eredmények azt bizonyítják, hogy az elmúlt évek során a LAM annak ellenére szerzett nemzetközi ismertséget, hogy a ke­vesek által beszélt magyar nyelven megjelenő kiadvány. Köszönhető ez a külföldi társszerzőkkel, valamint a kizárólag kül­honi kutatók által írott cikkek LAM-ra való hivatkozásainak. A magyar bibliográfiai adat­bázisok érthető módon teljes terjedelmében tartalmazzák a folyóiratot, amelynek az élenjáró lapok között van az olvasottsága. A kiadvány nagy erénye a szerzők munkahelye szerinti megoszlás széles spektruma, mellyel szinte teljes egészében lefedik a hazai egészségügyi intézményi rendszert. A tartalom különlegességét eme­lik a művészeti tárgyú írások, amelyek az or­vosi szakközleményekhez hasonló feltártság esetén fokozott magyar és külföldi érdeklődésre tarthatnak számot.

Ideggyógyászati Szemle

Családtervezés sclerosis multiplexben: fogantatás, terhesség, szoptatás

RÓZSA Csilla

A sclerosis multiplex leggyakrabban fogamzó­képes korú nőket érint, így a családtervezés kiemelkedően fontos kérdés ebben a betegségben. Napjainkra egyértelműen bebizonyosodott, hogy a terhesség nem rontja a relapszáló-remittáló sclerosis multiplex hosszú távú prognózisát, ennek ellenére sok beteg még manapság is bizonytalan a gyermekvállalást illetően. A kérdést bonyolítja, hogy az egyre növekvő számú beteg­ségmódosító terápia terhességre gyakorolt hatásával nin­csenek eléggé tisztában a betegek, és sokszor az orvosok sem. Még kevésbé tisztázottak és ismertek a szoptatással kapcsolatos kérdések. A betegek ezekről a témákról elsősorban gondozó neurológusukkal konzultálnak. A neu­ro­ló­gus feladata a fogamzásgátlással, terhességgel, asszisz­tált reprodukcióval, szüléssel, szoptatással, betegségmódosító kezelésekkel járó kockázatokat és előnyöket reá­lisan értékelni, a beteget ezekről tájékoztatni, majd a b­e­teggel közösen a családtervezési tervekkel összhangban a megfelelő betegségmódosító gyógyszert megválasztani. A jelen közlemény célja a klinikusok eligazodását segíteni ezekben a kérdésekben.A releváns szakirodalom áttekintése alapján, a nemzetközi irányelvekkel összhangban a közleményben áttekintjük a fogantatás, terhesség és szoptatás témakörét, különös tekintettel a törzskönyvezett betegségmódosító terápiák terhesség és szoptatás alatti alkalmazhatóságára.