Lege Artis Medicinae

Az Egészségügyi Tudományos Tanács állásfoglalása az orvosbiológiai kutatások szakmai-etikai kérdéseiről

1992. FEBRUÁR 26.

Lege Artis Medicinae - 1992;2(02)

Az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) – annak a felelősségnek a tudatában, amely a képviselt szakmai-etikai értékekből és a működéséről szóló jogszabályokból következik – az orvosbiológiai kutatások etikai véleményezése és engedélyezése gyakorlatában az érvényes jogszabályok egységes végrehajtása érdekében időszerűnek tartja az alábbi állásfoglalás közzétételét:

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

A plasztikai sebészet újabb lehetőségei a daganat miatt eltávolított emlő pótlására

GULYÁS László

Az emlődaganat miatt operált betegek emlőjének plasztikai sebészeti helyreállítása számos ellentmondást, meg nem oldott kérdést vet fel ma is. Az elmúlt évek során az emlődaganatok sebészetében szemléletváltozás zajlott le. Ennek legfőbb oka az a felismerés volt, mely szerint az emlőtumorok sebészi kezelése után a hosszútávú túlélés nem függ a műtéti beavatkozás kiterjesztésétől. Egyre inkább a csökkentett radikalitású műtétek terjedtek el. A horizontális metszésvezetés mellett a mellkasfali izomzat teljes és a mirigyállomány részleges megtartása jellemzi ezeket a beavatkozásokat. Megváltozott az emlő helyreállításhoz rendelkezésre álló szövetek mennyisége és minősége, ehhez a reconstructio módszerei is gyorsan alkalmazkodtak. Az új típusú plasztikai sebészeti módszerek között az értengelyű izom és izom bőrlebenyek, a microvascularis anastomosi sokkal átültetett szabadlebenyek, különböző implantátumok, a bőr megnyújtására alkalmas expanderek nyertek egyre nagyobb teret. Az emlőbimbó és bimbóudvar kialakítására localis lebenyek, a bőrátültetés különböző formái, ecto-prothesisek és a tatuatio változatos formái terjedtek el. Ma az emlő felépítése mellett igen fontos szempont a megfelelő szimmetria kialakítása, az emlők esztétikus formájának és alaki harmóniájának megteremtése is.

Lege Artis Medicinae

Eredményeink a varicokele scleroterápiájában

POKORNYI Lajos, BALI Ilona, NAGY Endre, VADON Gábor, SZÖLLŐSI János

A testicularis varicokele a férfi infertilitas egyik leggyakoribb oka, amelynek gyógyítása sebészi, vagy transzkatéteres úton megoldható. Munkánkban saját beteganyag alapján az intervencionalis radiológiai mód szer eredményességét kívántuk lemérni. 151 vena spermatica interna phlebographiát végeztünk bal oldali varicokele miatt. Varicocid (Kreussler) alkalmazásával 122 betegnél történt scleroterápia. A beavatkozás előtt értékeltük az anamnesist, a megtekintést, a tapintást, az ultrahang vizsgálatot, ill. a színkódolt Doppler vizsgálatot és a phlebographiát, valamint az esetek egy részében a spermiogramot. A kontroll vizsgálatokat 3, 6 és 12 hónap, valamint 1,5–4,5 év elteltével végeztük. Betegeink 2/3-ában sikerült a vena spermatica internát a distalis harmadban, 1/3-ában a középső, ill. felső harmadban elzárni. Szövődményként következmény nélküli intima laesiot 10 esetben, scrotalis throm bophlebitist 4 betegnél észleltünk. Az ellenőrzések alkalmával jó regresszió volt kimutatható. Kiújulást vagy persistálást 5,7%-ban láttunk. A spermiogram általában normalizálódott, vagy javult, s 23 korábbi infertilis házasságból nyolc esetben jeleztek graviditást. A sikeres műtéti eljárásoknál az intervencionális radiológiai módszer egy szerűbb, olcsóbb, rövidebb időt, kórházi tartózkodást és táppénzes állományt igénylő módszer, amelynek eredményessége eléri a sebészi eljárásét. Az eredmények értékelésében igen érzékeny módszert jelent a real time és a színes Doppler ultrahang vizsgálat együttes értékelése. Véleményünk szerint a varicokele gyógyításában a Varicocid-val végzett scleroterápia az elsőként választandó módszer.

Lege Artis Medicinae

EEG mapping használata a neurológiai diagnosztikában

SZIRMAI Imre, JUHÁSZ Csaba, SUREK György, DOLOGH Ervin

A mapping az agyi elektromos tevékenység (EEG) elemzésének új módszere, amely az EEG matematikai feldolgozásának adatait jól érthető vizuális formában ábrázolja. A cikk áttekinti és az EEG mapping történetét. Az IBM-AT számítógépre írt 16 csatornás EEG mapping rendszer abszolút és relatív teljesítmény térképeket állít elő a két dimenziós skalpon. Az EEG teljesítményének aszimmetriáját, valamint ennek időben történő változását statisztikai módszerekkel méri. A mapping előnyei a hagyományos EEG értékeléssel szemben: 1. a mérés lehetősége becslés helyett; 2. minimális agykérgi működészavarok felfedezése; 3. a vizsgálat anyagának tárolása későbbi összehasonlító vizsgálatokra: teljesítmény spektrum hányadosok segítségével követhető az ischemiás zónák rendeződése; 4. funkcionális vizsgálatok (ingerekkel össze függő reaktivitás) eredményének finom analizise. Az EEG topográfia az acut szakaszban kirajzolja az ischemiás agykéreg terület kiterjedését még mielőtt a CT az agyi infarctus kialakulását érzékelné. Tartósan fennálló interictalis epilepsziás jelek analízise során a domináns frekvencia-összetevők maximumai megjelennek, és ábrázolható a következményes agy kérgi működészavar területe. A valószínűségi mapping az EEG-t a szubjektív leletolvasás területéről a képalkotó eljárások sorába emelte.

Lege Artis Medicinae

Az arteria carotis interna véráramlásának bidirectionalis Doppler vizsgálata

FARKAS Katalin, HORVÁTH Péter, KUSZTOS Dénes

Szerzők folyamatos hullámú Doppler készülékkel vizsgálták a vér áramlási sebességét az arteria carotisokban és ezt a vizsgálatot speciális kompressziós tesztekkel egészítették ki. Hatvan érben vizsgálták az arteria supraorbitalis és az arteria supratrochlearis véráramlását az arteria temporalis superficialis, az arteria facialis, illetve az arteria carotis communis kompressziójakor. Tapasztalataikat összevetik a 30 esetben el végzett carotis angiográfia eredményével és megállapítják, hogy a vizsgálómódszer sensitivitása 80%, specificitása 85%, a pozitív prediktív érték 76%, a negatív prediktív érték 87%. Ennek alapján széles körben ajánlják a módszert a carotis interna szűrővizsgálatára.

Lege Artis Medicinae

A térd ultahang vizsgálat

CSÓKÁSI Zsolt, MORVAY Zita, VADON Gábor

A szerzők 350 térdvizsgálat eredményeit elemzik retrospectiven. 5 és 7 MHz-es linearis transzducerekkel jelenítették meg a térd anatómiai strukturáit a standard síkokban. Részletesen elemzik a térdízületben és az ahhoz kapcsolódó lágyrészekben észlelhető kóros elváltozásokat. Írnak a meniscusok elváltozá sairól, az ízületben és körülötte ábrázolt folyadékgyülemről. Fontosnak tartják a szalag rendszer vizsgálatát. Úgy gondolják, hogy a jelenlegi diagnosztikus lehetőségek közül a térdultrahang vizsgálat előkelő szerepet tölthet be, és segítségével más költségesebb vagy invazív eljárások az esetek jelentős részében helyettesíthetők.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Védőoltások a Covid-19-pandémia ellen

FALUS András, SZEKANECZ Zoltán

A gyorsan terjedő SARS-CoV-2 légzőszervi vírus súlyos következményekkel járó járványt okozott az egész világon. Az egészségügyi hatások mellett a globális gazdasági károk ma még felmérhetetlenek. A világjárvány ugyanakkor soha nem látott tudományos kutatások sorát indította el, többek között a védőoltások kidolgozása terén. A cikk a vakcinákról, az immunmemóriáról és az egyes felvetődő klinikai hatásokról szóló aktuális információkat foglalja össze.

Hypertonia és Nephrologia

A Magyar Hypertonia Társaság, a Magyar Nephrologiai Társaság és a Magyar Reumatológusok Egyesületének konszenzusdokumentuma - A hyperurikaemiás és a köszvényes betegek ellátásáról

Ez a konszenzusdokumentum azért született, hogy iránymutatást adjon a magas húgysavszinttel élő tünetmentes személyek, illetve a köszvényes betegek hatékony és modern szemléletű ellátásához. A dokumentumot három hazai tudományos társaság, a Magyar Hypertonia Társaság, a Magyar Nephrologiai Társaság és a Magyar Reumatológusok Egyesületének szakértői testülete állította össze annak érdekében, hogy összefoglalják mindazokat az ismereteket, amelyek jelenleg rendelkezésünkre állnak a kérdésben. Emellett a konszenzusdokumentum megalkotásának fontos célkitűzése volt olyan egyértelmű ajánlások megfogalmazása, amelyek segítenek a gyakorló orvosnak a hyperurikaemiás és a köszvényes betegek mindennapi ellátásában.

Lege Artis Medicinae

Fókuszban a LAM (Lege Artis Medicinae)

VASAS Lívia, GEGES József

Három évtizeddel ezelőtt azzal a céllal in­dult a LAM, hogy az orvostudomány és annak határterületeivel kapcsolatos tudományos információkról tájékoztasson. Már a kezdetektől fogva felvállalt egy különleges tématerületet is, amelyben a medicinát a művészet világával kapcsolja össze. Az or­vosszakmai közlemények palettáján ez ma is különlegesnek számít. A LAM eddigi történetének elemzését nemzetközileg elfogadott publikációs irányelvek, és az objektivitást biztosító, tudományos adatbázisok segítségével végeztük. Megvizsgáltuk a LAM gyakorlatát, hogy a hagyományos nyomtatott füzet és az elektronikus verzió tartalmának közzététele során miként felel meg a legfőbb szempontoknak, a jelen kor szakmai elvárásainak. Feltártuk a kiadvány jelenlétét a legnagyobb bibliográfiai és tudománymetriai adatbázisokban, áttekintettük helyét a ha­zai szakmai folyóiratok között. Az eredmények azt bizonyítják, hogy az elmúlt évek során a LAM annak ellenére szerzett nemzetközi ismertséget, hogy a ke­vesek által beszélt magyar nyelven megjelenő kiadvány. Köszönhető ez a külföldi társszerzőkkel, valamint a kizárólag kül­honi kutatók által írott cikkek LAM-ra való hivatkozásainak. A magyar bibliográfiai adat­bázisok érthető módon teljes terjedelmében tartalmazzák a folyóiratot, amelynek az élenjáró lapok között van az olvasottsága. A kiadvány nagy erénye a szerzők munkahelye szerinti megoszlás széles spektruma, mellyel szinte teljes egészében lefedik a hazai egészségügyi intézményi rendszert. A tartalom különlegességét eme­lik a művészeti tárgyú írások, amelyek az or­vosi szakközleményekhez hasonló feltártság esetén fokozott magyar és külföldi érdeklődésre tarthatnak számot.

Lege Artis Medicinae

LAM 30: 1990–2020. Tükörbe nézve: a LAM, a magyar orvostudomány és a hazai egészségügy három évtizede

KAPÓCS Gábor

Kedves Olvasónk! Örömmel nyújtjuk át Önnek a LAM (Lege Artis Medicinæ) 30., karácsonyi számát. A LAM az 1990. évi indulása óta méltán vívott ki elismerést széles körű, megalapozott és hasznos információival az orvos- és egészségtudományok legújabb vívmányairól, valamint az egészségügyről és határterületeiről. Kezdettől fogva azon dolgozunk, hogy hiteles, magas szakmai és esztétikai színvonalú kiadványt készítsünk, amit haszonnal és élvezettel forgathatnak a legkülönbözőbb, az orvostudományhoz tartozó, és ahhoz kapcsolódó területek művelői. Ennek következetes megvalósítása tette az elmúlt évtizedekben a LAM-ot hazánk egyik legtekintélyesebb orvostudományi folyóiratává.

Lege Artis Medicinae

Második játszma 37. lépés és negyedik játszma 78. lépés

VOKÓ Zoltán

Mi köze a gónak a klinikai döntéshozatalhoz? A klinikai orvoslás egyik legjelentősebb intellektuális kihívása a bizonytalanságban történő döntéshozatal. A hagyományos orvosi döntéshozatal intuitív és heurisztikus mivoltának pszichológiai csapdáin kívül az információhiány, az erőforrások szűkössége, az adott orvos-beteg kapcsolat jellemzői egyaránt hozzájárulnak annak bizonytalanságához. A formális, matematikai számításokon alapuló döntéselemzés, amelyet széles körben használnak a klinikai irányelvek fejlesztésében, illetve az egészségügyi technológiák értékelésében, elvben jó lehetőségeket kínál az intuitív dön­téshozatal hibáinak elkerülésére, ugyan­akkor az egyéni döntési helyzetekben többnyire nehezen alkalmazható,és az orvosok többségétől idegen. Ennek a módszernek is vannak korlátai, különösen az egyéni döntéshozatalban, beleértve a számításokhoz felhasznált input adatok esetleges hiányát, illetve jelentős bizonytalanságát, valamint a matematikai modellek korlátait abban, hogy egy komplex rendszer folyamatait és a folyamatok egyéni variabilitását megfelelően tudják reprezentálni. A klinikai döntéstámogató rendszerek mindezek ellenére hasznos segítséget jelenthetnek az egyéni orvosi döntéshozatalban, ha megfelelően integráltak az egészségügyi információs rendszerekbe, és nem szüntetik meg az orvosok döntési autonómiáját. A klasszikus döntéstámogató rendszerek tu­dásalapúak, szabályrendszerekre, problé­ma­­specifikus algoritmusokra épülnek. Szá­mos területen alkalmazzák az orvosi adminisztrációtól a képfeldolgozásig. A nap­jainkban zajló informatikai forradalom eredményeképpen olyan mesterséges intelligenciaként emlegetett gépi tanulási módszerek jönnek létre, amelyek már ténylegesen képesek tanulni. A mesterséges intelligencia ezen új generációja nem konkrét szabályrendszerekre épül, hanem hatalmas adatbázisokon magukat tanító neurális hálózatokra és általános tanulási algoritmusokra. Ezek a mesterséges intelligenciák egyes területeken, mint például a sakk, a gó, vagy a va­dászrepülőgép vezetése, már jobb teljesítményre képesek, mint az em­berek. Fej­lesztésük bővelkedik kihívásokban, veszélyekben, ugyanakkor olyan technológiai át­törést jelentenek, ami megállíthatatlan és át­alakítja világunkat. Alkal­mazásuk és fej­lesztésük az egészségügyben is megkezdődött. A szakmának részt kell vennie ezek­ben a fejlesztésekben és megfelelő irányba kell, hogy terelje azokat. Lee Sedol 18-szoros gónagymester visszavonult há­rom évvel AlphaGo mesterséges intelligenciától elszenvedett veresége után, mert „Hiá­ba lettem világelső, van egy entitás, amit nem lehet legyőzni”. Ne­künk szerencsére nem versengenünk vagy győznünk kell, hanem el kell érnünk, hogy a mesterséges intelligencia biztonságos és megbízható legyen és az emberekkel együtt­mű­ködve ez az entitás eredményesebbé és hatékonyabbá tegye az egészségügyet.