A számítógép megjelenése az egészségügyben II.
BORDÁS István1
1992. FEBRUÁR 26.
Lege Artis Medicinae - 1992;2(02)
Orvosi szociológia
BORDÁS István1
1992. FEBRUÁR 26.
Lege Artis Medicinae - 1992;2(02)
Orvosi szociológia
A következőkben az „online” számítógépes alkalmazások néhány jellemzőjét elemezzük szociológiai szempontból. A magányos online eszközök és a helyi számítógépes hálózat; A barkácsolás dicsérete; A forgalmazás és a manadgement kérdései; Alapítvány és koncepció? Észrevételek egy felhívás kapcsán;
Lege Artis Medicinae
A mapping az agyi elektromos tevékenység (EEG) elemzésének új módszere, amely az EEG matematikai feldolgozásának adatait jól érthető vizuális formában ábrázolja. A cikk áttekinti és az EEG mapping történetét. Az IBM-AT számítógépre írt 16 csatornás EEG mapping rendszer abszolút és relatív teljesítmény térképeket állít elő a két dimenziós skalpon. Az EEG teljesítményének aszimmetriáját, valamint ennek időben történő változását statisztikai módszerekkel méri. A mapping előnyei a hagyományos EEG értékeléssel szemben: 1. a mérés lehetősége becslés helyett; 2. minimális agykérgi működészavarok felfedezése; 3. a vizsgálat anyagának tárolása későbbi összehasonlító vizsgálatokra: teljesítmény spektrum hányadosok segítségével követhető az ischemiás zónák rendeződése; 4. funkcionális vizsgálatok (ingerekkel össze függő reaktivitás) eredményének finom analizise. Az EEG topográfia az acut szakaszban kirajzolja az ischemiás agykéreg terület kiterjedését még mielőtt a CT az agyi infarctus kialakulását érzékelné. Tartósan fennálló interictalis epilepsziás jelek analízise során a domináns frekvencia-összetevők maximumai megjelennek, és ábrázolható a következményes agy kérgi működészavar területe. A valószínűségi mapping az EEG-t a szubjektív leletolvasás területéről a képalkotó eljárások sorába emelte.
Lege Artis Medicinae
Az emlődaganat miatt operált betegek emlőjének plasztikai sebészeti helyreállítása számos ellentmondást, meg nem oldott kérdést vet fel ma is. Az elmúlt évek során az emlődaganatok sebészetében szemléletváltozás zajlott le. Ennek legfőbb oka az a felismerés volt, mely szerint az emlőtumorok sebészi kezelése után a hosszútávú túlélés nem függ a műtéti beavatkozás kiterjesztésétől. Egyre inkább a csökkentett radikalitású műtétek terjedtek el. A horizontális metszésvezetés mellett a mellkasfali izomzat teljes és a mirigyállomány részleges megtartása jellemzi ezeket a beavatkozásokat. Megváltozott az emlő helyreállításhoz rendelkezésre álló szövetek mennyisége és minősége, ehhez a reconstructio módszerei is gyorsan alkalmazkodtak. Az új típusú plasztikai sebészeti módszerek között az értengelyű izom és izom bőrlebenyek, a microvascularis anastomosi sokkal átültetett szabadlebenyek, különböző implantátumok, a bőr megnyújtására alkalmas expanderek nyertek egyre nagyobb teret. Az emlőbimbó és bimbóudvar kialakítására localis lebenyek, a bőrátültetés különböző formái, ecto-prothesisek és a tatuatio változatos formái terjedtek el. Ma az emlő felépítése mellett igen fontos szempont a megfelelő szimmetria kialakítása, az emlők esztétikus formájának és alaki harmóniájának megteremtése is.
Lege Artis Medicinae
A testicularis varicokele a férfi infertilitas egyik leggyakoribb oka, amelynek gyógyítása sebészi, vagy transzkatéteres úton megoldható. Munkánkban saját beteganyag alapján az intervencionalis radiológiai mód szer eredményességét kívántuk lemérni. 151 vena spermatica interna phlebographiát végeztünk bal oldali varicokele miatt. Varicocid (Kreussler) alkalmazásával 122 betegnél történt scleroterápia. A beavatkozás előtt értékeltük az anamnesist, a megtekintést, a tapintást, az ultrahang vizsgálatot, ill. a színkódolt Doppler vizsgálatot és a phlebographiát, valamint az esetek egy részében a spermiogramot. A kontroll vizsgálatokat 3, 6 és 12 hónap, valamint 1,5–4,5 év elteltével végeztük. Betegeink 2/3-ában sikerült a vena spermatica internát a distalis harmadban, 1/3-ában a középső, ill. felső harmadban elzárni. Szövődményként következmény nélküli intima laesiot 10 esetben, scrotalis throm bophlebitist 4 betegnél észleltünk. Az ellenőrzések alkalmával jó regresszió volt kimutatható. Kiújulást vagy persistálást 5,7%-ban láttunk. A spermiogram általában normalizálódott, vagy javult, s 23 korábbi infertilis házasságból nyolc esetben jeleztek graviditást. A sikeres műtéti eljárásoknál az intervencionális radiológiai módszer egy szerűbb, olcsóbb, rövidebb időt, kórházi tartózkodást és táppénzes állományt igénylő módszer, amelynek eredményessége eléri a sebészi eljárásét. Az eredmények értékelésében igen érzékeny módszert jelent a real time és a színes Doppler ultrahang vizsgálat együttes értékelése. Véleményünk szerint a varicokele gyógyításában a Varicocid-val végzett scleroterápia az elsőként választandó módszer.
Lege Artis Medicinae
Szerzők folyamatos hullámú Doppler készülékkel vizsgálták a vér áramlási sebességét az arteria carotisokban és ezt a vizsgálatot speciális kompressziós tesztekkel egészítették ki. Hatvan érben vizsgálták az arteria supraorbitalis és az arteria supratrochlearis véráramlását az arteria temporalis superficialis, az arteria facialis, illetve az arteria carotis communis kompressziójakor. Tapasztalataikat összevetik a 30 esetben el végzett carotis angiográfia eredményével és megállapítják, hogy a vizsgálómódszer sensitivitása 80%, specificitása 85%, a pozitív prediktív érték 76%, a negatív prediktív érték 87%. Ennek alapján széles körben ajánlják a módszert a carotis interna szűrővizsgálatára.
Lege Artis Medicinae
A szerzők 350 térdvizsgálat eredményeit elemzik retrospectiven. 5 és 7 MHz-es linearis transzducerekkel jelenítették meg a térd anatómiai strukturáit a standard síkokban. Részletesen elemzik a térdízületben és az ahhoz kapcsolódó lágyrészekben észlelhető kóros elváltozásokat. Írnak a meniscusok elváltozá sairól, az ízületben és körülötte ábrázolt folyadékgyülemről. Fontosnak tartják a szalag rendszer vizsgálatát. Úgy gondolják, hogy a jelenlegi diagnosztikus lehetőségek közül a térdultrahang vizsgálat előkelő szerepet tölthet be, és segítségével más költségesebb vagy invazív eljárások az esetek jelentős részében helyettesíthetők.
Ideggyógyászati Szemle
[Célkitűzés – Bár a szédülés a leggyakrabban előforduló panaszok egyike, a vestibularis perifériák hirtelen kialakult tónusaszimmetriája hátterében mégis ritkán találunk perifériás eredetű betegséget utánzó malignus koponyaűri tumorokat. Dolgozatunk egy heveny vestibularis szindróma klinikai képében jelentkező, késői, temporalis csontot is beszűrő, disszeminált, generalizált mikrometasztázisokkal járó meningitis carcinomatosa esetet mutat be, ami egy primer pecsétgyűrűsejtes gyomorcarcinoma felébredését követően jelent meg. Kérdésfelvetés – Célul tűztük ki, hogy azonosítjuk azon patofiziológiai folyamatokat, melyek magyarázatul szolgálhatnak a daganat felébredésére, disszeminációjára. A vestibularis tónusaszimmetria lehetséges okait szintén vizsgáltuk. Ötvenhat éves férfi betegünk interdiszciplináris orvosi adatait retrospektíven elemeztük. Összegyűjtöttük és részletesen újraértékeltük az eredeti klinikai és patológiai vizsgálatok leleteit, majd új szövettani festésekkel és immunhisztokémiai módszerekkel egészítettük ki a diagnosztikus eljárásokat. Kórboncolás során a nagyagy és a kisagy oedamás volt. A bal piramiscsont csúcsát egy 2 × 2 cm nagyságú daganatmassza szűrte be. A gyomorreszekátum eredeti szövettani metszeteinek újraértékelése submucosus daganatinfiltrációt igazolt vascularis invázió jeleivel. Immunhisztokémiai vizsgálatokkal dominálóan magányosan infiltráló daganatsejteket láttunk cytokeratin 7- és vimentinpozitivitással, valamint részleges E-kadherin szövettani festésvesztéssel. A kórboncolás során nyert szövetminták ezt követő hisztológiai vizsgálatai igazolták a disszeminált, többszervi mikroszkopikus daganatinváziót. Az újabb eredmények igazolták, hogy a vimentin kifejeződése, valamint az E-kadherin elvesztése szignifikáns (p < 0,05) kapcsolatot mutat az előrehaladott stádiummal, a nyirokcsomóáttétek jelenlétével, a vascularis és neuralis invázióval, valamint a nem differenciált szöveti típussal. Betegünk középkorú volt és nem volt immunhiányos állapotban, így a gyomorcarcinoma kilenc éven át tartó alvó állapotot követő felébredését nem tudtuk megmagyarázni. A daganat szervspecifikus tropizmusa, melyet a „seed and soil” teóriával magyaráznánk, kifejezetten váratlan volt, mivel a gyomorrákok ritkán képeznek áttétet az agyburkokon, hiszen a daganatsejtek elenyésző számban jutnak át a vér-agy gáton. Következtetések – Az előzményben szereplő malignus folyamat, valamint egy új neurológiai tünet megjelenése fel kell, hogy keltse a klinikus figyelmét a központi idegrendszer daganatos érintettségére, melyet adekvát, célzott diagnosztikus és terápiás stratégia megtervezése kell, hogy kövessen. Ehhez célzott szövettani festési eljárások, specifikus antitestek alkalmazása szükséges. A közelmúlt eredményei sejtkultúrákon igazolták a metformin epithelialis-mesenchymalis transitiót erősen gátló hatását gyomorrák esetében. Így további kutatást kell végezni azon esetekben, amelyekben az epithelialis-mesenchymalis transitióra pozitív eredményeket kapunk.]
Lege Artis Medicinae
Íme, még mindig itt vagyunk… A Lege Artis Medicinae (LAM) első számában („Lectori salutem”) megjelent beköszöntő első mondatát kiegészítettem a „mindig” szóval. Nagy eredmény ez... Harminc év! Csendben ülök a számítógép előtt, hallom a falióra ketyegését: tik-tak. Másodpercenként egy tik vagy tak... A LAM első megjelenése óta mostanáig, amikor e sorokat írom, 950 765 620 másodperc telt el… Mindjárt egymilliárd! Megrohannak az emlékek.
Lege Artis Medicinae
Mi köze a gónak a klinikai döntéshozatalhoz? A klinikai orvoslás egyik legjelentősebb intellektuális kihívása a bizonytalanságban történő döntéshozatal. A hagyományos orvosi döntéshozatal intuitív és heurisztikus mivoltának pszichológiai csapdáin kívül az információhiány, az erőforrások szűkössége, az adott orvos-beteg kapcsolat jellemzői egyaránt hozzájárulnak annak bizonytalanságához. A formális, matematikai számításokon alapuló döntéselemzés, amelyet széles körben használnak a klinikai irányelvek fejlesztésében, illetve az egészségügyi technológiák értékelésében, elvben jó lehetőségeket kínál az intuitív döntéshozatal hibáinak elkerülésére, ugyanakkor az egyéni döntési helyzetekben többnyire nehezen alkalmazható,és az orvosok többségétől idegen. Ennek a módszernek is vannak korlátai, különösen az egyéni döntéshozatalban, beleértve a számításokhoz felhasznált input adatok esetleges hiányát, illetve jelentős bizonytalanságát, valamint a matematikai modellek korlátait abban, hogy egy komplex rendszer folyamatait és a folyamatok egyéni variabilitását megfelelően tudják reprezentálni. A klinikai döntéstámogató rendszerek mindezek ellenére hasznos segítséget jelenthetnek az egyéni orvosi döntéshozatalban, ha megfelelően integráltak az egészségügyi információs rendszerekbe, és nem szüntetik meg az orvosok döntési autonómiáját. A klasszikus döntéstámogató rendszerek tudásalapúak, szabályrendszerekre, problémaspecifikus algoritmusokra épülnek. Számos területen alkalmazzák az orvosi adminisztrációtól a képfeldolgozásig. A napjainkban zajló informatikai forradalom eredményeképpen olyan mesterséges intelligenciaként emlegetett gépi tanulási módszerek jönnek létre, amelyek már ténylegesen képesek tanulni. A mesterséges intelligencia ezen új generációja nem konkrét szabályrendszerekre épül, hanem hatalmas adatbázisokon magukat tanító neurális hálózatokra és általános tanulási algoritmusokra. Ezek a mesterséges intelligenciák egyes területeken, mint például a sakk, a gó, vagy a vadászrepülőgép vezetése, már jobb teljesítményre képesek, mint az emberek. Fejlesztésük bővelkedik kihívásokban, veszélyekben, ugyanakkor olyan technológiai áttörést jelentenek, ami megállíthatatlan és átalakítja világunkat. Alkalmazásuk és fejlesztésük az egészségügyben is megkezdődött. A szakmának részt kell vennie ezekben a fejlesztésekben és megfelelő irányba kell, hogy terelje azokat. Lee Sedol 18-szoros gónagymester visszavonult három évvel AlphaGo mesterséges intelligenciától elszenvedett veresége után, mert „Hiába lettem világelső, van egy entitás, amit nem lehet legyőzni”. Nekünk szerencsére nem versengenünk vagy győznünk kell, hanem el kell érnünk, hogy a mesterséges intelligencia biztonságos és megbízható legyen és az emberekkel együttműködve ez az entitás eredményesebbé és hatékonyabbá tegye az egészségügyet.
Az egészségügyben dolgozók megtartása és a pályaválasztás ösztönzése is célja annak az életpályamodell-tervezetnek, amely a kormány jóváhagyására vár. Az előterjesztés kidolgozásában, véleményezésében a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) is részt vett. A részletekről Balogh Zoltán elnököt kérdeztük.
Felmérni a 2020-as évre vonatkozóan az egészségügyi szakdolgozók kiégettségének mértékét, valamint ennek összefüggését különböző szociodemográfiai és munkahelyi tényezőkkel. A keresztmetszeti vizsgálat egy saját szerkesztésű online kérdőívvel történt 2021 elején. 1965 kitöltő válaszainak értékelése SPSS 23.0 statisztikai programmal, leíró statisztikával, Khi-négyzet és Kruskal-Wallis próbával készült (p<0,05). Eredmények: A megkérdezettek 46,7%-a mutatja a súlyos kiégés tüneteit. Az életkor, a családi állapot, az egészségügyi ellátás szintje, az egészségügyben eltöltött évek száma nincs összefüggésben a kiégéssel, viszont a bizonytalan jövőkép, a kereset változásának megítélése és a munkahelyi bizonytalanság szignifikáns összefüggést mutatott (p<0,000). Következtetések: Az egészségügyben dolgozók lelkiállapota fokozatosan romlik, melyhez valószínűleg a COVID-19 pandémia miatt kialakult helyzet is hozzájárul. A rossz lelkiállapotban lévők bizonytalannak érzik jövőképüket, munkájukat, mely ha így marad, a jövőben tovább nehezíti a betegellátást.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás