Klinikai Onkológia - 2021;8(1)

Klinikai Onkológia

2021. FEBRUÁR 28.

A méhnyakrák korszerű onkológiai kezelése

ÁROKSZÁLLÁSI Anita

Világszerte évente több mint félmillió nőnél igazolódik méhnyakrák, és körülbelül 300 000 halálesetet okoz a betegség. A nyugati társadalmakban a cervixcarcinoma incidenciája és mortali­tása csökken a humán papilloma vírus (HPV) elleni vakcinációnak és a populációs szintű szűrésnek köszönhetően. A fejlődő világ országaiban azonban továbbra is emelkedő a tendencia. A rákmegelőző állapotok és a korai méhnyakrák definitív onkológiai ellátása a stádiumfüggő kiterjesztéssel végzett műtétek révén... tovább »

Klinikai Onkológia

2021. FEBRUÁR 28.

SARS-CoV-2 fertőzés okozta tüdőkárosodás. Tüdőrák és a Covid-19 a TERAVOLT vizsgálat tükrében

SZONDY Klára, FUTÁCSI Balázs, KIS Sándor

A Covid-19-járvány remélhetőleg vége felé, cikkünkben rövid áttekintést kívánunk adni a fertőzésről, a kórokozóról, a második hullám végére kialakult hatékonynak tűnő kezelési lehetőségekről, a tüdőkárosodásról és a TERAVOLT klinikai vizsgálatról, amely összefoglalja tüdőrákban szenvedő, kezelést kapó és/vagy nem kapó SARS-CoV-2 vírussal fertőződött betegek életkilátásait, a diagnosztika területén létrejött szabályokat (bronchoszkópia, mellkasröntgen, mellkasi CT), és néhány szóban a... tovább »

Klinikai Onkológia

2021. FEBRUÁR 28.

A vakcináció nyújtotta előnyök rizikócsoportokban

BÉRES Zsuzsanna Katalin

Az átlagéletkor növekedésével a fertőző betegségek megelőzésének kiemelkedő jelentősége van, nem csak pandémia idején. Volumene és szövődményei tekintetében a pneumococcus- és influenzafertőzések listavezetők, a 10 leggyakoribb halálok között szerepelnek. Mindkét betegség ellen az időben és megfelelően alkalmazott védőoltás hatékony fegyver. Ezt a tényt több klinikai vizsgálat is igazolja. A konjugált védőoltás megjelenése mérföldkő volt a vakcináció történetében. Fontos, hogy az érintett... tovább »

Klinikai Onkológia

2021. FEBRUÁR 28.

A daganatos betegségekhez társuló vénás thromboembolia a szájon át szedhető direkt antikoagulánsok korában

AY C, BEYER-WESTENDORF J, PABINGER I

A daganatokhoz társuló vénás thromboembolia (VTE) kérdése kihívást jelent, mivel a K-vitamin-antagonisták és a kis molekulasúlyú heparinok (LMWH-k) adagolásának kényelmetlenségei miatt komplikációk jelenhetnek meg, mint például a vérzés vagy a kemoterápiás szerekkel való összeférhetetlenség. A szájon át szedhető direkt antikoagulánsok (direct oral anticoagulants – DOAC-ok) részben kiküszöbölik ezeket a problémákat, de daganatos betegek adatait tartalmazó nagy klinikai vizsgálatokban mostanáig... tovább »

Klinikai Onkológia

2021. FEBRUÁR 28.

A (K)RAS-mutáció molekuláris epidemiológiája emberi daganatokban

TÍMÁR József, RÁSÓ Erzsébet

A RAS onkogén mutációja a leggyakoribb génhiba emberi daganatokban, és a három családtag közül a K-RAS-é a leggyakoribb, amit az N-RAS követ. A tipikus K-RAS-mutáns daganatok a hasnyálmirigyrák, vastagbélrák és tüdő-adenocarcinoma, amelyekben a mutáns variáns allélok gyakorisága igen heterogén, aminek hátterében eltérő karcinogenezis áll. A RAS-mutáns daganatok genetikai sokszínűségét tovább fokozza, hogy a mutáns allél homo- vagy heterozigóta formában van-e jelen. A sokszínűség egy másik... tovább »

Klinikai Onkológia

2021. FEBRUÁR 28.

Daganatos betegek rehabilitációja

DANK Magdolna, PÉNTEK Irén, JUHÁSZ Ágnes, HAJDÚ Anett

Hazánkban a daganatos megbetegedések száma folyamatosan növekszik. A KSH adatai alapján 2017-ben már 376 709 fő szenvedett valamilyen daganatos megbetegedésben. A betegség hosszan tartó, idült folyamat, a kezelések okozta fizikai terhek pedig megnehezítik a betegek testi-lelki egyensúlyának megőrzését. A daganatos beteg életminősége megváltozik, csökken a munkaképessége, megváltozik a családban betöltött szerepe, testi és érzelmi erőnléte, megélhetési helyzete. Ezek a problémák rehabilitációs... tovább »

Klinikai Onkológia

2021. FEBRUÁR 28.

Ígéretes sugárkezelési technikák a klinikai bevezetés küszöbén: mikronyaláb- és villanás besugárzás

HIDEGHÉTY Katalin, TŐKÉS Tünde, POLANEK Róbert, SZABÓ Emília Rita

A közelmúlt technikai fejlesztései lehetővé tették pár évtizeddel korábban felvetett ötletek új alapokra helyezett, hatékonyabb megvalósítását. Széles körű sugárbiológiai kísérletek bizonyítják a nagy térbeli és időbeli felbontású besugárzási technikák potenciális klinikai értékét. Nagyszámú preklinikai vizsgálat igazolja, hogy az úgynevezett térbeli frakcionálás, a homogén besugárzási mező felbontása tized milliméteres mezőkből és köztes nem sugárzott részekből álló területre... tovább »