Klinikai Onkológia - 2020;7(4)

Klinikai Onkológia

2020. DECEMBER 30.

A méh rosszindulatú daganatainak korszerű onkológiai kezelése

ÁROKSZÁLLÁSI Anita

Világviszonylatban évente közel 400 000 nőnél igazolódik méhtestrák, amely 2018-ban körülbelül 90 000 nő halálát okozta. Az esetek túlnyomó részét a méhnyálkahártya hormonérzékeny hámjából kiinduló endometriumcarcinomák (EC) alkotják. A sarcomák a méhtestrákok alig 3%-át adják. Az EC-k 80-85%-a jó prognózisú, mivel alacsony gradusú és korai stádiumban kerül felismerésre, amikor a műtét és az esetleges posztoperatív kezelés révén a gyógyulás reális terápiás cél. Az előrehaladott stádiumban... tovább »

Klinikai Onkológia

2020. DECEMBER 30.

A 2020-as ESMO virtuális kongresszusának újdonságai

SZÖLLŐSI Regő

A 2020-as év mindannyiunk számára váratlan nehézségekkel indult. A SARS-CoV-2 járvány régen tapasztalt kihívás elé állította a világ egészségügyi rendszereit. Minden országban megfigyelhető az egészségügyi források átcsoportosítása, a betegek orvoshoz fordulási hajlandóságának jár­vány­ügyi szempontok alapján való megváltozása. Az online medicina elmúlt időszakban tapasztalható térhódítása tovább gyorsult. Egyre inkább kirajzolódik, hogy az orvos-beteg találkozások mely része valósítható meg... tovább »

Klinikai Onkológia

2020. DECEMBER 30.

Agnosztikus terápia onkológiai alkalmazása

UHLYARIK Andrea

A tumoragnosztikus terápia az onkológiai kezelés ígéretes lehetősége, azonban a potenciális célpontok klasszifikálása, validálása, azok egységes módszerek szerinti kimutatása elengedhetetlen. A tumoragnosztikus kezelések engedélyezése új típusú, biomarker-vezérelt klinikai vizsgálatok bevezetését tette szükségessé. Jelenleg három tumoragnosztikus molekuláris célpont ismert: a daganatok magas fokú mikroszatellita-instabilitása (MSI-H), a neurotrop-tirozinkináz-receptor (NTKR) gének fúziója,... tovább »

Klinikai Onkológia

2020. DECEMBER 30.

A petefészekrák kezelésének frontvonalában: a PARP-gátlók szerepének megújítása

MIRZA M R, COLEMAN R L, GONZÁLEZ-MARTIN A, MOORE K N, COLOMBO N, RAY-COQUARD I, PIGNATA S

Kiújult petefészekrákban a poli(ADP-ribóz)polimeráz- (PARP-) gátlókkal történő kezelések megváltoztatták a platinaérzékeny daganatok kezelését. Az új adatok szerint a PARP-gátlókat a kezelési algoritmus korábbi szakaszában kell alkalmazni. A kutatók számba veszik azokat a fázis III vizsgálatokat, amelyekben a PARP-gátlók hatását értékelték újonnan diagnosztizált petefészekrákok primer, illetve fenntartó kezelésében. Megvitatják a gyógyszerek hatásosságát és biztonságosságát az összes daganat,... tovább »

Klinikai Onkológia

2020. DECEMBER 30.

Heterogenitás és a daganatok

KOPPER László, TIMÁR József

A sejtek alapvető feladata, hogy fenntartsák az egyensúlyt a proliferáció és a programozott sejthalál között, amely lehetőséget ad a sejt számára, hogy specifikus feladatát végrehajtsa. Ez a folyamat szorosan összekapcsolódik a szomszédos sejtekkel, továbbá a sejtek közötti állománnyal is. Mindezek szabályozásában hibák keletkezhetnek, persze leggyakrabban mutációk. Ezek némelyike a sejt életében zavarokat okozhat, azonban a mutációk többsége nem játszik fontos szerepet. Jól ismert a benignitás... tovább »

Klinikai Onkológia

2020. DECEMBER 30.

Hányáscsillapítás az onkológiai kezelések során

A hányinger és hányás egy többlépcsős folyamat, amely a központi idegrendszer irányítása alatt áll. A hányást kiváltó ingerek pszichés hatásra az agykéreg felől érkezhetnek vagy a nervus vaguson keresztül. A nyúltvelőben speciális magvak találhatók, amelyek a hányást kiváltják. Legfontosabb ingerületátvivő anyagok a szerotonin, a P-anyag és a dopaminok. A kemoterápiás szerek különböző arányban okoznak hányingert és hányást. Az 5-HT3- és NK-1-receptor-antagonisták a legjelentősebb... tovább »

Klinikai Onkológia

2020. DECEMBER 30.

A CT-vizsgálatok mellékhatásai

SÁFRÁNY Géza, LUMNICZKY Katalin

A képalkotó radiológiai diagnosztikai eljárások körében egyre terjednek a viszonylag nagy dózisú sugárexpozíciót eredményező, de vitathatatlan diagnosztikus előnyt mutató komputertomográfiás (CT-) vizsgálatok. A sztochasztikus sugárhatások lineáris, küszöbdózis nélküli modellje alapján a legkisebb elszenvedett sugárdózis is kiválthatja daganatok keletkezését. A CT-vizsgálatok során elszenvedett sugárexpozíció miatt kialakuló daganatkeletkezés, magasabb sugárérzékenységük és várható hosszabb... tovább »