Ideggyógyászati Szemle

Antiallergikumok szedatív (mellék)hatásának EEG- vizsálata: a szetasztin nem szedatív antihisztamin

RAJNA Péter1, VERES Judit1

1993. SZEPTEMBER 20.

Ideggyógyászati Szemle - 1993;46(09-10)

Klinikai tanulmány

A szetasztin (Loderix-R) farmako-EEG hatását vizsgáltuk 10 egészséges fiatal férfinél, két - különböző erősségű szedatív mellékhatással rendelkező - referens antihisztamin (Teldane-R és Suprastin-R) alkalmazásával, keresztezett, kettős vak, placebo kontrollált vizsgálati elrendezésben. A két referens készítmény központi idegrendszeri hatásának különbségét a hátsó területi alfa/théta paraméter érzékenyen tükrözte. A Loderix ezen marker paraméter szempontjából a Suprastinnal ellentétesnek, a Teldanehoz hasonlónak bizonyult, emellett mindkét félteke középső területén a béta-frekvenciatartományt valamint az EEG összteljesítményt is növelte. Ezen utóbbi változások a Loderix önálló EEG-hatásának lehetőségét is felvetik. (Az észlelt,saját hatás sem hozható összefüggésbe tudatéberségi szint csökkenésével.) Eredményeink megerősítik, hogy a Loderix EEG hatása a szedativitás szempontjából klinikailag igen kedvező Teldane EEG-változásaihoz áll közel, és a szer az EEG spektrális paramétereiben nem idéz elő olyan irányú változást, mely szedatív hatás mellett értékesíthető. Munkánk további (módszertani) eredménye, hogy az általunk alkalmazott farmako-EEG eljárás segítségével különböző gyógyszerek központi idegrendszeri (pszichotróp) mellékhatása spektrális EEG-paraméterekkel objektív módon leírhatónak tűnik.

AFFILIÁCIÓK

  1. Semmelweis Orvostudományi Egyetem Psychiátriai és Psychoterápiás Klinika

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Fiatal Neurológusok Fóruma Szeged. 1992. október

Motoneuron-betegségek témakör. Sclerosis lateralis amyotrophica-eseteink elemzése. Kísérletes. immunmediált substantia nigra-károsodás. Az ansa galeni szerepe a gége protectív reflexében - intraoperatív, neuromiográfiás vizsgálatok kutyán. Az ingerületvezetési sebesség mérésének prognosztikai szerepe Bell-bénulásában. Idegrendszeri gyulladások témakör. Meningoencephalitis altípusos esete. Ophthalmoplegia herpes zoosterben (két eset ismertetése). Guillain-Barré-szindrómás eseteink kapcsán felmerülő differenciáldiagnosztikai problémák. SLE-hez csatlakozó központi idegrendszeri szövődmény esete (klinikopatológiai ismertetés). Ventriculo-peritonealis (vp) shunt súlyos liquorkeringési zavart okozó basalis arachnitis esetén. Fájdalomszindróma témakör. Spect- és TCD-vizsgálatok cluster típusú fejfájásban. Migrén előfordulása osztályunkon. A trigeminusneuralgia kezelése a Meckel-tasak glicerininfiltrációjával. Oszteoporosis által okozott fájdalomszindrómák. Egyéb neurológiai problémák. A hypoparathyreosis neuropszichiátriai vonatkozásai. Terápiarezisztens bitemporalis epilepsziás betegek műtét előtti kivizsgálásának gyakorlata (esetbemutatás). Corpus callosum-tumoros esetünkről. Meningeoma és basilaris óriásaneurysma együttes előfordulása (esetismertetés). Nyaki duplex ultrahangvizsgálatok értéke a cerebrovascularis betegek ellátásában (700 vizsgálat tapasztalatai). Alsó végtagi érszűkületben szenvedő betegek a. carotisának ultrahangvizsgálata során szerzett tapasztalataink. Lézer-doppleres keringésvizsgálat a cochlea autoregulációjának követésére. Újabb lehetőségek a BERA vizsgálatokban a dantec counterpoint MK-2 EMG/EP segítségével. HBS-Madopar alkalmazása Parkinson-szindrómában, különös tekintettel az éjszakai dystoniákra. HBS-Madopar szerepe az "on-off" különböző típusaiban.

Ideggyógyászati Szemle

Cinolazepam hatása a folyamatosan három műszakban dolgozók körében jelentkező insomniára

KÖVES Péter

A szerző egy korszerű, a közepes és rövid vérszintfelezési idejű szerek között átmenetet képező, kis farmakológiai hatékonyságú benzodiazepin-származék, a cinolazepam hatását vizsgálta a speciális környezetben (folyamatosan forgó három műszakban) jelentkező insomniára. A 4 szakaszra (alaphelyzet: 4-5 nap, placebo adás: 7-9 nap, cinolazepam adás: 7-9 nap, placebo adás: 7-9 nap) osztott vizsgálatban 20, nappali és éjszakai alváselégtelenségben szenvedő férfi vett részt. A gyógyszer hatását szubjektív (céltüneteket értékelő alváskérdőív), valamint objektív (poligráfiás monitorozás, alvást követő ébrenlét idején egyszerű, illetve összetett reakcióidő-mérés) módszerekkel követte. Azt tapasztalta, hogy a cinolazepam esti 40 mg-os, valamint a napközbeni alvás támogatására adott 20 mg-os mennyisége jelentős mértékben javította az alvás és ébredés minőségét. Sem a szubjektív, sem az objektív vizsgálatok nem mutattak ki „hangover" effektust, idő előtti ébredésben megnyilvánuló vákuumeffektust, kora reggeli insomniát. Az alkalmazás alatt a hipnotikus hatás nem csökkent. A szerző külön kiemeli a gyógyszer napközbeni alvást támogató kiváló hatását. A rövid vérszintfelezési idejű benzodiazepinek esetében a rebound insomnia igen korán jelentkezhet. Ezért, bár a gyógyszeradás ideje 7-9 nap volt, ennek lehetőségét is megvizsgáta a szubjektív módszerekkel mért alvási céltünetek révén, s ezek a rebound insomnia korai megjelenése ellen szóltak. A gyógyszeres alvás struktúrájára a jobb elalváskészség, a mély, non-REM-alvás mennyiségének növekedése, az alvás folyamatosságának javulása, a REM-alvás paramétereinek változatlansága volt jellemző mind az éjszakai, mind a nappali alvás során. A vizsgálatból nyerhető tapasztalatok és az irodalmi dokumentáció alapján a szerző jól használható hipnotikumnak ítéli a cinolazepamot a több műszakos, az altatószer hatása és mellékhatása vonatkozásban igen szigorú követelményeket támasztó munkakörökben. Jelen vizsgálat kapcsán egyben felhívja a figyelmet arra, hogy minden bevezetésre kerülő hipnotikum esetében el kell végezni a speciális, több műszakos munkakörökben az alkalmazhatósági vizsgálatot, s ennek eredményétől függővé tenni bevezetésüket. E vizsgálatok nem merülhetnek ki csupán a szubjektív minősítésben, hanem mind az alvásszerkezetre, mind az utó- és mellékhatásokra vonatkozó objektív adatgyűjtést és elemzést is igényelnek.

Ideggyógyászati Szemle

Néhány adat az ischaemiás penumbráról

NAGY Zoltán

Válasz dr. Széll István kérdésére

Ideggyógyászati Szemle

Embolizációs jelenségek megfigyelése transcranialis doppler-módszerrel carotis-endarteriectomiák során

RÓZSA András, ENZT László, JÁRÁNYI Zsuzsa

A szerzők az arteria cerebri media keringési sebességének változását vizsgálták 65 beteg rekonstruktív carotisműtéte során. Jelen közleményükben az azonos oldali arteria cerebri mediában megfigyelt embolusáthaladásokról szerzett tapasztalásaikról számolnak be. 37 betegnél áthidaló shunt védelmében történt az operáció (A csoport), 28 betegnél e nélkül (B csoport). 31 betegnél, összesen 55 alkalommal észleltek embolusáthaladást. Az A csoportban 22 betegnél 37 alkalommal észleltek az arteria cerebri medián áthaladó embolust, ezen belül egy alkalommal az arteria carotis externa keringésének megindításakor. A B csoportban 9 betegnél 18 alkalommal tapasztalták a jelenséget, ezen belül 5 alkalommal a carotis externa keringésének megindításakor. Az észlelt embolusáthaladásokra visszavezethető posztoperatív neurológiai tünet nem volt megfigyelhető, ezért azok feltehetően levegő-mikrobuborékok lehettek.

Ideggyógyászati Szemle

Alsó végtagi verőérszűkület miatt operált betegek carotis-doppler-vizsgálatával szerzett tapasztalataink

OLÁH László, CSIBA László, VALIKOVICS Atilla, FÜLESDI Béla, OLVASZTÓ Sándor, BÁNFI Csaba, KOZLOVSZKI Bertalan

A szerzők 83 súlyos, műtéti megoldást igénylő alsó végtagi érszűkületben szenvedő beteg, valamint 96 kontroll személy esetében végeztek carotis-Doppler-vizsgálatot. A betegek 20, illetve 40%-ánál súlyos, illetve közepesen súlyos carotisstenosist találtak, szemben a kontrollcsoporttal, ahol csupán 2%-ot tett ki a közepesen súlyos carotisstenosisban szenvedők száma, súlyos nyaki nagyérszűkületet pedig ebben a csoportban nem találtak. Vizsgálták a rizikófaktorok szerepét is. Eredményeik alapján arra hívják fel a figyelmet, hogy a súlyos alsó végtagi érszűkületben szenvedő betegek az arteria carotis stenosisa szempontjából is fokozottan veszélyeztetettek, szűrésük, követésük indokolt.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

CAT-H – új eljárás az afázia magyar nyelvű diagnosztikájában

ZAKARIÁS Lilla, RÓZSA Sándor, LUKÁCS Ágnes

A tanulmányban egy újonnan adaptált, jelenleg sztenderdizáció alatt álló logopédiai vizsgálóeljárást, a Comprehensive Aphasia Test magyar változatát (CAT-H; Zakariás & Lukács, előkészületben) mutatjuk be. A CAT-H a stroke következtében kialakuló szerzett nyelvi zavarok, az afáziák vizsgálatára alkalmas. A tanulmány célja a teszt főbb jellemzőinek, alkalmazási területeinek, a magyar adaptáció és sztenderdizáció folyamatának, valamint az afáziás személyek tesztben nyújtott teljesítményének bemutatása és egészséges kontrollcsoporttal való összehasonlítása. Kutatásunkban 99, többségében egyoldali, bal féltekei stroke utáni afáziát mutató személy és 19, neurológiai kórtörténettel nem rendelkező kontrollszemély vett részt. A vizsgálati személyekkel a klinikai gyakorlatban használatos tesztek mellett a CAT-H battériát vettük fel, amit egy általunk összeállított demográfiai és klinikai kérdőívvel egészítettünk ki. A CAT-H két részből, egy kognitív szűrővizsgálatból és egy átfogó nyelvi tesztből áll. Az afáziás csoport teljesítménye vala­mennyi nyelvi és szinte az összes kognitív területen jelentősen elmaradt az egészséges kontrollcsoportétól. Várakozásainkkal összhangban a kontrollcsoport plafonközeli teljesítményt nyújtott valamennyi területen, míg az afáziás csoportra nagymértékű egyéni variabilitás volt jellemző a nyelvi és a kognitív szubtesztekben egyaránt. Kapcsolatot találtunk az életkor, az agyi történés óta eltelt idő és a stroke típusa, valamint a teszttel mérhető egyes kognitív és nyelvi képességek között. Eredményeink és előzetes tapasztalataink szerint a teszt alkalmas a nyelvi profil feltárására, a nyelvi képességekben történő változások nyomonkövetésére és a kognitív alapképességek zavarainak szűrésére afáziában. Reményeink szerint a teszt sokoldalú felhasználhatóságának köszönhetően egyedül­álló módon fogja segíteni az afázia hazai diagnosztikáját, az afáziás személyek ellátásában és rehabilitációjában dolgozó szakemberek, valamint az afáziakutatók mun­káját.

Lege Artis Medicinae

Védőoltások a Covid-19-pandémia ellen

FALUS András, SZEKANECZ Zoltán

A gyorsan terjedő SARS-CoV-2 légzőszervi vírus súlyos következményekkel járó járványt okozott az egész világon. Az egészségügyi hatások mellett a globális gazdasági károk ma még felmérhetetlenek. A világjárvány ugyanakkor soha nem látott tudományos kutatások sorát indította el, többek között a védőoltások kidolgozása terén. A cikk a vakcinákról, az immunmemóriáról és az egyes felvetődő klinikai hatásokról szóló aktuális információkat foglalja össze.

Ideggyógyászati Szemle

Alvással a felejtés ellen? Az alvás szerepe az asszociációs memóriafolyamatokban

ZÁMBÓ Ágnes, PROKECZ Lídia, CSÁBI Eszter

Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különböző emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória műkö­désé­ben, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképe­zése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória működésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fő vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nő], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport eseté­ben két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követően (rövid távú tesztelés) és 24 órával később (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesz­telés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különböző érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékű felejtést mutatott 24 órával később, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminőség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás időzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.

Lege Artis Medicinae

A nemszteroid típusú gyulladáscsökkentő szerek kockázatáról. Fókuszban az aceclofenac

FARSANG Csaba

A nemszteroid típusú gyulladáscsökkentők (NSAID) az orvoslásban a leggyakrabban alkalmazott szerek közé tartoznak. Ennek ellenére számos tanulmányban hangsúlyozták, hogy az NSAID-ok károsíthatják nemcsak a gastrointestinalis (GI), hanem a cardiovascularis (CV) rendszert is, növelhetik a vérnyomást, a coronariaesemények (angina, myocardiuminfarktus) és a stroke gyakoriságát, emellett vesekárosodást is okozhatnak. A National Institute for Health and Care Excellence (NICE) nem talált bizonyítékot arra, hogy az NSAID-ok alkalmazása fokozná a Covid-19 kockázatát, vagy rontana a Covid-19-ben szenvedő betegek állapotán. Az egyes hatóanyagok nemkívánatos hatásainak gyakorisága és súlyossága azonban jelentős eltéréseket mutat. Sokáig úgy tűnt, hogy az NSAID-ok fokozódó GI kockázata arányban van a COX-1/COX-2 szelektivitással, a cardiovascularis kockázat pedig a COX-2/COX-1 szelektivitással, az újabb adatok azonban ezt nem támasztják alá egyértelműen. A rendelkezésre álló irodalom alapján, a gast­ro­intestinalis és a cardiovascularis nem­kí­vá­natos eseményeket tekintve, az ace­clofenac mellékhatásprofilja az NSAID-ok között a legkedvezőbbnek tűnik.

Ideggyógyászati Szemle

[Heveny vestibularis szindróma képében jelentkező késői meningitis carcinomatosa – klinikopatológiai esetismertetés]

KISS Geza Jozsef, JARABIN András János, MOLNÁR Anna Fiona, KLIVÉNYI Péter, TISZLAVICZ László, GION Katalin, FÖLDESI Imre, ROVÓ László, BELLA Zsolt

[Célkitűzés – Bár a szédülés a leggyakrabban előforduló panaszok egyike, a vestibularis perifériák hirtelen kialakult tónusaszimmetriája hátterében mégis ritkán találunk peri­fériás eredetű betegséget utánzó malignus koponyaűri tumorokat. Dolgozatunk egy heveny vestibularis szindróma klinikai képében jelentkező, késői, temporalis csontot is beszűrő, disszeminált, generalizált mikrometa­sztá­zi­sok­kal járó meningitis carcinomatosa esetet mutat be, ami egy primer pecsétgyűrűsejtes gyomorcarcinoma fel­ébredé­sét követően jelent meg. Kérdésfelvetés – Célul tűztük ki, hogy azonosítjuk azon patofiziológiai folyamatokat, melyek magyarázatul szolgálhatnak a daganat felébredésére, disszeminációjára. A vestibularis tónusaszimmetria lehetséges okait szintén vizsgáltuk. Ötvenhat éves férfi betegünk interdiszciplináris orvosi adatait retrospektíven elemeztük. Összegyűjtöttük és részletesen újraértékeltük az eredeti klinikai és patológiai vizsgálatok leleteit, majd új szövettani festésekkel és immunhisztokémiai módszerekkel egészítettük ki a diagnosztikus eljárásokat. Kórboncolás során a nagyagy és a kisagy oedamás volt. A bal piramiscsont csúcsát egy 2 × 2 cm nagyságú daganatmassza szűrte be. A gyomorreszekátum eredeti szövettani metszeteinek újraértékelése submucosus daganatinfiltrációt igazolt vascularis invázió jeleivel. Immunhisztokémiai vizsgálatokkal dominálóan magányosan infiltráló daganatsejteket láttunk cytokeratin 7- és vimentinpozitivitással, valamint részleges E-kadherin szövettani festésvesztéssel. A kórboncolás során nyert szövetminták ezt követő hisztológiai vizsgálatai igazolták a disszeminált, többszervi mikroszkopikus daganatinváziót. Az újabb eredmények igazolták, hogy a vimentin kifejeződése, valamint az E-kadherin elvesztése szignifikáns (p < 0,05) kapcsolatot mutat az előrehaladott stádiummal, a nyirokcsomóáttétek jelenlétével, a vascularis és neuralis invázióval, valamint a nem differenciált szöveti típussal. Betegünk középkorú volt és nem volt immunhiányos állapotban, így a gyomorcarcinoma kilenc éven át tartó alvó állapotot követő felébredését nem tudtuk megmagyarázni. A daganat szervspecifikus tropizmusa, melyet a „seed and soil” teóriával magyaráznánk, kifejezetten váratlan volt, mivel a gyomorrákok ritkán képeznek áttétet az agyburkokon, hiszen a daganatsejtek elenyésző számban jutnak át a vér-agy gáton. Következtetések – Az előzményben szereplő malignus folyamat, valamint egy új neurológiai tünet megjelenése fel kell, hogy keltse a klinikus figyelmét a központi ideg­rendszer daganatos érintettségére, melyet adekvát, célzott diagnosztikus és terápiás stratégia megtervezése kell, hogy kövessen. Ehhez célzott szövettani festési eljárások, specifikus antitestek alkalmazása szükséges. A közelmúlt eredményei sejtkultúrákon igazolták a metformin epithelialis-mesenchymalis transitiót erősen gátló hatását gyomor­rák esetében. Így további kutatást kell végezni azon esetekben, amelyekben az epithelialis-mesenchymalis transitióra pozitív eredményeket kapunk.]

1.

Lege Artis Medicinae

Októberi Szám Melléklete
OKT 15.

2.

Lege Artis Medicinae

Novemberi Szám Melléklete
OKT 15.

3.

Lege Artis Medicinae

Március Szám Melléklete
OKT 15.

4.

Lege Artis Medicinae

Júniusi Szám Melléklete
OKT 15.

5.

Lege Artis Medicinae

Júliusi Szám Melléklete
OKT 15.