Ideggyógyászati Szemle

Szikla Gábor (1928-1983)

CSANDA Endre

1985. JANUÁR 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1985;38(01)

A Szent Anna Kórház stereotaxiás és functionális idegsebészeti osztályán egy évet töltöttem Talairach professzor intézetében. Az intézet lelke és motorja Szikla Gábor régi ismerősöm volt – a Budapesti Anatómiai Intézetben az én hajdani asztalomat örökölte, később az Idegsebészeti Intézetben gyakran bejárt hozzám a neuropathológiai laboratóriumba — most én jöttem Párizsba tőle tanulni. És nemcsak szakmát tanultam tőle, hanem francia és európai kultúrát is, amelyet oly csillogóan és szívesen tudott átadni.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Pánik-betegség: adatok a szorongásos állapotok egyik körülírt formájáról

KECSKEMÉTY Péter, FALUDI Gábor

A szerzők a pánik-betegség problémakörét tekintik át a DSM-III. ajánlásai alapján. Irodalmi és saját tapasztalati nézőpontból elemzik a szorongásos állapotok e jól körülhatárolható formáját. Megállapítható, hogy olyan betegség-entitásról van szó, mely valószínűleg biológiailag-genetikailag is megalapozott, specifikus endogén jellemzőkkel rendelkezik és ezt a kedvező kemoszenzibilitás is megerősíteni látszik. Felismerése fontos, tekintettel a betegség gyakoriságára, szokatlanul magas mortalitására és a kezeletlen esetek súlyos kórjóslatával szemben a célzott kezelés alkalmazásának hatékonyságára.

Ideggyógyászati Szemle

Differenciál-diagnosztikai indexek az MMPI-próbában a neurózisok elkülönítésére

PRESSING Lajos

A diszkriminancia-analízis matematikai modellje segítségével MMPI-skálák olyan optimális lineáris kombinációit dolgoztuk ki, amelyek a lehetőségek szerinti legnagyobb hatékonysággal képesek elkülöníteni a neurózist más alapvető diagnosztikai kategóriáktól-a pszichoszomatikus kórképektől, a személyiségzavaroktól és a pszichózisoktól. A 940 fős betegvizsgálati minta lehetővé tette, hogy a mutatók beváltását független csoportokon ellenőrizzük. A mutatók a gyakorlati diagnosztikus munkában differenciál-diagnosztikai támpontként hasznosíthatók. dsdf

Ideggyógyászati Szemle

Tévedések a sclerosis multiplex kórjelzéseiben

PÁLFFY György

A szerző 7 spinalis és 7 intracranialis térfoglaló folyamatban szenvedő beteget mutat be, akinek betegségét hosszabb-rövidebb ideig sclerosis multiplexnek tartották és 2 sclerosis multiplexes beteget, akiknek betegségét nem ismerték fel. E 16 beteg kapcsán elemzi azokat a klinikai és liquor-tüneteket, valamint neuroradiológiai vizsgáló eljárásokat, amelyek az orvost e tévedésektől meg óvhatják.

Ideggyógyászati Szemle

A craniopharyngeomás cysták üregi sugárkezelése 90 yttrium szilikát kolloiddal

JULOW Jenő, LÁNYI Ferenc, HAJDA Márta, SIMKOVICS Miklós, ARANY Ilona, TÓTH Szabolcs, PÁSZTOR Emil

A szerzők 9 beteg craniopharyngeomás cystájának 90Yttrium szilikát kolloiddal történt üregi sugárkezeléséről számolnak be. A módszert 1975 óta alkalmazzák az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézetben. Az esetek túlnyomó többségében az eljárás a craniopharyngeomás cysták zsugorodását, optimális esetben annak megszűnését eredményezi, amelyet legtöbbször a betegek állapotának javulása követett.

Ideggyógyászati Szemle

Beszámoló hollandiai tanulmányútról

OZSVÁTH Károly

A holland-magyar kulturális és tudományos egyezmény keretében 1983. szeptember 27-től október 11-ig a holland pszichiátriai ellátást tanulmányoztam. 1. A lelki egészségügyi ellátás általános jellemzői; 2. Lépcsőzetesség: az egészségügyi és benne a pszichiátriai ellátás három lépcsőre tagolódik; 3. A pszichiátriai ellátás demokratizálása

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Az orvosi Nobel-díjat megalapozó magyar felfedezésekről

VARGA János

Az idei orvostudományi Nobel-díjat az amerikai David Juliusnak és Ardem Patapoutiannak ítélték oda, a hőérzékelés, illetve a tapintás molekuláris biológiai mechanizmusainak felfedezéséért. Julius kutatásaiban központi szerepet játszott a kapszaicin (az erős paprika csípős hatóanyaga), amelyet szegedi kutatók már több mint fél évszázada használnak a fájdalomérzékelés, illetve az ehhez köthető idegi rendszerek kutatására. A tudományterület fejlődéséről Jancsó Gábor egyetemi tanárral, a Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Élettani Intézet kutatójával beszélgettünk.

Lege Artis Medicinae

Kezdőknek, haladóknak, megszállottaknak Winkler Gábor: Barangolás az operák világában I-IV.

SZÉKELY György

Különleges utazásra invitálja a szerző a zenebarátokat. A zenés színpadi műfaj több korszakot átölelő virágkorába lépünk, ahol a muzsika ünnep, szenzáció és semmiképpen sem a mindennapok hordaléka. Nem véletlen, hogy a barokk és korunk nem szerepel az egyébként példátlanul terjedelmes munkában.

Lege Artis Medicinae

Spirituális rokkantak és szenvedélyes józanok - Beszélgetés dr. Kelemen Gábor addiktológussal

NAGY Zsuzsanna

Az úgynevezett szenvedélybetegségek egyszerre betegítik meg az emberi testet, lelket, szellemet és kapcsolatrendszert. Az a kérdés, hogy mit tekintünk betegségnek, történelmileg változik.

Hypertonia és Nephrologia

Beköszöntő

ALFÖLDI Sándor

Kedves Olvasó! Legújabb számunkban Simonyi Gábor és Bedros J. Róbert az elhízás kezelésének főbb irányait foglalja össze a VIII. Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia tükrében. Fontos megállapítás, hogy az elhízás recidíváló krónikus betegség, ezért a hypertoniához hasonlóan élethosszig tartó gondozást igényel. Kiemelik, hogy az életmód-terápia mellett szükség lehet gyógyszeres kezelésre is, ezek közül jelenleg a liraglutid a leghatékonyabb. Az igazán hosszú távon sikeres testtömegcsökkentés a bariátriai műtétekkel érhető el.

Lege Artis Medicinae

Szembenézve múlttal és jövővel - Dr. Brooser Gábor szemészprofesszorral beszélget Nemesánszky Elemér

NEMESÁNSZKY Elemér

Egykori tanítványa nyilatkozta, hogy „egy régi vágású igazi úr”. Azt a szemléletet, értékrendet képviseli, amire az idősebb orvosgeneráció ma is sokat hivatkozik, és amelynek lassan nyoma vész.