Ideggyógyászati Szemle

Az endogenitas-fogalom jelentésének alakulása a depressziók klinikumában

DR. SIMKÓ Alfréd1

1975. MÁRCIUS 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1975;28(02)

Az endogen jelzőt a psychiatria számára, túl a hagyományokon, a klinikusok mindennapos szóhasználata is szentesítette. Eredetét tekintve mindössze annyit jelent, hogy „benne-született". Bizonytalanabb megjelölést aligha találunk a klinikumban: jelentéstartalma az idők folyamán többször is átalakult, értelmezhetősége többrétűvé vált.

AFFILIÁCIÓK

  1. Budapest III. ker. Tanács VB Ideggondozó Intézet

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Az izomműködés polygraphiás tanulmányozásáról

MECHLER Ferenc, SZABÓ Gábor, MOLNÁR László

Az izom ép és kóros működését évtizedek óta a legkülönbözőbb részfolyamatok - az anyagcsere, az elektromos aktivitás, a contractio stb. - vizsgálata révén nyert adatok alapján kísérelték megérteni. Az egyes változókat eleinte külön-külön, majd az izomakciós potenciálok és a hőmérséklet változásainak egyidejű regisztrálásával, az összefüggéseket is elemezték (Issel, 1972).

Ideggyógyászati Szemle

Alakfelismerő és analizáló rendszer az epilepsiás tüske és háttéraktivitás összefüggéseinek a vizsgálatára

NAGYPÁL Tibor, DR. TOMKA Imre, DR. BODÓ Mihály

Az epilepsiás mechanizmus vizsgálatában egyik fontos momentum a tüskekisülés és a kisülés talaját képező háttéraktivitás összefüggéseinek az elemzése. Feltételezhető ugyanis, hogy az epilepsiás elektromos tevékenységben a tüskekisülés és a háttéraktivitás kapcsolata fontos tényező . A kóros impulzus utáni gyors vagy lassú alapt evékenység rendeződés a cerebrum kompenzációs mechanizmusáról nyújt felvilágosítást.

Ideggyógyászati Szemle

Psychopharmakonok klinikai alkalmazásáról, különös tekintettel a nosologia és a rehabilitáció kérdéseire. I. rész: A psychopharmakonok nosotrop hatásáról

DR. PETHŐ Bertalan

Elterjedt nézet, hogy a gyógyszerekre jellemző, valamelyik organikus psychosyndroma formájában jelentkező, vagyis az organizmus psychopharmakonokra nézve aspecifikus reakciójában és megváltozásában álló psychés hatások mellett az endogen psychosisok állapotképének és lefolyásának lényegi befolyásolásában álló pharmakogen pathomorphosis létezését is elismerik.

Ideggyógyászati Szemle

Psychopharmakonok klinikai alkalmazásáról különös tekintettel a nosologia és a rehabilitáció kérdéseire. II. rész: A pharmakotherapia szociálpsychiátriai szerepe és jelentősége a personalis rehabilitációban

DR. PETHŐ Bertalan

A pharmakotherapia aspektusa mind a nosologia, mind a beteg ember rehabilitálásának personális aspektusával komplementer. A betegségegységek körülhatárolásakor azt vizsgáljuk, hogy milyen lezáró korlátozások akadályozzák a személyiség szabad kifejlését, a gyógyítás során viszont egyfelől azt nézzük, hogy miként és mennyiben háríthatók el ezek a lezáró korlátozások és hogy milyen bennrejlő lehetőségek mutatkoznak a személyiség kifejlődésére, milyen reális prospektivitással számolhatunk.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A kiégés jelensége a kutatási eredmények tükrében

KOVÁCS Mariann

Nemzetközi viszonylatban a segítő foglalkozású szakemberek kiégésének óriási szakirodalma van. Magyar nyelven különösen a legátfogóbb tanulmány ebben a témakörben Fekete Sándor pszichiáter tizenöt évvel ezelőtt született írása. Az elmúlt tizenöt évben az egészségpszichológiai, a magatartás-tudományi, az egészségszociológiai és az életminőség-vizsgálatok, valamint a munkastressz egészségkárosító hatása egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a tudományos és a közéletben. A tanulmány első részében a kiégés fogalom határainak tisztázása, kialakulása, folyamata, mérése, kezelésének fő irányai kerülnek bemutatásra, a második részben pedig a kiégéskutatás harminc évének történetét ismerteti a szerző, különös tekintettel a legújabb nemzetközi és hazai kutatásokra, a kutatási trendek változásaira.

Lege Artis Medicinae

Kommunikáció pszichésen traumatizáló terápiás helyzetekben. A VitalTalk „COVID-19 communications skills” példatárának magyar fordítása

TIRINGER István

Az elmúlt évtizedek orvosi pszichológiai kutatásai alapján egyértelművé vált, hogy nem csak extrémen megterhelő vagy fenyegető helyzetek – külső katasztrófák – válthatnak ki poszttraumás stressz zavart, hanem az életet veszélyeztető betegségek és olyan terápiás helyzetek is, amelyekben a betegek közvetlen életveszélyt élnek át. Az ilyen helyzeteket követően poszttraumás stressz tünetek a betegek többségénél megfigyelhetők, de hosszú távon poszttraumás stressz zavar (PTSD – Post Trau­matic Stress Disorder) csak egy jelentős kisebbségnél alakul ki (Greene és munkatársai szisztematikus áttekintése alapján az alapellátás betegei között a pontprevalencia 2–39%) (1). A PTSD ki­alakulása számos kockázati és protektív tényezőtől függ. Ezek közül az alábbiakban az orvosi kommunikáció jelentőségéről adunk rövid összefoglalót, majd közreadjuk annak a kommunikációs példatárnak a fordítását, amelyet az orvosi kommunikációs készségek tréningjével és kutatásával foglalkozó VitalTalk szervezet adott közre (1. melléklet). A példatár jelenleg (2020. április 28-án) 22 nyelven érhető el a szervezet honlapjáról és az most már a saját fordításunkat is tartalmazza (https://www.vitaltalk.org/guides/covid-19-communication-skills/).

Lege Artis Medicinae

A glaucomaellátás alakulása Magyarországon. Együtt járt-e harminc év technikai fejlődése az ellátás javulásával?

HOLLÓ Gábor

Az összefoglaló írás a magyarországi glaucomaellátás utóbbi harminc évének eredményeit és kudarcait tekinti át. Teszi ezt annak alkalmából, hogy a Lege Artis Me­di­cinae folyóirat három évtizede indult út­jára, és a glaucomatémájú közlemények megjelentetésével már a kezdetektől segítette az ellátás fejlődéséről szóló eredmények bemutatását. Harminc év alatt átalakult a glaucoma patomechanizmusára vo­natkozó szemlélet, elérhetővé váltak a kor­szerű automata küszöbperimetriás berendezések, létrejött a kvantitatív retinalis képalkotás, megjelentek a korszerű szemnyomáscsökkentő szemcseppek, valamint a fix kombinációs és a konzerválószer-mentes cseppkészítmények, és sokat fejlődött a glau­coma mikrosebészete is. Azonban az eredmények konvertálása a hazai rutingyakorlatba még további erőfeszítést igényel a szemorvosoktól.

Lege Artis Medicinae

Táplálás és táplálkozás csecsemő- és kisgyermekkorban III. rész - Az önálló táplálkozás alakulása az Egészséges Utódokért projekt nagymintás kutatásában

NÉMETH Tünde, VÁRADY Erzsébet, DANIS Ildikó, SCHEURING Noémi, SZABÓ László

BEVEZETÉS - A szoptatott, illetve tápszerrel táplált csecsemőknél a megfelelő kiegészítő táplálás bevezetése, napi gyakoriságának és mennyiségének növekedése a szoptatás, illetve a tápszer adásának fokozatos csökkenésével jár, majd bekövetkezik a teljes elválasztódás. Táplálkozási készségeik fejlődésével a csecsemők/kisdedek képessé válnak az önálló evésre. Kívánatos, hogy a már önállóan (is) enni tudó gyermek ve­gyen részt a családi étkezéseken. RÉSZTVEVŐK ÉS MÓDSZEREK - Az Egészséges Utódokért Projekt keretében 0-3 éves korú gyermek szülei (n=1133) önkitöltő kérdőíven válaszoltak az elválasztódással és az önálló evéssel kapcsolatos kérdésekre. EREDMÉNYEK - Az életkorral folyamatosan nőtt azoknak a gyerekeknek az aránya, akik önállóan (is) ettek, 13-15 hónapos életkorban a kisdedek többsége önállóan (is) evett. A két év felettiek 57,2%-a már teljesen egyedül, 39,3% még édesanyjuk se­gítségével étkezett, 3,5%-ukat pedig még kizárólag az édesanya/gondozó etette. A hoz­­zátáplálás és önálló étkezés előrehaladásával a szülők gyakrabban számoltak be táplálási/gyarapodási nehézségekről. A szü­lők úgy ítélték meg, hogy a hozzátáplálás bevezetésével csökkent az igény szerintiség a táplálásban. A teljes mintában a gyermekek mindössze 43,8%-a evett együtt a családtagjaival, 30,1%-uk nagyon ritkán vagy soha. KÖVETKEZTETÉSEK - Mintánkban, az irodalomban leírtakkal megegyezően, az ön­álló evés készsége 13-15 hónapos korra a kisdedek többségénél kialakult. Az elválasztódás előrehaladtával a szülők jelentős hányada úgy ítélte meg, hogy az igény szerinti táplálás kevésbé valósul meg. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy a szülőkkel ismertetni kell a válaszkész táplálás fontosságát az elválasztódás során és az azt követő időszakban. Az önállóan étkező kisded esetében a válaszkészség abban nyilvánul meg, hogy az anya/gondozó egészséges, változatos és megfelelő mennyiségű táplálékot kínáljon fel, megfelelő helyen és időben, reagáljon a gyermek éhség- és teltségjeleire, a kisded pedig dönthesse el, hogy egyen-e, mit és mennyit egyen.

Lege Artis Medicinae

A depresszió és öngyilkossági veszély szűrése a háziorvosi és általános orvosi gyakorlatban

RIHMER Zoltán, SZILI Ilona, KALABAY László, TORZSA Péter

Az orvosi értelemben vett, és kezelést igénylő major depresszió prevalenciája a háziorvosi gyakorlatban mind nemzetközi, mind hazai vizsgálatok szerint is 6-10%. Mivel a nem kezelt depressziók jelentik az öngyilkosság legfontosabb rizikófaktorát, a depressziók (és különösen az öngyilkosságra hajlamos depressziók) korai felismerése és hatékony kezelése a megelőzés szempontjából rendkívül fontos. Nemzetközi és hazai vizsgálatok szerint a major depresszióknak az alapellátásban történt felismerése lényegesen hozzájárul az öngyilkossági halálozás csökkenéséhez. Közleményünk­ben a depresszió és az akut, illetve rövid távon megjelenő suicid veszély felismerését célzó két rövid kérdőívet, illetve ezeknek a háziorvosi/általános orvosi gyakorlatban való alkalmazását ismertetjük és felhívjuk a figyelmet egy szisztematikus, kormányzati szinten is támogatott országos suicid megelőző program szükségességére.