Ideggyógyászati Szemle

A cselekvőképesség megítélésének elmeorvosi vonatkozásai*

DR POLLNER György1

1972. JANUÁR 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1972;25(01)

Amikor a bíróság szakértőt von be ennek a kérdésnek tisztázásába, elsősorban olyan egészségi állapotra - konkrétabban elmeállapotra - vonatkozó kérdést kíván tisztázni, melyben a bíróság nem rendelkezik kellő jártassággal, mely sajátos orvosi, elmeorvosi szakismereteket igényel. Nem biztos azonban, hogy a szakvélemény a gyakorlatban is jól használható lesz, ha a szakértő a vélemény megalkotásakor kizárólag a klinikai orvostudomány eredményeire támaszkodik.

AFFILIÁCIÓK

  1. Országos Ideg- és Elmegyógyászati Intézet

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Az epilepsiások szénhydrát-anyagcseréjéről

MOLNÁR László, FARKAS Sándor, KAPPÉTER István

Egybehangzó a vizsgálók véleménye, hogy epilepsiás roham idején az agyban ,,relativ hypoxya" alakul ki. Ezt bizonyítja az agyszövet O2-tensiójának, glykogen-, glukose-, phosphorcreatin- és ATP tartalmának csökkenése s a tejsav mennyiségének növekedése roham közben (1. Tower, 1960; 1965; valamint Ferrendelli és McDougal, 1971 ). Az irodalom legújabb adatai (Posner és mtsai, 1969) azt látszanak igazolni, hogy a hypoxyát nem a roham „per se", hanem a társuló izomgörcsök és apnoe hozzák létre.

Ideggyógyászati Szemle

Restless legs syndroma

DR KÓMÁR József, DR POLAY Erika

A tünetcsoportot, mint , ,restless legs syndromát" először Ekbom svéd neurologus írta le. Ezt megelőzően azonban már jóval előbb js jelentek meg közlések a betegségről, de más néven. 1695-ben Willis [17] a következőképpen írta le: ,,Wherefore to some when being a Bed they betake themselves to sleep, presently in the Arms and Leggs, Leapings and Contractions of the Tendons, and that the diseased are no more able to sleep, than jf they were in Place of the greatest Torture."

Ideggyógyászati Szemle

Systemás lupus erythematosus (SLE) neurologiai komplikációkkal

DR TELEKI Kálmán, DR DOMBAY Margit

A SLE lefolyásában a legkülönbözőbb szervek megbetegedésének változatos társulása ismeretes; ezen belül a központi idegrendszer megbetegedése sem ritka. Már Kaposi (1872) deliráló beteget írt le, és sectio alkalmával hydrocephalust, a meninxek oedemáját, valamint corticalis atrophiát talált.

Ideggyógyászati Szemle

Gestagen (steroid) psychosis

DR KISS Sándor Árpád

A corticosteroidoknak a lelki, elsősorban a hangulati életre kifejtett hatását már kezdeti alkalmazásuk óta leírták (Braun). A steroidok szerepére utal a Cushing-syndromában következetesen fellépő depressio (Gibbons). Bleuler tankönyve szerint a Cushing-syndromához hasonlóan cortison és ACTH kezelés alatt kb. 1%-ban fordul elő psychosis depressióval, apathiával, máskor izgatott- sággal, tudatzavarral, hallucinatiókkal és téveszmékkel. Gyógytartamuk meglehetősen változó, és alig függ a steroidok adagjától.

Ideggyógyászati Szemle

Adatok a vestibularis neuronitis kóroktanához

DR BÁNYAI Béla

Acutan fellépő, forgó jellegű szédüléssel gyakran találkozik a neurologus. Differential-diagnostikailag elsősorban a Meniére-betegség, az intermittáló vertebro-basilaris syndroma [3], a Barré-Liéou-syndroma, a Wallenberg-syndroma, az acut alsó vermis syndroma [ 40], a paroxysmalis positionalis vertigo, a sclerosis multiplex és a vestibularis neuronitis jöhetnek szóba.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

A SARS-CoV-2 koronavírus által okozott COVID-19-járvány neurológiai vonatkozásai

BERECZKI Dániel, STANG Rita, BÖJTI Péter, KOVÁCS Tibor

A SARS-CoV-2 koronavírus által okozott COVID-19- jár­vány 2020 tavaszára világszerte elterjedt, gyors és haté­kony reakciót igényelve össztársadalmi szinten, és az egész­­ségügyi ellátás szervezésében is. A COVID-19 fő tünetének a lázat, a köhögést és a nehézlégzést tartják. A légzőszervi érintettségen túl a fertőzés egyéb panaszokat és tüneteket is okozhat. Az eddigi adatok alapján neuro­lógiai jellegű panaszok és tünetek a kórházba kerülő COVID-19-betegek 30–50%-ánál előfordulnak, és gyakrabban jelentkeznek a súlyos állapotú eseteknél. Leírtak a COVID-19-hez társuló klasszikus akut neurológiai kórképeket is. A COVID-19-ellátásra fókuszáló egészségügyi ellátórendszerekben az egyéb akut ellátást igénylő kórképek szakellátásának visszaesését figyelték meg. A COVID-19-járvány során fontos feladat a krónikus neurológiai kórképekben szenvedők folyamatos ellátásának biztosítása is. A jövő feladata lesz a COVID-19 járvány által az egyéb neurológiai kórképekre kifejtett hatások felmérése, valamint annak megítélése, hogy a SARS-CoV-2 koronavírus által okozott fertőzés járhat-e késői neurológiai szövődményekkel.

Lege Artis Medicinae

Az evészavarok nőgyógyászati vonatkozásai

GALIGER-DOBOS Kitty, TÚRY Ferenc

Az utóbbi évtizedekben az evészavarok (két fő típusuk az anorexia nervosa és a bulimia nervosa) gyakorisága növekszik, lefolyásuk elhúzódott, szövődményeik gyakoribbak és súlyosabbak lettek. Az evészavarok nem csupán a mentális, hanem a reproduktív egészséget is károsíthatják, ezáltal komoly hatással lehetnek a leendő édesanyákra és gyermekeikre. Az evészavarokkal összefüggő nőgyógyászati zavarokat magyarázó biológiai és pszichoszociális tényezők megértése különösen fontos a termékenység és a létrejött várandósság szempontjából. A jelen irodalmi áttekintés összegzi a 2000 óta megjelent fontosabb adatokat az evészavarok nőgyógyászati vonatkozásairól. A mindennapi gyakorlatban különösen fontos a multidiszciplináris együttműködés az evészavarban szenvedő nők ellátásában. A gyermekvállalást tervező, evészavar-kockázattal rendelkező nők megfelelő tájékoztatása elengedhetetlen a fogamzás valószínűségének növelése és a vetélés kockázatának csökkentése céljából.

Lege Artis Medicinae

A cukorbetegség és szemészeti szövődményeinek epidemiológiai vonatkozásai hazánkban

TÓTH Gábor, NÉMETH János

A diabetes mellitus civilizációs betegség, ami a fejlett országokban a dolgozó korú lakosság körében a vakság kialakulásának vezető oka. Hazánkban a cukorbetegség prevalenciája 9,9%-ra tehető a felnőttkorúaknál, ami alapján 2015-ben 807 000 főre becsülték a cukorbetegek számát e korcsoportban. Csaknem minden ötödik cukorbetegnek van valamilyen cukorbetegség okozta szemészeti szövődménye Magyar­or­szágon, közülük 0,3% vak és 0,3% sú­lyos látássérült a nem megfelelően kezelt cukorbetegség és diabeteses retinopathia miatt. A diabeteses retinopathia prevalenciaalapú költségterhe 2018-ban 43,66 milliárd Ft volt Magyarországon. A két fő költségviselő az antiVEGF injekciók és a vitrectomia műtétek voltak; a költségek több mint négyötödéért ezen két tétel volt felelős. A cu­korbetegség és az elhízás elleni küzdelemben előtérbe kell helyeznünk a prevenciót, ezzel együtt az egészséges táplálkozást, a gyakori testmozgás és a fizikai aktivitás szük­ségességét. Cukorbetegeknél az évenként elvégzett szemészeti ellenőrzésekkel és a diabeteses retinopathia megfelelő időben való kezelésével a cukorbetegség szövődményeként kialakuló látásromlás és vakság megelőzhető.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

A Covid-19 neurológiai vonatkozásai

FALUSI Mária, SZÁRAZ Gábor, RÓZSA Csilla

A SARS-CoV-2 által okozott pandémia kezdete óta a betegség számos különböző neurológiai manifesztációjáról, lehetséges szövődményéről érkeztek beszámolók. Neurológiai tünet a fertőzés akut és krónikus szakaszában egyaránt jelentkezhet, kísérőjelenségként, illetve a klinikai képet uralva is. Mostanra az oltásokat kísérő tünetegyüttesekkel is megismerkedhettünk. Az elmúlt másfél évben a Jahn Ferenc Kórház neurológiai osztálya is aktívan részt vett a Covid-19-ben szenvedő betegek ellátásában, így közvetlenül is láthattuk a járvány ezen arcát. Előadásunkban néhány eseten keresztül szeretnénk prezentálni az általunk tapasztaltakat, a gyakori szövődményektől (nagyérocclusióval járó ischaemiás stroke, Guillain–Barré- szindróma) kezdve egészen a ritkábbakig (autoimmun encephalitis, opsoclonus-myoclonus szindróma). Egy rövid szakirodalmi kitekintés mellett összefoglaljuk az általunk látott poszt-Covid-jelenségeket – fejfájás, krónikus fatigue szindróma, brain fog –, valamint az oltásokat követően észlelt potenciális szövődményeket: agyi vénás sinusthrombosis, posztvakcinációs encephalopathia, további akut demyelinisatiós polyneuropathiák.

Lege Artis Medicinae

A Covid-19-infekció tüdőgyógyászati vonatkozásai

BÖCSKEI Renáta Marietta

A Covid-19 az elmúlt 100 év legsúlyosabb világjárványát okozza egyre növekvő morbiditási és mortalitási mutatókkal világszerte. A vírus aeroszollal történő terjedése miatt a betegek jelentős részénél, körülbelül 20%-ánál jelentkezik tüdőgyulladás, és az összes eset megközelítőleg 5-8%-ában súlyos pneumonia és akut légzési distressz szindróma (ARDS) alakul ki. A krónikus obstruktív tüdőbetegek esetében nagyon fontos a kontrollált állapot megőrzése, a fenntartó terápiák további alkalmazása Covid-19-infekció esetén is. Kiemelten fontos a megfelelő légzőtorna, a rehabilitáció. A tüdőgyógyászati ambulanciák új feladatokat is kapnak a poszt-Covid-ellátás, -gondozás terén, amely során a kórházból elbocsátott betegek komplex funkcionális nyomon követése és strukturális képalkotó vizsgálatokkal való utánkövetése javasolt.