Ideggyógyászati Szemle

Az epilepsiások szénhydrát-anyagcseréjéről

MOLNÁR László1,2, FARKAS Sándor1,2, KAPPÉTER István1,2

1972. JANUÁR 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1972;25(01)

Egybehangzó a vizsgálók véleménye, hogy epilepsiás roham idején az agyban ,,relativ hypoxya" alakul ki. Ezt bizonyítja az agyszövet O2-tensiójának, glykogen-, glukose-, phosphorcreatin- és ATP tartalmának csökkenése s a tejsav mennyiségének növekedése roham közben (1. Tower, 1960; 1965; valamint Ferrendelli és McDougal, 1971 ). Az irodalom legújabb adatai (Posner és mtsai, 1969) azt látszanak igazolni, hogy a hypoxyát nem a roham „per se", hanem a társuló izomgörcsök és apnoe hozzák létre.

AFFILIÁCIÓK

  1. A Debreceni Orvostudományi Egyetem Ideg- és Elmegyógyászati Klinika
  2. Hajdú-Bihar Megyei Kórház-Rendelőintézet

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

A cselekvőképesség megítélésének elmeorvosi vonatkozásai*

DR POLLNER György

Amikor a bíróság szakértőt von be ennek a kérdésnek tisztázásába, elsősorban olyan egészségi állapotra - konkrétabban elmeállapotra - vonatkozó kérdést kíván tisztázni, melyben a bíróság nem rendelkezik kellő jártassággal, mely sajátos orvosi, elmeorvosi szakismereteket igényel. Nem biztos azonban, hogy a szakvélemény a gyakorlatban is jól használható lesz, ha a szakértő a vélemény megalkotásakor kizárólag a klinikai orvostudomány eredményeire támaszkodik.

Ideggyógyászati Szemle

Restless legs syndroma

DR KÓMÁR József, DR POLAY Erika

A tünetcsoportot, mint , ,restless legs syndromát" először Ekbom svéd neurologus írta le. Ezt megelőzően azonban már jóval előbb js jelentek meg közlések a betegségről, de más néven. 1695-ben Willis [17] a következőképpen írta le: ,,Wherefore to some when being a Bed they betake themselves to sleep, presently in the Arms and Leggs, Leapings and Contractions of the Tendons, and that the diseased are no more able to sleep, than jf they were in Place of the greatest Torture."

Ideggyógyászati Szemle

Systemás lupus erythematosus (SLE) neurologiai komplikációkkal

DR TELEKI Kálmán, DR DOMBAY Margit

A SLE lefolyásában a legkülönbözőbb szervek megbetegedésének változatos társulása ismeretes; ezen belül a központi idegrendszer megbetegedése sem ritka. Már Kaposi (1872) deliráló beteget írt le, és sectio alkalmával hydrocephalust, a meninxek oedemáját, valamint corticalis atrophiát talált.

Ideggyógyászati Szemle

Gestagen (steroid) psychosis

DR KISS Sándor Árpád

A corticosteroidoknak a lelki, elsősorban a hangulati életre kifejtett hatását már kezdeti alkalmazásuk óta leírták (Braun). A steroidok szerepére utal a Cushing-syndromában következetesen fellépő depressio (Gibbons). Bleuler tankönyve szerint a Cushing-syndromához hasonlóan cortison és ACTH kezelés alatt kb. 1%-ban fordul elő psychosis depressióval, apathiával, máskor izgatott- sággal, tudatzavarral, hallucinatiókkal és téveszmékkel. Gyógytartamuk meglehetősen változó, és alig függ a steroidok adagjától.

Ideggyógyászati Szemle

Adatok a vestibularis neuronitis kóroktanához

DR BÁNYAI Béla

Acutan fellépő, forgó jellegű szédüléssel gyakran találkozik a neurologus. Differential-diagnostikailag elsősorban a Meniére-betegség, az intermittáló vertebro-basilaris syndroma [3], a Barré-Liéou-syndroma, a Wallenberg-syndroma, az acut alsó vermis syndroma [ 40], a paroxysmalis positionalis vertigo, a sclerosis multiplex és a vestibularis neuronitis jöhetnek szóba.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Az epilepsia néhány psychopathologiai problémája különös tekintettel az ún. epilepsiás személyiségváltozás prophylaxisára

DR HUSZÁR Ilona

Az epilepsiások társadalmi beilleszkedésének és rehabilitatiójának problémái világszerte az érdeklődés előterébe kerültek. Ennek oka nemcsak az epilepsia előfordulási arányszámában keresendő, nemcsak az epilepsiások rehabilitatiójának objektív nehézségeiben, hanem abban is, hogy kevés olyan kórforma létezik, melynél a külső behatások, de elsősorban a társadalom beállása annyira gátolná a gyógyítást, ill. a betegek társadalmi státusának fenntartását, mint az epilepsiánál.

Ideggyógyászati Szemle

Az agy vérátáramlásának és szénhydrát-anyagcseréjenek kapcsolatáról

MOLNÁR László

Szerző ismerteti az agy vérátáramlásának és szénhydrát-anyagcseréjének leglényegesebb jellegzetességeit. Vázolja a glukose-lebontás kémiai folyamatát. Áttekinti azokat az irodalmi adatokat, amelyek a központi idegrendszer szénhydrát-anyagcseréjének és a liquor cerebrospinalis összetételének kapcsolatával foglalkoznak. Felsorolja a vizsgáló módszereket, amelyek révén az idegrendszer energiaháztartásának megítélésére lényeges adatok nyerhetők. Foglalkozik az agy vérátáramlása szabályozásának kérdésével, a szabályozásban szerepet játszó idegi és anyagcsere folyamatokkal és a közöttük levő összefüggésekkel. Részletesen tárgyalja az idegrendszer energia háztartásának kóros változásait, felismerésükben és a prognosis megítélésében használható adatokat. Megállapítja — saját tapasztalatai alapján is —, hogy a liquorban található szénhydrát-anyagcsere termékek vizsgálata révén fontos felvilágosítást nyerhetünk a kórfolyamatok károsító hatásának fokáról, de nem a kórforma természetéről.

Ideggyógyászati Szemle

Cerebrovascularis betegségek intenzív ellátása

DR. MEZEI Béla

Az e csoportba sorolható megbetegedések számának növekedését a statisztikai adatok bizonyítják, ugyanis a daganatos és szívbetegségek után a halálokok gyakorisága szempontjából a cerebrovascularis kórképek következnek. Ebben nagy szerepet játszik az életkor meghosszabbodása. Az agyvelő a vérkeringéséről és anyagcseréjéről az utolsó évtizedben jelentős mennyiségű adatot közöltek. Ma már a régi, csaknem kizárólag anatómiai szemléletet a fiziológia váltotta fel. Az agyi érkárosodások végső állapotai felöl az érdeklődés a véráramlás csökkenése, a hidrostatikus felfogástól a hidrodinamikus felé tolódott el. Cerebralis embolus-képződést elsősorban az artéria cerebri media, de a többi carotis intema ágban is a bal szívfélben lezajló patológiás folyamatok okozhatnak. A kórkép viharos tünetekkel kezdődik - eszméletvesztés, schock-állapot, epilepsziás megnyilvánulások - ezen közben kialakul a lokális ischaemiás folyamat. Az agyállományt roncsoló vérzések kialakulásában az érfal rugalmasságának csökkenését okozó megbetegedések és az aktuális hemodinamikai változások szerepelnek. Az érfal megbetegedései közül az arteriosclerosis és a cerebralis artériák aneurysmái a leggyakoribbak. A hemodinamikai változásokat a következő tényezők határozhatják meg: a tenzió akut emelkedése, a prekapilláris artériák spasmusa, a vasa-vasorum megbetegedései, az érfal anoxiás károsodása, a posztkapilláris vénák pangása, általában oxigénhiány.

Ideggyógyászati Szemle

Cerebrovascularis betegségek intenzív ellátása

Az e csoportba sorolható megbetegedések számának növekedését a statisztikai adatok bizonyítják, ugyanis a daganatos és szívbetegségek után a halálokok gyakorisága szempontjából a cerebrovascularis kórképek következnek. Ebben nagy szerepet játszik az életkor meghosszabbodása. Az agyvelő a vérkeringéséről és anyagcseréjéről az utolsó évtizedben jelentős mennyiségű adatot közöltek. Ma már a régi, csaknem kizárólag anatómiai szemléletet a fiziológia váltotta fel. Az agyi érkárosodások végső állapotai felöl az érdeklődés a véráramlás csökkenése, a hidrostatikus felfogástól a hidrodinamikus felé tolódott el. Cerebralis embolus-képződést elsősorban az artéria cerebri media, de a többi carotis intema ágban is a bal szívfélben lezajló patológiás folyamatok okozhatnak. A kórkép viharos tünetekkel kezdődik - eszméletvesztés, schock-állapot, epilepsziás megnyilvánulások - ezen közben kialakul a lokális ischaemiás folyamat. Az agyállományt roncsoló vérzések kialakulásában az érfal rugalmasságának csökkenését okozó megbetegedések és az aktuális hemodinamikai változások szerepelnek. Az érfal megbetegedései közül az arteriosclerosis és a cerebralis artériák aneurysmái a leggyakoribbak. A hemodinamikai változásokat a következő tényezők határozhatják meg: a tenzió akut emelkedése, a prekapilláris artériák spasmusa, a vasa-vasorum megbetegedései, az érfal anoxiás károsodása, a posztkapilláris vénák pangása, általában oxigénhiány.

Ideggyógyászati Szemle

Cerebrovascularis betegségek intenzív ellátása

Az e csoportba sorolható megbetegedések számának növekedését a statisztikai adatok bizonyítják, ugyanis a daganatos és szívbetegségek után a halálokok gyakorisága szempontjából a cerebrovascularis kórképek következnek. Ebben nagy szerepet játszik az életkor meghosszabbodása. Az agyvelő a vérkeringéséről és anyagcseréjéről az utolsó évtizedben jelentős mennyiségű adatot közöltek. Ma már a régi, csaknem kizárólag anatómiai szemléletet a fiziológia váltotta fel. Az agyi érkárosodások végső állapotai felöl az érdeklődés a véráramlás csökkenése, a hidrostatikus felfogástól a hidrodinamikus felé tolódott el. Cerebralis embolus-képződést elsősorban az artéria cerebri media, de a többi carotis intema ágban is a bal szívfélben lezajló patológiás folyamatok okozhatnak. A kórkép viharos tünetekkel kezdődik - eszméletvesztés, schock-állapot, epilepsziás megnyilvánulások - ezen közben kialakul a lokális ischaemiás folyamat. Az agyállományt roncsoló vérzések kialakulásában az érfal rugalmasságának csökkenését okozó megbetegedések és az aktuális hemodinamikai változások szerepelnek. Az érfal megbetegedései közül az arteriosclerosis és a cerebralis artériák aneurysmái a leggyakoribbak. A hemodinamikai változásokat a következő tényezők határozhatják meg: a tenzió akut emelkedése, a prekapilláris artériák spasmusa, a vasa-vasorum megbetegedései, az érfal anoxiás károsodása, a posztkapilláris vénák pangása, általában oxigénhiány.