Ideggyógyászati Szemle

Restless legs syndroma

DR KÓMÁR József1, DR POLAY Erika1

1972. JANUÁR 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1972;25(01)

A tünetcsoportot, mint , ,restless legs syndromát" először Ekbom svéd neurologus írta le. Ezt megelőzően azonban már jóval előbb js jelentek meg közlések a betegségről, de más néven. 1695-ben Willis [17] a következőképpen írta le: ,,Wherefore to some when being a Bed they betake themselves to sleep, presently in the Arms and Leggs, Leapings and Contractions of the Tendons, and that the diseased are no more able to sleep, than jf they were in Place of the greatest Torture."

AFFILIÁCIÓK

  1. XX. ker. Szakorvosi Rendelőintézet Ideggyógyászat

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Az epilepsiások szénhydrát-anyagcseréjéről

MOLNÁR László, FARKAS Sándor, KAPPÉTER István

Egybehangzó a vizsgálók véleménye, hogy epilepsiás roham idején az agyban ,,relativ hypoxya" alakul ki. Ezt bizonyítja az agyszövet O2-tensiójának, glykogen-, glukose-, phosphorcreatin- és ATP tartalmának csökkenése s a tejsav mennyiségének növekedése roham közben (1. Tower, 1960; 1965; valamint Ferrendelli és McDougal, 1971 ). Az irodalom legújabb adatai (Posner és mtsai, 1969) azt látszanak igazolni, hogy a hypoxyát nem a roham „per se", hanem a társuló izomgörcsök és apnoe hozzák létre.

Ideggyógyászati Szemle

A cselekvőképesség megítélésének elmeorvosi vonatkozásai*

DR POLLNER György

Amikor a bíróság szakértőt von be ennek a kérdésnek tisztázásába, elsősorban olyan egészségi állapotra - konkrétabban elmeállapotra - vonatkozó kérdést kíván tisztázni, melyben a bíróság nem rendelkezik kellő jártassággal, mely sajátos orvosi, elmeorvosi szakismereteket igényel. Nem biztos azonban, hogy a szakvélemény a gyakorlatban is jól használható lesz, ha a szakértő a vélemény megalkotásakor kizárólag a klinikai orvostudomány eredményeire támaszkodik.

Ideggyógyászati Szemle

Systemás lupus erythematosus (SLE) neurologiai komplikációkkal

DR TELEKI Kálmán, DR DOMBAY Margit

A SLE lefolyásában a legkülönbözőbb szervek megbetegedésének változatos társulása ismeretes; ezen belül a központi idegrendszer megbetegedése sem ritka. Már Kaposi (1872) deliráló beteget írt le, és sectio alkalmával hydrocephalust, a meninxek oedemáját, valamint corticalis atrophiát talált.

Ideggyógyászati Szemle

Gestagen (steroid) psychosis

DR KISS Sándor Árpád

A corticosteroidoknak a lelki, elsősorban a hangulati életre kifejtett hatását már kezdeti alkalmazásuk óta leírták (Braun). A steroidok szerepére utal a Cushing-syndromában következetesen fellépő depressio (Gibbons). Bleuler tankönyve szerint a Cushing-syndromához hasonlóan cortison és ACTH kezelés alatt kb. 1%-ban fordul elő psychosis depressióval, apathiával, máskor izgatott- sággal, tudatzavarral, hallucinatiókkal és téveszmékkel. Gyógytartamuk meglehetősen változó, és alig függ a steroidok adagjától.

Ideggyógyászati Szemle

Adatok a vestibularis neuronitis kóroktanához

DR BÁNYAI Béla

Acutan fellépő, forgó jellegű szédüléssel gyakran találkozik a neurologus. Differential-diagnostikailag elsősorban a Meniére-betegség, az intermittáló vertebro-basilaris syndroma [3], a Barré-Liéou-syndroma, a Wallenberg-syndroma, az acut alsó vermis syndroma [ 40], a paroxysmalis positionalis vertigo, a sclerosis multiplex és a vestibularis neuronitis jöhetnek szóba.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

[A nyugtalan láb szindróma / Willis-Ekbom-betegség vashiányos anaemiás nők körében]

KOLUKISA Mehmet, SOYSAL Pinar, GÜLTEKIN Özdemir Tugce, KARATOPRAK Cumali, BILGEN Rengin Halide, GÜRSOY Esra Azize

[Bevezetés és célkitűzés - A nyugtalan láb szindróma (RLS), más néven Willis-Ekbom-betegség (WED) csökkent életminőséggel és egészségügyi problémákkal (például cardiovascularis betegségek) járó állapot. Annak ellenére, hogy jellegzetes megjelenésű, gyakran mégis aluldiagnosztizált és alulkezelt. Éppen ezért a magas kockázatú RLS/WED egyének felismerése diagnosztikai és terápiás jelentőséggel bír. A vashiányos anaemiának patofiziológiás szerepe van az RLS/WED kialakulásában és mindkét állapotról azt állítják, hogy nőkben gyakoribb az előfordulásuk. A jelen tanulmányban az RLS/WED-nek a vashiányos anaemiás nők körében való előfordulási gyakoriságát vizsgáltuk olyan laboratóriumi paraméterekkel együtt, melyek segíthetik a klinikust az RLS/WED diagnózisában. Módszerek - Mind az 51 nőt, aki megjelent a belgyógyászati osztályon fáradtságra és kimerültségre panaszkodva és akiknél vashiányos anaemiát diagnosztizáltak, kivizsgálták az IRLSSG (International Restless Leg Syndrome Study Group - Nemzetközi Nyugtalan Láb Szindróma Tanulmányi Csoport) diagnosztikai kritériumai szerint RLS-re. A laboratóriumi paraméterek is feljegyzésre kerültek. Az RLS/WED súlyosságát az RLS osztályozóskála használatával becsülték meg ezen betegekben. Eredmények - A vashiányos anaemiás nők 41,1%-a volt RLS/WED betegségre diagnosztizált. Nem volt szignifikáns különbség az RLS/WED beteg és a nem beteg nők között a laboratóriumi paramétereket illetően. Szintén nem volt korreláció megfigyelhető a betegség súlyossága és a laboratóriumi paraméterek között. Következtetés - 8-10-szeres RLS/WED incidencianövekedés van a vashiányos anaemiás nők körében az átlagpopulációval összehasonlítva. Ezért nem szabad figyelmen kívül hagyni egy esetleges RLS/WED megjelenést minden vashiányos anaemiás nő esetén.]

Ideggyógyászati Szemle

[A nyugtalan láb szindróma és az insomnia gyakorisága psoriasisos betegek körében]

GULER Sibel, TEKATAS Aslan, ARICAN Özer, KAPLAN Sarı Özlem, DOGRU Yüce

[Háttér - Értékeltük a nyugtalan láb szindróma (RLS) prevalenciáját és súlyosságát psoriasisos betegek esetében, és vizsgáltuk annak hatását az alvásra és az életminőségre. Módszerek - A vizsgálatba 70 psoriasisos beteget vontunk be a Trakya University Medical Faculty Dermatology Department és ugyanannak a központnak a neurológiai osztályáról, illetve 70 önkéntes kontroll vett részt a vizsgálatban. A nyugtalan láb szindróma súlyosságát az International Restless Legs Syndrome Study Group (IRLSSG) kritériumok segítségével határoztuk meg az RLS diagnózisát kapott betegek esetében. Az insomnia fennállását az International Classification of Sleep Disorders (ICSD-II) ssegítségével határoztuk meg. Emellett értékeltük a betegség súlyosságát és az életminőséget a Psoriasis Area Severity Index (PASI) és a Dermatology Life Quality Index (DLQI) alapján a psoriasisos betegek esetében. Eredmények - A psoriasisos betegek körében 28 esetben (40%) fordult elő RLS, míg a kontrollcsoportban 10 esetben (14,2%), a különbség statisztikailag szignifikáns (p<0,001). Az IRLSSG súlyossági pontszáma magasabb volt a psoriasisos betegek közül a szekunder insomniában szenvedők esetében, mint azokéban, akiknél nem volt jelen insomnia (p<0,001). A PASI átlaga 7,54±6,52 volt insomnia fennállásakor és 3,27±2,69 insomnia nélkül. A különbség statisztikailag szignifikáns (p<0,001). Nem találtunk szignifikáns különbséget a DLQI-pontszámban az RLS-ben szenvedő és attól mentes betegek, illetve az insomniában szenvedő és attól mentes betegek között (p>0,05). Megbeszélés - Szignifikánsan nagyobb volt az RLS gyakorisága a psoriasisos betegek között, mint a kontrollcsoportban. Amellett, hogy az RLS-t gyakoribbnak találtuk a psoriasisos csoportban, de enyhén súlyosabb is volt, mint a kontrollcsoportban. Korreláció állt fenn az RLS súlyosságának a fokozódása és szekunder insomnia között az RLS diagnózisát kapott betegek esetében. Érdemes lenne gondolni az RLS-re és az insomniára a psoriasisban szenvedő betegek esetében.]

Ideggyógyászati Szemle

Az epilepszia gyógyszeres kezelése

SZUPERA Zoltán

Az epilepsziák kezelésében a gyógyszeres kezelés alapvetõ, a betegek több mint kétharmadánál tartós rohammentességet biztosítanak. Az antiepileptikumok az epileptogenezis során kifejlõdött krónikus izgalmi állapotot befolyásolják. Hatásukra csökken az aberráns sejtek excitabilitasa vagy fokozódik a környezeti gátlás, ami gátolja az epilepsziás roham kialakulását (antikonvulzív hatás). Az antikonvulzív hatás valamely ioncsatorna (vagy csatornák) forgalmának közvetlen vagy közvetett befolyásolásával jön létre. Az antikonvulzív hatás tüneti és nem oki jellegű, nem gyógyítja meg a beteget. A gyógyszerválasztás alapelve a terápiás markerek keresése és az alkalmazni kívánt szer hatékonyságának ismerete. Az antiepileptikumok farmakokinetikai jellemzõi határozzák meg a gyógyszer alkalmazásának módját. A gyógyszer-interakciók több szinten megvalósulhatnak, közülük a metabolizmus változása a legjelentõsebb. Az antiepileptikumok alkalmazása során dózisfüggõ akut mellékhatásokkal, szervspecifikus krónikus interakciókkal és idioszinkráziás reakciókkal kell számolni. A kezelésnél messzemenõen figyelembe kell venni a beteg egyéni szempontjait. Az antiepileptikumoknak léteznek az epilepszián túlmutató indikációs területei is. Közülük a restless legs (nyugtalan láb) szindróma, a neuropathiás fájdalmak, a trigeminusneuralgia, az essentialis tremor, a bulimia és az affektív betegségek a legfontosabbak. Léteznek olyan egyéb gyógyszeres (kortikoszteroidok, immunglobulinok, neuroaktív szteroidok) és diétás eljárások, amelyek bizonyos szindrómákban hatékonyak. A farmakoterápia elvei folyamatosan változtak az elmúlt évtizedek alatt és ez napjainkra is érvényes. Új gyógyszerek kerülnek a klinikumba, valamint új igények és elvárások fogalmazódnak meg a kezeléssel kapcsolatban. Ezek szükségszerűen maguk után vonják a gyógyszerhasználati szokások módosítását.

Ideggyógyászati Szemle

Hereditaer cerebello-lentalis degeneratio oligophreniával (Marinesco—Sjögren-syndroma )

DR MÁTTYUS Adorján, DR BOHÁR Anna, DR KISZELY Katalin

A kórkép nem csupán ritkasága miatt érdemel tárgyalást, hanem azért is, mivel az általános nézettel szemben első leírója Moravcsik Ernő professzor volt. A következőkben egy testvérpárt ismertetünk, akik 1963. X. 29—XII. 18-ig voltak a Heim Pál kórház Idegosztályán kezelés alatt.

Ideggyógyászati Szemle

Klinikai adatok a vér-csarnokvízgát permeabilitásához

WEINSTEIN Pál, FORGÁCH József

A szerzők Amsler és Huber elektromos nullpont metódikájával vizsgálták a vér-csarnokvízgát permeabilitását fluoresceinre 150 esetben (iritis, glaucoma, hypertonia, diabetes mellitus, chorioretinitis, myxoedema, heterochromia iridis, Horner-tünet, contusio bulbi, retinalis vérzések, allergiás szembajok, sclerosis multiplex, ggl. ciliare, ggl. stellatum novocain blokád eseteiben). Glaucoma infl. chron. és gl. simplexben normális permeabilitást találtak. Acut rohamban sem emelkedett lényegesen a permeabilitás, de a roham lezajlása után jelentősen fokozódott a vér-csarnokvízgát átjárhatósága. Contusio bulbi, Horner-syndroma, ggl.ciliare, ggl. stellatum novocain blokádja eseteiben csak akkor növekedett a permeabilitás, ha egyszersmind a szemfeszülés is csökkent, amiből az ú. n. secretiós-blokád lehetőségére következtetnek (látszólagos permeabilitás fokozódása Goldmann szerint.) Retinitis hypertonica eseteiben gyakran anaemiát észleltek a permeabilitás jelentős fokozódásával. Anaemia perniciosa szemfenéki elváltozásai esetén is fokozott volt a permeabilitás (anoxiás jelenség). Pilocarpin, histamin, adrenalin localis alkalmazása után, valamint hydase i. v. injekciója után a permeabilitásban eltérést nem találtak.