Ideggyógyászati Szemle

Neuropathologiai elváltozások B12-avitaminosis állatkísérletekben

LEHOCZKY Tibor1, SÓS József1, HALASI Margit1

1967. JANUÁR 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1967;20(01)

Szerzők a világirodalomban első ízben idéztek elő B.,-hiánnyal fehér patkányon központi és körzeti idegrendszeri elváltozásokat. Ezek lényegileg azonosak voltak az anaemia perniciosa jellegzetes ideg-kórszövettani elváltozásaival (myelopathia, idegsejt-elfajulás). Az eltérést, mint a ritka, vagy hiányzó gliareactiót és az idegsejtek kiterjedt és súlyos sérülését, a kísérleti B12-hiány intensivebb biochemiai hatásával magyarázzák.

AFFILIÁCIÓK

  1. István Kórház Idegosztály és a BOTE Kórélettani Intézet

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Neurologiai betegségek klinikai képének változásairól a gyógyszertherapia következtében

HORÁNYI Béla

Orvosi tevékenységünkben sok esetben nem használjuk ki teljesen és helyesen a gyógyszeres therapia minden lehetőségét. Az orvosi gondolkodás általában hajlamos az egyszerű, könnyen megjegyezhető, sablonos kezelési eljárásokra. Pedig minden esetben csak akkor merítjük ki a gyógyszeres kezelés nyújtotta lehetőségeket, ha az összes körülmények gondos mérlegelése alapján, a gyógyszer hatásmechanizmusa, a betegség kórélettani viszonyainak ismeretében a megfelelő gyógyszert a megfelelő időben, a legcélszerűbb dózisban, a eloszlásban és módon adjuk. Talán az egyetemi klinikai oktatásban sem fektetünk elég nagy súlyt a gyógyszeres therapia alapelveire.

Ideggyógyászati Szemle

A Circulus arteriosus Willisi klinikai jelentősége, különös tekintettel a hypoplasiára

LEEL-ŐSSY Lóránt

A circulus arteriosus Willisi részletes anatómiai ismertetése után az egyes ágakra vonatkozó hypoplasiákat azoknak előfordulását ismerteti a dolgozat első része. A második részben a CAW-ben keringő vér dinamikai jellegzetességein mutatja be a képletnek az agyi keringés első szakaszán játszott döntő szabályozó, elosztó és collateralis szerepét. A harmadik részben az anomáliák (elsősorban hypoplasia) klinikai jelentőségét hangsúlyozza ki. 100 cerebrovascularis és 100 nem cerebrovascularis betegségben elhunyt egyén agyán végzett vizsgálat megmutatja az irodalomból is ismert tényt, hogy a cerebrovascularis betegségeknél kétszer olyan gyakori a CAW anomália, mint a nem vascularis betegségeknél. A közlemény ismerteti az anomáliák predisponáló, preformáló, pathoplasztikus hatását az emollicióknál, vérzéseknél, thrombosisoknál. Az anomáliák gyakori előfordulása ismert az agyalapi aneurysmáknál, és az anomáliák lehetővé teszik sokszor a súlyos arteriosclerosis kialakulását a basis ereken, ha az anteriosclerosis mechanikai elméletét tartjuk szem előtt. Az általános CAW hypoplasiával kapcsolatban 19 esetet sorol fel, ahol vascularis ártalom vagy egyéb - funkcionálisan az anomália által módosított - betegség volt. Az utóbbiak közül különösen három endogén kórforma lefolyásának atipusos voltára mutat rá.

Ideggyógyászati Szemle

Metopiron hatása a cerebralis elektromos activitásra

FREY Zsuzs, HALMY László

Szerzők endocrinológiai betegeken vizsgálták a Metopiron hatását az agyi elektromos aktivitásra. 13 vizsgált beteg közül 5 esetben az elektrogenesis regularisatióját észlelték. Feltételezik, hogy a létrejött elváltozás oka a Metopiron közvetlen vagy közvetett hatása a hypothalamusra. További következtetéseikben az ACTH-synthesis napszakos ingadozása és az alpha-rhytmus chronometrikus functiója közti viszony lehetőségére mutatnak rá.

Ideggyógyászati Szemle

Evipan alvásban aktivált EEG-rendellenességek klinikai értelmezése nem epilepsiás psychiatriai betegeknél

NAGY A. Tibor, KAJTOR Ferenc, HALÁSZ Péter, KLEININGER Ottó

Szerzők 86 betegnél talált aktivált EEG-rendellenesség és a különböző, nem epilepsiás psychiatriai kórképek közötti correlatiót keresik. Eseteinkben a neurosis — psychopathia — psychosis csoportokba sorolható krónikus klinikai syndromák hátterében organikus agyi károsodást, különböző fokú cerebralis atrophiát tételeznek fel oki tényezőként. Nem tartják elfogadhatónak az epilepsia fogalmának kiterjesztését mindazokra, akiknél csupán kóros EEG lelet található klinikai epilepsiás megnyilvánulások nélkül. Ehhez kapcsolva felvetik a görcs-potential specificitásának kérdését is. Az ,,organikus psychopathia" fogalmi körébe sorolják azokat, akiknél az EEG rendellensség és a PEG-lelet cerebralis functio-zavarra utal, mely a személyiségváltozás mellett az esetenként adott pathoplastikus tényezők hatására más más megjelenési formát ölthet.

Ideggyógyászati Szemle

Agytörzsi arterio-venosus érgomolyagból eredő, öt alkalommal ismétlődő subarachnoidealis vérzés

FORNÁDI Ferenc, SZEGEDY László, HAITS Géza

Szerzők 45 éves nőbetegüket ismertetik, aki 15 év alatt 5 alkalommal állott klinikai kezelés alatt ismételten fellépő subarachnoidealis vérzések miatt. Az eset klinikai érdekességét az egyes vérzések közt eltelt időkben a beteg jó általános állapota, relatíve jól megtartott személyisége adja meg. A vérzés a mesencephalon felső harmadában elhelyezkedő arterio-venosus aneurysmából származott. Feltehetően ez az éranomalia az ismétlődő vérzések mellett szerepet játszhatott – a haemodinamikai viszonyok megváltoztatása révén - az igen kifejezett cerebralis atrophia és a feltűnően súlyos arteriosclerotikus jellegű érelváltozások kialakításában is.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A Covid-19-fertőzés neuropszichiátriai szövődményei

FRECSKA Ede, BALLA Petra

A Covid-19-fertőzés vizsgálata kezdetben – amely leginkább az akut és viszonylag behatárolható időtartamú szomatikus tüneteket jelentette – a pandémia terjedése folyamán kiterjedt az elhúzódó, szövődményként értelmezhető tünetekre is. Gyűlnek az adatok a keringést, légzést, véralvadást érintő, valamint a reumatológiai, a bőrgyógyászati, a szemészeti következményekre vonatkoztatva csakúgy, mint a központi idegrendszeri elváltozások okozta akut és elhúzódó tünetekkel kapcsolatban. Eleinte szórványos esetközlések, majd populációs vizsgálatok, állatmodellek eredményei voltak olvashatók, a közlemény írásakor pedig már rendszerezést ígérő, áttekintő írások is megjelentek. A központi idegrendszerben okozott elváltozások megnyilvánulhatnak neurológiai tünetekben, megbetegedésekben, és pszichiátriai panaszokban, szindrómákban egyaránt. A tüneti skála széles, a patomechanizmust még nem térképezték fel tökéletesen; ebből fakadóan a terápiás próbálkozások még gyerekcipőben járnak. A neu­ropszichiátriai szövődmények epidemiológiai adatai egyelőre hiányosak, de gyors ütemben pontosodnak. Mértéktartó becslések szerint is több tízmillió személy érintettségét feltételezik világszerte. Az elhúzódó tünetek gyógyulásának vagy perzisztálásának megítéléséhez még nem telt el elég idő. Mindezek miatt jelenleg a legfontosabb feladat a vírusterjedés minél hatékonyabb megakadályozásán túl a vírus okozta központi idegrendszeri kórfolyamatok mind pontosabb megismerése és hatékony terápiájuk kidolgozása. Jelenlegi ismereteink szerint a neuropszichiátriai szö­vődmények patomechanizmusa multifaktoriális. A vírus közvetlen neuron- és gliaműködést károsító hatásán túlmenően sokkal inkább számolnunk kell az agyi keringészavar, a hiányos oxigenizáció ká­ros következményeivel, valamint kiterjedt szisztémás, elhúzódó immunfolyamatokkal, amelyek kimutatható módon károsítják az agyszövetet, beleértve a neuronokat, axonokat, szinapszisokat és a gliasejteket is. Az említett mechanizmusokat részletezi a cikk nem szisztematikus irodalmi áttekintés formájában, ugyanakkor kitér a terápiás lehetőségekre is.

Ideggyógyászati Szemle

CADASIL és egyéb familiáris agyi kisérbetegségek - Az öröklődő ischaemiás stroke és dementia mind gyakrabban diagnosztizált háttere

GUNDA Bence, HUGUES Chabriat, BERECZKI Dániel

A CADASIL (Cerebral Autosomal Dominant Arteriopathy with Subcortical Infarcts and Leukoencephalopathy) az utóbbi évtizedben a vascularis neurológia érdeklődésének homlokterébe került, mint a felnőttkori agyi ischaemia és vascularis dementia leggyakoribb öröklődő oka. Ez az autoszomális domináns módon öröklődő agyi kisérbetegség a sporadikus, hipertenzív eredetűtől eltérően már fiatal felnőttkorban, vascularis kockázati tényezők hiányában jelentkezik ischaemiás epizódokkal, majd fokozatos dementálódással, első megnyilvánulása lehet migrén aurával, és sokszor jár pszichiátriai zavarokkal. A tüneteket több mint egy évtizeddel megelőző MR-elváltozások a betegségre jellemző mintázatot mutatnak. Amióta a kilencvenes évek elején sikerült azonosítani a szindrómáért felelős genetikai eltérést, a simaizomsejtek transzmembrán-receptorát kódoló NOTCH 3 gén mutációját, jelentősen felgyorsult a betegség molekuláris és vascularis patogenezisének megismerése. Ez azért is fontos, mert a fiatal életkorban, vascularis kockázati tényezők és társbetegségek hiányában jelentkező CADASIL a subcorticalis agyi ischaemia és vascularis dementia tiszta genetikai modelljét nyújtja, így tanulmányozása segíti a jóval gyakoribb sporadikus formák megértését is. Ezen túlmenően a CADASIL a szekunder migrén egyik legjobban tanulmányozott példája is. Az öröklődő agyi kisérbetegségek egyéb formái (CARASIL, HERNS, CRV, HVR, PXE stb.) egyelőre jóval kevésbé ismertek. A CADASIL egyre inkább bekerült a neurológus társadalom köztudatába, amely az MRI szélesebb körű elérhetőségével együtt a betegség mind gyakoribb diagnosztizálásához vezetett. Ennek ellenére jelentősége még ma is valószínűleg alulértékelt. Ez az írás igyekszik összefoglalni jelenlegi ismereteinket a CADASIL-ról - külön hangsúlyt fektetve a diagnózis, illetve a differenciáldiagnózis kérdéseire.

Lege Artis Medicinae

Testi-lelki egészség és egészség-magatartás a szexuális és nemi kisebbségek körében

GUBÁN Zsuzsanna, CSEKÔ Csilla, SZÉL Zsuzsanna

Mind az alap-, mind a szakellátás igénybevételének hátterében nagy arányban állnak pszichoszomatikus panaszok, megbetegedések. A jelen szakirodalmi összefoglaló tanulmányban egy társadalmi szubpopuláció (a szexuális és nemi kisebbségek) testi-lelki egészségét, egészség-magatartásbeli jellemzőit vizsgáló, 2009. január és 2019. március között megjelent angol nyelvű publikációk eredményeit tekintettük át. A kisebbségistressz-teória és a biopszichoszociális modell értelmében a szexuális és nemi kisebbségekhez tartozó személyeket érő megnövekedett stresszterhelés negatív hatással van a kisebbségi csoport egészségi állapotára és egészség-magatartására. A fenti tényezők miatt jellemzőbbek egyes kórállapotok, mint szív- és érrendszeri panaszok, tüdőbetegségek, különböző daganatos elváltozások, a csoport kitettebb egyes krónikus betegségek szempontjából a többségi társadalomhoz tartozókkal összehasonlítva. Továbbá a kisebbségi csoportot érintő többletszorongás negatív hatással van a szexuális és nemi kisebbségek mentális és pszichés jóllétére is. A szexuális és nemi kisebbségekhez tartozó személyek egészségével és egészség-magatartásával kapcsolatos szakirodalom összefoglalásának célja, hogy könnyen hozzáférhető és átlátható ismeretet nyújtson az oktatásban, illetve rendvédelmi szerveknél dolgozók, továbbá a szociális szférában köz­re­mű­ködők és az egészségügyi személyzet számára. Ez elősegítheti a szexuális és nemi ki­sebb­ségek szakszerűbb ellátását, az ellátók kulturális kompetenciájának fejlesztését, ezáltal hoz­zájárulhat az egészségegyenlőtlenség csökkentéséhez is.

Ideggyógyászati Szemle

F-DOPA-jelzett PET/CT-PET/MR alapú modern 3D besugárzástervezés glioblastoma multiformés (GBM-) betegek komplex kezelésében. Az első magyarországi tapasztalatok

SIPOS Dávid, TÓTH Zoltán, LUKÁCS Gábor, BAJZIK Gábor, HADJIEV Janaki, CSELIK Zsolt, REPA Imre, KOVÁCS Árpád

Bevezetés - A glioblastoma multiforme (GBM) komplex onkológiai ellátásában a sugárkezelésnek kiemelt szerepe van. A modern 3D alapú sugárterápiás kezelések tervezése hagyományos CT- és MR-információ alapján valósul meg, azonban egyre nagyobb figyelem terelődik a daganatos elváltozások biológiai és funkcionális morfológiáját leíró funkcionális hibrid képalkotásra. A 18F-DOPA nagy specificitású és szenzitivitású aminosavtracer, melynek fontos szerepe lehet a pontos céltérfogat-definícióban GBM-es betegek besu­gár­zástervezése során. Jelen tanulmányunk az első hazai 18F-DOPA alapú PET/CT/MR fúzión alapuló 3D besu­gárzástervezési tapasztalatainkat mutatja be. Anyag és módszer - Hazánkban 2017 szeptembere óta elérhető a 18F-DOPA tracer klinikai alkalmazásban. 2017 szeptembere és 2018 januárja között a Kaposi Mór Oktató Kórház Dr. Baka József Diagnosztikai, Onkoradiológiai, Kutatási és Oktatási Központjában három, szövettanilag igazolt glioblastoma multiformés beteg részesült 18F-DOPA alapú 3D besugárzástervezésben. Mind a három beteg a konvencionális képalkotás mellett protokoll szerinti tervezéses PET-MR vizsgálaton esett át. A kontúrozáshoz és besugárzástervezéshez a Varian Eclipse 13.0 verziójú szoftvert alkal­maztuk. A tervezéses CT-re fuzionáltuk a PET/CT/MR vizsgálatok során nyert T1-kontrasztos, T2-, valamint 18F-DOPA-képsorozatokat. Definiáltuk a 18F-DOPA-halmozó területet (BTV-F-DOPA), a T1-kontraszt­anyagot halmozó területet (GTV-T1KA), valamint a T2-oedemát lefedő területet (CTV-oedema). Eredmények - A három esetet vizsgálva az átlagos 18F-DOPA-tumortérfogat 22,7 cm3 volt (range 15,3-30,9; SD = 7,82). Az átlag GTV T1-CE 8,7 cm3 értéknek bizonyult (range 3,8-13,2; SD = 4,70). Az átlag CTV-oedematérfogat 40,3 cm3-nek adódott (range 27,7-57,7; SD = 15,36). A PTV-definíció szempontjából fontos, egymást nem fedő céltérfogati eltérés (BTV-F-DOPA, amit nem fedett a CTV-oedema területe) 4,5 cm3 térfogatú volt (range 1-10,3; SD = 5,05). Konklúzió - Eredményeink alapján az aminosav-alapú nyomjelző által definiált tumorterület nem teljesen egyezik az MRI által definiált T2-odemea CTV területével. A 18F-DOPA által definiált BTV módosíthatja a PTV területét, ezzel együtt a besugárzástervezés menetét és a kezelés kimenetelét.

Ideggyógyászati Szemle

[Longitudinális extenzív transzverzális myelitisként jelentkező idegrendszeri lymphoma]

TOLVAJ Balázs, HAHN Katalin, NAGY Zsuzsanna, VADVÁRI Árpád, CSOMOR Judit, GELPI Ellen, ILLÉS Zsolt, GARZULY Ferenc

[Célkitűzés – Két, kifejezetten ritka, longitudinális extenzív transzverzális myelitisként (LETM) jelentkező, szubakut lefolyású, post mortem kórismézett, intravascularis, nagy B-sejtes, valamint szekunder T-sejtes idegrendszeri lymphoma bemutatása. A diagnosztikus problémák, a meg - tévesztő radiológiai és szövettani vizsgálatok okainak keresése, és a tennivalóink megfogalmazása ezekben a nehezen diagnosztizálható betegségekben, eseteink és másutt közölt esetek alapján. Módszer, esetismertetések – Neurológiai osztályra való felvételekor a 48 éves nő parapareticus volt, az MR-vizsgálat LETM-re utalt, de a kezelés hatástalan maradt. Pneumonia és befolyásolhatatlan polyserositis miatt ápolásának negyedik hetében meghalt. A patológiai vizsgálat intravascularis diffúz nagy B-sejtes lymphomát (IVL) derített fel. Második esetünkben, egy 61 éves férfinél fejfájás és paraparesis miatt végzett MR-vizsgálat gyulladás látszatát keltő, bitemporalis elváltozást és LETM-et állapított meg. A vizsgálatok eredménytelenek maradtak, az IVL gyanúja miatt végzett áramlásos citometria és az izombiopszia is. Mellkasi, hasi CT-vizsgálat a bal tüdőben, kis területen, gyulladásos gócos elváltozást, a jobb mellékvesében adenomát talált. Az érintett temporalis területből neuronavigációval vett minta T-sejt mediálta meningoencephalitisre utalt, diffúz nagy B-sejtes lymphoma lehetőségét kizárta. A beteg állapota fokozatosan romlott, a kórházi felvételt követő hatodik héten meghalt. A patológiai vizsgálat során a mellékvesével összefüggő, adeno - má nak vélt daganat, valamint a pancreasfarokban és a tüdőben talált elváltozás perifériás T-sejtes lymphomának bizonyult, ugyanúgy, mint az agyban és a gerincvelőben talált elváltozások. A lymphoma megtévesztően gyulladás látszatát keltette a szövettani mintákban, ugyanúgy, mint az MR-vizsgálatoknál. Következtetések – Lymphoma manifesztálódhat LETMként. Etiológiailag bizonytalan, atípusos LETM esetén, 40 évesnél idősebbeknél, eseteinkre és előzőleg közölt ese - tekre is hivatkozva, a rutinkivizsgálás részeként, hangsú - lyozottan minél hamarabb random bőrbiopszia javasolt (sub cutan zsírszövettel együtt), a comb és a has bőréből. A lelet, kiderítve az intravascularis lymphomát, megteremti az agresszív kemoterápia feltételeit. Ezzel egyidejűleg a liquoráramlási citometriás vizsgálata is javasolt. A bőrbiopszia negativitása esetén, ha lymphoma gyanúja továbbra is fennáll, mintavétel javasolt esetleges szisz té - más primer gócból (csontvelőből, nyirokcsomóból vagy mellékveséből), ha ez eredménytelen, a spinalis elváltozással rendszerint egyidejű cerebralis gócok egyikéből, az IVL, a diffúz nagy B-sejtes lymphoma, de a ritka Tsejtes lymphoma kizárására is, vagy bizonyítására.]