Lassan két év telt el azóta, hogy a gyógyszerészek számára hozzáférhetővé tették a betegek gyógyszerelési adatait. Az intézkedéstől a gyógyszerellátás biztonságának javulását, az interakciókból, vagy az azonos hatóanyagú gyógyszerek együttes szedéséből eredő kockázatok feltárását, a beteg-együttműködés javulását várták. Ám úgy tűnik, a patikákban egyelőre csak ritkán tekintik át azt a listát, amely TAJ-hoz kötötten, egy évre visszamenőleg tartalmazza a kiváltott, vényköteles szerek nevét, mennyiségét és kiváltásuk idejét. Az Európai Unióban évente kétszázezer ember halála vezethető vissza gyógyszermellékhatásokra, a kórházi halálozások okai között pedig ez az ötödik leggyakoribb. A nemkívánatos hatások számának emelkedése mögött túlnyomó részt a gyógyszerek nem megfelelő alkalmazása, több gyógyszer párhuzamos szedése áll – mutatnak rá a kutatások, igazolva azt is, a krónikus betegek jelentős része nem megfelelő ideig, vagy mennyiségben alkalmazza a patikaszereket. Az idősebb páciensek – megszokásból, vagy tájékoztatás hiányában – gyakran nyolc-tíz féle tablettát is bevesznek egyszerre, ezért nagy az esélye, hogy a gyógyszerek kölcsön- és mellékhatása miatt rosszabbodik az állapotuk. Egyidejűleg a fölösleges kiadások nem csak az egyén, de az OEP kiadásait is növelik. A patikákban és a drogériákban számos olyan vény nélkül kiadható gyógyszer, készítmény, étrend-kiegészítő is hozzáférhető, amelyek a receptköteles szerek hatását megváltoztathatják. Hatóanyag rendelésnél jól jöhet Az officinában leginkább akkor kerül elő egy-egy beteg gyógyszerelési listája, amikor a vásárló nem tudja, milyen generikumot írt fel korábban az orvos, a recepten pedig csak a hatóanyag neve szerepel – mondja dr. Sólyom Ildikó gyógyszertárvezető szakgyógyszerész, aki úgy tapasztalja, különösen az idősebbeket zavarja meg, ha más formájú vagy színű dobozt kapnak kézhez, és az is sokszor előfordul, hogy nem emlékeznek a gyógyszer nevére. Hiába van Budapest belvárosában a patika, jellemzően visszatérő törzsvásárlóik vannak, így tisztában vannak azzal, hogy melyik betegük mit szed, és ritkán fordul elő az is, hogy több orvostól hoznak receptet. Az egyszerre több gyógyszert szedők csak az egyik készítményt szedik pontosan és rendszeresen, míg a másikat csak időnként, akár több hónapot is kihagyva. Erre már a GfK Hungária egy korábbi felmérése hívta fel a figyelmet, a magyar háztartások gyógyszervásárlási szokásait vizsgálva. Feltárták, hogy a nemzetközi szakirodalomban drug holiday-nek (gyógyszer-szabadságolás) nevezett jelenség hazánkban is megfigyelhető karácsony környékén és a nyári szabadságolások idején. Ilyenkor a krónikus betegek szándékosan felfüggesztik a tabletták rendszeres szedését, akár több hétre vagy hónapra is. A kutatásban találkoztak azzal a gyakorlattal is, miszerint a vitaminokat vagy immunerősítőket rendszeresen megvásárolja és körültekintően használja a páciens, ugyanakkor a krónikus betegségre rendelt készítményből akár a felét veszi meg annak, mint amennyit a megfelelő hatás elérése érdekében kellene. Sokan pedig hajlamosak előnyben részesíteni az olcsó generikus gyógyszereket, hogy az így megspórolt pénzt prémium kategóriás vitaminra, immunerősítőre, vagy hasonló termékekre költsék. Megbíznak az orvosban Azok, akik ez utóbbi készítményeket vásárolják, célirányosan választanak, ha receptet nem váltanak ki, a patikus nem is ellenőrizheti a gyógyszerelési listájukat, ami csak a vényre írt TAJ alapján hívható le. Vörös Andrásné, törökbálinti gyógyszertárvezető azonban azt mondja, jellemzően törzsbetegeik vannak, tudják, milyen szereket szednek orvosi rendelvényre, ennek megfelelően figyelmeztetni tudják őket arra, ha a terápiában használt gyógyszereikkel esetleg nem egyeztethető össze a szabadon vásárolható készítmény. Alapesetben megbíznak a háziorvosban, bevett szokás egyébként, hogy például a hatóanyag formájában rendelt koleszterinszint csökkentők receptje mellé tűzi az orvos a terápiában bevált generikum nevét is, amihez a betegek is ragaszkodnak. Kérdések inkább olyankor merülnek fel, ha a páciens nem a megszokott orvostól hozza a receptet. A patikus hozzáteszi azt is, hogy a gyógyszerelési listák – mint sok más lajstrom a gyógyszertárakban – nem frissülnek naponta, így abból nem lehet naprakészen tájékozódni. A közvetlen kapcsolatnak köszönhetően a betegek sokszor maguk hívják fel a figyelmet, hogy a körzeti orvos szakrendelőbe küldte őket, ahol a szakorvos elvont néhány tablettát, és két másikat rendelt helyettük. A törökbálinti tapasztalatokat Sólyom Ildikó pedig azzal egészíti ki, hogy a belvárosi patikában egyre gyakrabban találkoznak olyan tájékozott és tudatos betegekkel, akik expediáláskor figyelmeztetik a tára mögött állót, hogy laktózérzékenyek, vagy diabéteszük miatt csak cukormentes készítményt használhatnak. Diktál a beteg? A kutatások eredményei azonban egyelőre azt igazolják, hogy betegek jelentős része nem szedi rendeltetés szerint a gyógyszereit, így azok kívánt hatása is elmaradhat. Az adatvédelmi törvény módosításával a döntéshozó a gyógyszeres terápia eredményességének, biztonságosságának, időbeliségének javítását kívánta elérni úgy, közvetlen kapcsolatot épít a gyógyszerész és a beteg között. Azonban a feladat mellé nem rendeltek ösztönzőket, így ritkán kerülnek elő a gyógyszerelési adatok, a betegek többsége pedig a megszokások szerint és a reklámok nyomán vásárol a gyógyszertárban. Az egészségügyi adatvédelmi törvény értelmében egyébként a gyógyszerész csak akkor látja a gyógyszerelési adatokat, ha a beteg azt nem tiltotta meg, illetve csak akkor tekintheti meg, ha a páciens a gyógyszereket saját részre váltja ki. Nem szerepelnek az adatok között a szexuális úton terjedő betegségek, illetve a mentális és viselkedészavarok kezelésére szolgáló gyógyszerekről, bár ez utóbbiak kiváltásának nyomon követését sokan fontosabbnak gondolják, mint a fájdalomcsillapítók vagy vérnyomáscsökkentők számbavételét. Egyébként letiltással a gyakorlatban még egyetlen, lapunk által megkérdezett gyógyszerész sem találkozott. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2015-01-26