Új irányelvek az influenza elleni oltás célcsoportjairól
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Az Egyesült Államok közegészségügyi és járványügyi hatóságának (US Centers for Disease Control and Prevention, CDC) az oltási gyakorlattal foglalkozó bizottsága (Advisory Committee on Immunization Practices, ACIP) a múlt héten új irányelveket közölt a beoltandó célcsoportokkal kapcsolatban. A legfontosabb javaslatok a következők: Az általános lakosságból a következő célcsoportok élvezzenek prioritást: – terhes nők, – hat hónaposnál fiatalabb csecsemők gondozói és háztartási kontaktjaik, – egészségügyi dolgozók, – 6 hónap és 24 év közötti gyermekek és fiatalok, – az influenza szövődményei szempontjából veszélyt jelentő alapbetegségben szenvedők – ilyen alapbetegségek többek között a krónikus tüdőbetegségek, a súlyos cardiovascularis betegségek, a vese-, máj- és neurológiai betegségek és az immunszuppresszióval járó állapotok. Ha kezdetben nem áll rendelkezésre elegendő oltóanyag, a fenti csoportok közül az első hármat kell előnyben részesíteni. A nagyobb kockázatú csoportok immunizációja után javasolt a lakosság többi tagját is beoltani. Mivel nem ismert, hogy hány adag oltás szükséges a teljes védettség eléréséhez, és mivel az oltóanyagok elérhetősége idővel várhatóan növekedni fog, helytelen lenne az 1. oltást megkapott személyeknek félre tenni a 2. vagy 3. adagot. A szezonális vírustörzsekkel történő egyidejű immunizáció elvégezhető, de a két oltást különböző helyre kell beadni, és csak elölt vírusokat tartalmazó oltóanyag esetében szabad egyidejűleg beadni a két oltást. A szezonális influenza elleni védőoltást minél hamarabb be kell adni a 65 évesnél idősebbeknek. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid Forrás: Morb Mortal Wkly Rep. August 21, 2009. [elektronikus közlés]
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
Rheumatoid arthritisben (RA) a krónikus progresszív ízületi gyulladás krónikus fájdalomhoz, az ízületek destrukciójához, funkciókárosodáshoz, a komorbiditások révén élethosszcsökkenéshez vezet. A krónikus gyulladás minél korábbi megfékezése javítja a betegség hosszú távú lefolyását, az ízületi károsodások kialakulását.
Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.
A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.
Egészségpolitika
Az Alapvetések az egészség és jóllét javításához – Népegészségügyi irányelvek a 21. századi Magyarország számára címet viselő koncepció első verziója elkészült, ennek véleményezésére hívjuk most a szakmai képviselőit és az elkötelezett szakembereket.
A neuromyelitis optica spektrumbetegség (NMOSD) a központi idegrendszert érintő autoimmun betegség. Az NMOSD-t visszatérő opticus neuritisek, hosszú gerincvelői szakaszt érintő transzverz myelitis (LETM), agytörzsi és diencephalont érintő eltérések, kontrollálhatatlan hányás és csuklás, valamint narcolepsia jellemzik.
A Nobel Alapítvány bejelentette, hogy ez évben Karikó Katalinnak és Drew Weissmannek ítéli az idei orvosi és fiziológiai Nobel-díjat, a Covid-oltásokat megalapozó módosított mRNS-technológia kifejlesztéséért.
PharmaPraxis
2023. december 12-én az Európai Bizottság és a gyógyszerek felügyeletére és engedélyezésére szakosodott szerve, az Európai Gyógyszerügynökség első alkalommal hozta nyilvánosságra a kritikus gyógyszerlistáját. A lista célja, hogy az ellátási láncuk megerősítését célzó uniós szintű intézkedésekkel előnyben részesíti a kritikus gyógyszereket, és minden erőfeszítést megtesznek az ellátás biztosítása és a hatóanyagok hiányának elkerülése érdekében.
Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?
A biológiai terápiák immunogenitásának klinikai jelentősége a tumornekrózis-faktor-alfa-gátlók kapcsán
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
A Magyar Stroke Társaság XVIII. Kongresszusa és a Magyar Neuroszonológiai Társaság XV. Konferenciája. Absztraktfüzet5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás