Új irányelvek az influenza elleni oltás célcsoportjairól
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Az Egyesült Államok közegészségügyi és járványügyi hatóságának (US Centers for Disease Control and Prevention, CDC) az oltási gyakorlattal foglalkozó bizottsága (Advisory Committee on Immunization Practices, ACIP) a múlt héten új irányelveket közölt a beoltandó célcsoportokkal kapcsolatban.
A legfontosabb javaslatok a következők:
Az általános lakosságból a következő célcsoportok élvezzenek prioritást:
– terhes nők,
– hat hónaposnál fiatalabb csecsemők gondozói és háztartási kontaktjaik,
– egészségügyi dolgozók,
– 6 hónap és 24 év közötti gyermekek és fiatalok,
– az influenza szövődményei szempontjából veszélyt jelentő alapbetegségben szenvedők – ilyen alapbetegségek többek között a krónikus tüdőbetegségek, a súlyos cardiovascularis betegségek, a vese-, máj- és neurológiai betegségek és az immunszuppresszióval járó állapotok.
Ha kezdetben nem áll rendelkezésre elegendő oltóanyag, a fenti csoportok közül az első hármat kell előnyben részesíteni. A nagyobb kockázatú csoportok immunizációja után javasolt a lakosság többi tagját is beoltani.
Mivel nem ismert, hogy hány adag oltás szükséges a teljes védettség eléréséhez, és mivel az oltóanyagok elérhetősége idővel várhatóan növekedni fog, helytelen lenne az 1. oltást megkapott személyeknek félre tenni a 2. vagy 3. adagot.
A szezonális vírustörzsekkel történő egyidejű immunizáció elvégezhető, de a két oltást különböző helyre kell beadni, és csak elölt vírusokat tartalmazó oltóanyag esetében szabad egyidejűleg beadni a két oltást.
A szezonális influenza elleni védőoltást minél hamarabb be kell adni a 65 évesnél idősebbeknek.
Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid
Forrás: Morb Mortal Wkly Rep. August 21, 2009. [elektronikus közlés]
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.
A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.
A Covid-19-betegek 10%-a tapasztal elhúzódó gyógyulást. Holisztikus támogatással, pihenéssel, tüneti kezeléssel és az aktivitás fokozatos növelésével legtöbbjük spontán, bár lassan gyógyul. Az új, perzisztens vagy progresszív respiratorikus, cardialis vagy neurológiai tünetek specialista bevonását igényelhetik.
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
Az MMR (kanyaró-mumpsz-rubeola) védőoltást követően a lázas rohamok számának aránya növekszik, viszont nem világos, hogy ez az arány a rohamok egyéni vagy családi története, a születés körüli tényezők vagy a szociális-gazdasági helyzet alapján változik-e.
Hírvilág
Az eddigi halálozási adatok szerint főleg a fiatalokra és egészséges felnőttekre jelent komoly veszélyt a H1N1-vírus.
Klinikum
Dr. Andrew Wakefieldet, a közelmúlt nyugati orvosi irodalmának valószínűleg legbutább és legszükségtelenebb egészségügyi botrányának vezető szerzőjét, a General Medical Council kizárta soraiból.
Egészségpolitika
Újabb kötelező védőoltás a listán – Lesz aki ellne érvel?
H1N1: a CDC nyilvánosságra hozta a megbetegedettek és a halálos áldozatok számát.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás