Egészségpolitika

Tegyünk együtt a népegészségügy megújításáért

2023. SZEPTEMBER 28.

Szöveg nagyítása:

-
+

Áttekintve a rendszerváltozás óta Magyarországon megvalósított több tízmilliárdos fejlesztéseket, sajnálattal állapítható meg, hogy azok nem járultak hozzá a magyar népegészségügyi rendszer érdemi korszerűsítéséhez, nem is eredményezték a hazai egészségveszteségek jelentős csökkenését. Elmaradásunk változatlan mind az európai átlaghoz, mind a velünk hasonló társadalmi fejlődésen átment Visegrádi országokhoz viszonyítva.

Az el nem végzett stratégiai munka következményeit egyetlen mutató példája is meggyőzően szemlélteti: 2011-ben 32 ezer, 2020-ban 33 ezer halálesetet lehetett volna megfelelő népegészségügyi beavatkozásokkal megelőzni Magyarországon.

Ez a véleményezésre közreadott „fehér könyv” alapjául szolgálhat majd az eddigi kedvezőtlen trend megfordításához elengedhetetlen stratégia elkészítéséhez. Az egészség mély és sokrétű társadalmi beágyazottsága miatt a stratégia kialakításában minden érintett, és tenni tudó, illetve tenni akaró szakember részvétele nélkülözhetetlen.

Mindenki, aki követi a híreket, értesülhetett arról, hogy a hazai egészségügyi rendszerben jelentős változások történtek, és a jövőben még továbbiak várhatók. Számíthatunk változásokra a népegészségügy területén is, ezért az átalakító döntések megalapozásához a Magyar Népegészségügy Megújításáért Egyesület egy jövőbe mutató szakmai koncepció (vision paper) kidolgozását kezdeményezte. Mivel meggyőződésünk szerint a népegészségügy csakis egészségügyön kívüli partnerekkel együttműködésben képes a népesség egészségromlását megelőzni, ezért a kezdeményezéshez különféle szakterületek képviselőit nyertük meg. Célunk egy együttműködésen alapuló népegészségügyi koncepciót bemutató dokumentum létrehozása.

A dokumentummal kapcsolatos véleményeket a [email protected] 

e-mail-címen várjuk 2023. október 20-ig.

A dokumentum ide kattintva érhető el: https://drive.google.com/file/d/1bx4wvwCxHldFv0UyI1x6u85BQzlf0hjR/view

További információ elérhető weboldalunkon

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobil egység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény – állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS-oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet százszázalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Szakmai javaslat a Covid-19-járvány okozta tömeges megbetegedések és halálozások csökkentése érdekében hozandó intézkedésekre a negyedik hullámban

Tisztában vagyunk azzal, hogy a járvány elleni védekezésbe már mindenki belefáradt. Mégis, egészségügyi szakemberként tudjuk, hogy a Covid-19-járvány 4. hulláma során sem lesznek elkerülhetők a racionális korlátozó intézkedések. Hazánk jelenlegi átoltottsági szintjén a nyájimmunitás kialakulásával egyelőre nem számolhatunk, az ismét erősödő járvány a következő hónapokban több ezer áldozattal jár majd, elsősorban az oltatlanok között. Le kell számolnunk azzal a tévhittel is, hogy a beoltottság önmagában teljes biztonságot jelent! A hamis biztonságérzet az oltottak körében, a kiegészítő védelmi szabályok sutba dobása a járvány fellángolásának a melegágyát képezi az átoltottság mai szintje mellett.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Egységes és következetes egészségügyi rendszerre van szükség

„Pénzeső volt már az egészségügyben, nem is egyszer, de a rendszerszintű szemlélet hiányában egyik sem hozott hathatós változást. Kaptunk már ekkora forrást, hogy javulhasson az ellátás, és készültek már többször is tervek, 2002-ben és 2006-ban, majd a 2006–2010 közötti periódusban, volt 100 napos terv is, de ezekkel sehova sem jutottunk. El kell dönteni, hogy mit akarunk, de nem felszeletelve intézkedéseket hozni, hanem összességében meghatározni, hogy milyen irányba haladjunk a fekvő-, a járóbeteg- és az alapellátásban, a finanszírozásban és a hatósági egészségügyben, ehhez pedig egy modell kell, ha úgy tetszik vízió, amelyhez konzekvensen tartjuk magunkat” – mondja Balázs Péter, a Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar Népegészségtani Intézetének tanára.

Egészségpolitika

Népegészségügy - újrahangolva?

A sokadik népegészségügyi programot fogadták el a legutóbbi kormányülésen, amelyet nemcsak a szakma, de a betegszervezetek is érdeklődve vártak. Ugyan annak forrásait még nem igen látják, de bíznak abban, hogy végre ismét szerepet kaphatnak annak végrehajtásában. Egyebek mellett ezért is rendezték meg kedden az első nemzetközi konferenciát „Társadalmi és betegszervezetek a Népegészségügyért” címmel, ahol a betegszervezetek, szakmai társaságok és a kormányzati oldal is képviseltette magát. Ki-ki elmondhatta, hogyan is állnak ma hazánkban a népegészségügyi stratégiák és abban valójában kinek milyen szerepe van, vagy lehet.

Klinikum

A cukros üdítőitalok szerepe az elhízásjárványban és a krónikus betegségek prevalencianövekedésében

A túlsúly és az elhízás prevalenciája az elmúlt négy évtizedben megháromszorozódott. 2016-os adatok szerint az elhízás prevalenciája gyermekeknél 8%, férfiak között 11%, nőknél 15%. Ma a globális populáció 30%-a túlsúlyos vagy elhízott. Az elhízás a 2-es típusú diabetes (T2DM) vezető kockázati tényezője, továbbá coronariabetegséghez, stroke-hoz, és számos rákfajta kialakulásához vezethet. Az elhízással kapcsolatos költségek globálisan a nemzeti össztermék 2,8%-át emésztik fel, ami nagyjából megegyezik a dohányzás vagy a fegyveres konfliktusok költségével.

Hírvilág

Koncepció készül: mi történik az alapellátásban?

Szuperbruttó a 130 ezer forintos fix díj

Hírvilág

A praxisközösségeké a jövő

Nőtt a betöltetlen háziorvosi és védőnői körzetek száma