Perkután koronária-intervenció asszociált myokardiális infarktus
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Az Amerikai Egyesült Államokban a perkután koronáriaintevención (PCI) átesett betegek 5-30%-ánál alakul ki a beavatkozással összefüggésbe hozhatóan myokardiális infarktus, a helyi diagnosztikus gyakorlattól és kritériumoktól függően. Ezen események klinikai jelentősége és kezelése azonban továbbra is kérdéses.
A jelenlegi guideline szerint I. osztályú ajánlás a biomarker vizsgálatok elvégzése (kreatin-kináz MB frakció (CKMB), Troponin) a PCI-hez köthetően kialakult koronáriaeseményre jellemző tünetek, illetve szövődményes beavatkozás esetén, valamint IIa ajánlás ezen markerek ellenőrzése a beavatkozást követő 8-12 órán belül. A CKMB illetve Troponin értékek felső határértékét több mint ötszörösen meghaladó eredmény pedig valószínűsíti a klinikailag szignifikáns periprocedurális myokardiális infarktus fennállását (ACC/AHA/SCAI guideline 2005).
Egy újabb, 2007-es konszenzus dokumentum pedig a biomarkerek közül elsősorban a Troponint ajánlja, és a felső határértéket háromszorosan meghaladó eredményt tekinti diagnosztikusnak. Tekintetbe véve, hogy jelenleg igen szenzitív Troponin assay-k állnak rendelkezésünkre, felmerül, hogy ezen diagnosztikus küszöbérték túlságosan alacsony lenne, és olyan, a beavatkozásból adódó igen kis myocardium károsodásokat is kimutatnánk, melyek klinikai jelentősége elhanyagolható.
A periprocedurális myocardiális infarktus beavatkozásfüggő fő rizikótényezői a súlyos koronáriabetegség, a komplex lézió, a többszörös vagy szövődményes beavatkozás.
A rendelkezésre álló retrospektív vizsgálatok eredményei alapján a beavatkozást követően mért emelkedett CKMB és Troponin értékek összefüggést mutattak a korai kardiális szövődményekkel, azonban a hosszútávú túlélést kevésbé befolyásolták. A mortalitással a beavatkozás előtti értékek szorosabb összefüggést mutatnak, prognosztikai értékük jelentősebb.
Több nagy betegszámú analízis vizsgálta a spontán és PCI-hez kötötten kialakult koronáriaesemények jelentőségét, és míg a spontán myokardiális infarktus erős független előjelzője a halálozásnak, addig a periprocedurálisan kialakuló infarktuson átesett betegek esetében nem volt megfigyelhető szignifikáns emelkedés a halálozás tekintetében. Természetesen a nagy kiterjedésű, PCI-jal összefüggésbe hozható események jelentősebben befolyásolják a prognózist, azonban ritkán fordulnak elő szövődménymentes intervenciót követően, illetve normál kiindulási Troponin szintek mellett.
A fenti tények alapján felmerül a periprocedurális myokardiális infarktus diagnosztikus kritériumainak további pontosítása. További adatok szükségesek a csak biomarkervizsgálaton alapuló diagnosztika, illetve a küszöbértékek helytálltságának igazolására, valamint felmerül a beavatkozás előtti nekroenzimértékek figyelembevételének szükségessége is.
A szerzők javasolják a rutin troponin mérést koronáriaintervenciót megelőzően, mert ezáltal megtörténhet a betegek rizikócsoportba sorolása, és ennek megfelelő előkezelése csökkentheti a beavatkozással kapcsolatos szövődmények számát. A PCI utáni biomarkervizsgálatot pedig többszörös beavatkozás, szövődménnyel járó intervenció, illetve klinikai tünetek esetén ajánlják elvégezni. Hosszabb kórházi észlelést a nagy kiterjedésű periprocedurális infarktuson átesett betegek igényelnek.
Forrás: Abhiram Prasad, M.D., and Joerg Herrmann, M.D.: Myocardial Infarction Due to Percutaneous Coronary Intervention. N Engl J Med 2011;364:453-64.
Szemlézte: Dr. Godina Gabriella, Semmelweis Egyetem, I. sz. Belgyógyászati Klinika
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
Direkt kapcsolat van az antibiotikum-expozíció és az akut pszichózis között, állapította meg a Brain, Behavior, & Immunity – Health című szaklap tanulmánya. Az egyesült államokbeli kutatók cikke az első olyan tanulmány, ami az egyes antibiotikumok pszichiátriai mellékhatásainak (insomnia, hallucináció, delúzió, delírium, katatónia, paranoia, érzelmi elszíntelenedés, pszichózis) gyakoriságát értékeli.
A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.
Agykutatás
Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
A Budai Családközpontú Lelki Egészség Centrum szervezésében 2018. szeptember 8-án került megrendezésre az Ebadta lehetőségek: kutyás terápiák az egészségügyben című műhelykonferencia a budapesti Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak Pszichiátriai és Pszichiátriai Rehabilitációs Osztályán.
Naponta jönnek a fejvadászok, és keresik az orvosokat – mondta dr. Tomcsányi János, a szakmai kollégium kardiológiai tagozatvezetője.
Sami és munkatársainak a British Medical Journalben megjelent két áttekintő közleménye a 2007 és 2017 közötti tíz év során megjelent tanulmányokat összegezve arról számol be, hogy a háziorvosok, illetve az egészségügyi ellátórendszer egyéb területein dolgozó nem pszichiáter szakorvosok (így a sürgősségi osztályokon dolgozók és a társbetegségek kezelői, továbbá a gyermekorvosok) hogyan ismerhetik fel a korai pszichózis jeleit, és hogyan segíthetik a beteget
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás