Klinikum

Perkután koronária-intervenció asszociált myokardiális infarktus

2011. AUGUSZTUS 15.

Az Amerikai Egyesült Államokban a perkután koronáriaintevención (PCI) átesett betegek 5-30%-ánál alakul ki a beavatkozással összefüggésbe hozhatóan myokardiális infarktus, a helyi diagnosztikus gyakorlattól és kritériumoktól függően. Ezen események klinikai jelentősége és kezelése azonban továbbra is kérdéses.

A jelenlegi guideline szerint I. osztályú ajánlás a biomarker vizsgálatok elvégzése (kreatin-kináz MB frakció (CKMB), Troponin) a PCI-hez köthetően kialakult koronáriaeseményre jellemző tünetek, illetve szövődményes beavatkozás esetén, valamint IIa ajánlás ezen markerek ellenőrzése a beavatkozást követő 8-12 órán belül. A CKMB illetve Troponin értékek felső határértékét több mint ötszörösen meghaladó eredmény pedig valószínűsíti a klinikailag szignifikáns periprocedurális myokardiális infarktus fennállását (ACC/AHA/SCAI guideline 2005).

Egy újabb, 2007-es konszenzus dokumentum pedig a biomarkerek közül elsősorban a Troponint ajánlja, és a felső határértéket háromszorosan meghaladó eredményt tekinti diagnosztikusnak. Tekintetbe véve, hogy jelenleg igen szenzitív Troponin assay-k állnak rendelkezésünkre, felmerül, hogy ezen diagnosztikus küszöbérték túlságosan alacsony lenne, és olyan, a beavatkozásból adódó igen kis myocardium károsodásokat is kimutatnánk, melyek klinikai jelentősége elhanyagolható.

A periprocedurális myocardiális infarktus beavatkozásfüggő fő rizikótényezői a súlyos koronáriabetegség, a komplex lézió, a többszörös vagy szövődményes beavatkozás.

A rendelkezésre álló retrospektív vizsgálatok eredményei alapján a beavatkozást követően mért emelkedett CKMB és Troponin értékek összefüggést mutattak a korai kardiális szövődményekkel, azonban a hosszútávú túlélést kevésbé befolyásolták. A mortalitással a beavatkozás előtti értékek szorosabb összefüggést mutatnak, prognosztikai értékük jelentősebb.

Több nagy betegszámú analízis vizsgálta a spontán és PCI-hez kötötten kialakult koronáriaesemények jelentőségét, és míg a spontán myokardiális infarktus erős független előjelzője a halálozásnak, addig a periprocedurálisan kialakuló infarktuson átesett betegek esetében nem volt megfigyelhető szignifikáns emelkedés a halálozás tekintetében. Természetesen a nagy kiterjedésű, PCI-jal összefüggésbe hozható események jelentősebben befolyásolják a prognózist, azonban ritkán fordulnak elő szövődménymentes intervenciót követően, illetve normál kiindulási Troponin szintek mellett.

A fenti tények alapján felmerül a periprocedurális myokardiális infarktus diagnosztikus kritériumainak további pontosítása. További adatok szükségesek a csak biomarkervizsgálaton alapuló diagnosztika, illetve a küszöbértékek helytálltságának igazolására, valamint felmerül a beavatkozás előtti nekroenzimértékek figyelembevételének szükségessége is.

A szerzők javasolják a rutin troponin mérést koronáriaintervenciót megelőzően, mert ezáltal megtörténhet a betegek rizikócsoportba sorolása, és ennek megfelelő előkezelése csökkentheti a beavatkozással kapcsolatos szövődmények számát. A PCI utáni biomarkervizsgálatot pedig többszörös beavatkozás, szövődménnyel járó intervenció, illetve klinikai tünetek esetén ajánlják elvégezni. Hosszabb kórházi észlelést a nagy kiterjedésű periprocedurális infarktuson átesett betegek igényelnek.



Forrás: Abhiram Prasad, M.D., and Joerg Herrmann, M.D.: Myocardial Infarction Due to Percutaneous Coronary Intervention. N Engl J Med 2011;364:453-64.


Szemlézte: Dr. Godina Gabriella, Semmelweis Egyetem, I. sz. Belgyógyászati Klinika

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a reumatológus szemével - A Figyelő 2017;1

SEVCIC Krisztina

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.

Klinikum

Újabb ismeretek a spondylarthritisek patogeneziséről - A Figyelő 2016;1

KOVÁCS LÁSZLÓ

A spondylarthritisek (SpA-k) patogenezisének központi helyszíne a számtalan kisebb-nagyobb enthesis, ahol mechanikai stressz és szisztémás IL23-túltermelődés következtében aktiválódnak az enthesis szövetéhez kötött speciális, Th17 fenotípusú rezidens T-sejtek. A szisztémás IL23 fő forrása a vastagbél, a betegség fő genetikai kóroki tényezője, a HLA-B27 molekula pedig a szintézisének végső lépései során fellépő kóros sejtélettani reakció révén váltja ki macrophagokban az IL23 túltermelődését.

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Agykutatás

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Agykutatás

Neurofiziológiai agyújraélesztés

Egy nemzetközi kutatócsapat, a Yale Egyetem idegtudósai vezetésével, négy órával a halál beállta után képes volt helyreállítani és fenntartani a teljes emlősagy (sus scrofa) keringését, valamint sejtjeinek molekuláris és celluláris funkcióit. Az eredmény szerint az emlősagy regenerációs képessége jóval nagyobb, mint eddig gondoltuk.

Klinikum

Ebadta lehetőségek: kutyás terápiák az egészségügyben műhelykonferencia

A Budai Családközpontú Lelki Egészség Centrum szervezésében 2018. szeptember 8-án került megrendezésre az Ebadta lehetőségek: kutyás terápiák az egészségügyben című műhelykonferencia a budapesti Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak Pszichiátriai és Pszichiátriai Rehabilitációs Osztályán.

Klinikum

Képzelt diéta, valós fogyás – a placebo hatása a testsúlycsökkentésben

A fejlett országok statisztikái alapján az elmúlt években folyamatosan nő a túlsúlyosak, illetve elhízottak aránya. Az “elhízásjárvány” kezelésére az eddig ismert leghatékonyabb testsúlycsökkentő terápiaként az energiafogyasztás korlátozása (diéta) és az energiafelhasználás növelésére szolgáló protokollok (elsősorban alacsony és közepes intenzitású aerob edzés) bizonyultak. Elméletben egyszerű és betartható a képlet: ha a páciens kevesebb kalóriát visz be, mint amennyit eléget, fogyni fog.