Klinikum

Parlamenti fórum a cukorbetegekért

2011. AUGUSZTUS 15.

A diabetes mellitus betegségterhe jelentős. A gyógyszerrel kezelt betegek kezelési költsége meghaladja az OEP természetbeni ellátásokra fordított kiadásainak a 13%-át, azaz a GDP 0,65%-át. A szövődmények a halálozás kockázatának növelése mellett jelentősen rontják a beteg életminőségét, a kezelés, ápolás, gondozás súlyos terhet ró a társadalomra és a közvetlen családra is. A lakosság öregedésével és az elhízás egyre gyakoribbá válásával pedig ez a teher a következő években várhatóan emelkedni fog.

2010. november 11-én tartották meg a Parlament Felsőházi termében Changing diabetes című parlamenti fórumot a cukorbetegekért.

A rendezvény fényét magas rangú vendégek emelték. Elsőként Kövér László házelnök szólt az egybegyűltekhez. Felhívta a figyelmet a cukorbetegség súlyos társadalmi s gazdasági terheire, az összefogás szükségességére. A rendezvény díszvendége volt Benedikte dán hercegné és Smittné Makray Katalin, köztársasági elnökünk felesége. A díszvendégek beszéde személyes hangvétellel éppen az egyéni tragédiákra, a személyes felelősségvállalás fontosságára hívták fel a figyelmet.

A szakmai és egészségpolitikai kérdésekhez vezetett át Szócska Miklós államtitkár és a Novo Nordisk képviselőjének beszéde.

A szigorúan vett szakmai program során Winkler Gábor vezényletével előadások hangzottak e. Németh János a diabetes szemészeti szövődményeivel, Kempler Péter a diabeteses idegbántalmakkal, Wittmann István pedig a veseszövődményekkel foglalkozott. Barkai László a gyermekkori diabetes gyakoriságának növekedésére, a 2-es típusú diabetes gyermekkori előfordulására hívta fel a figyelmet. Mindezek az előadások azt kívánták alátámasztani, hogy a diabetes súlyos népbetegség, amely komoly terhet jelent mind az egyénnek, mind a társadalomnak. A járvány további terjedéséhez országos és nemzetközi összefogásra van szükség, az egyedi kezdeményezések önmagukban nem képesek megoldani ezt az óriási feladatot.

A Changing Diabetes Fórum ajánlásai voltak ennek értelmében 2009-ben:
1. Szükség van Nemzeti Diabetes Programra.
2. A Nemzeti Diabetes Program tartalmazzon kistérségi indikátorokra bontható, nemzeti szintű ajánlásokat.
3. A Nemzeti Diabetes Program keretében folyamatos mérés indokolt, valamint fontos a források és a célok pontos meghatározása.
4. A Nemzeti Diabetes Program keretében Nemzeti Diabetes Prevenciós Konszenzus Konferencia megvalósítása javasolt.
5. Alapvető fontosságú a diabetes mint egészségpolitikai prioritás definiálása.
6. Egységes országos diabetesregiszter kiépítésére van szükség.
7. Fontos a FINDRISK szűrőprogram ismertetése és terjesztése, valamint a szűrések állami finanszírozása.
8. A cukorbetegséggel kapcsolatos vakság csökkentésére finanszírozott, telemedicinális fundusfotó-rendszerrel történő szűrés javasolt. Cél: 5 éven belül a betegek 90%-a kerüljön be a rendszerbe.
9. A cukorbetegség bármely típusában az alap- és a szakellátás kölcsönös egyeztetése, tájékoztatása elengedhetetlen.
10. Minden újonnan felfedezett 2-es típusú cukorbeteg esetében szakellátóhelyen történő konzílium indokolt.
11. A cukorbetegség kezelésében használt gyógyszerek jelenlegi támogatási rendszerének megszorítása nem támogatható.
12. Új kezelési eljárások esetében elfogadható, hogy a kezelés eredményességét a további támogatás feltételének jelöljék ki – minden esetben a szakmával történt egyeztetés alapján.
13. A gyógyászati segédeszközök esetében a 2009. augusztus 16-át megelőző gyakorlat visszaállítása javasolt.
14. A segédeszközök biztosításában az intenzív inzulinkezelés két formájában alkalmazott gyakorlat egységesítése javasolt.
15. Megoldandó a betegoktatás, valamint a dietetikai képzések támogatásának jelenlegi gyakorlata.
16. A prevenció szemléletének legszélesebb körű terjesztése indokolt, a közszolgálati média szerepvállalásának kibővítésével.
17. A diabetesprevenció kerüljön a népegészségügyi programba és rendeljenek hozzá finanszírozási forrásokat.
18. A diabetesellátásban finanszírozási ösztönzőkre van szükség.
19. A diabetesellátás minden szintjén a betegutak ésszerű szabályozása javasolt.
20. A szekunder és tercier prevenció területén a gondozás és finanszírozás kapcsolódjon össze.
21. Legyenek területi lefedettségben kiemelt diabetescentrumok minimum felszereltséggel, a szükséges források megjelölésével.
22. Elengedhetetlen a dietetikus szakemberek felemelése és bekapcsolása a finanszírozásba.
23. A finanszírozási protokollok rendszeres felülvizsgálata javasolt, szakemberek bevonásával.
24. A finanszírozási adatok mérési célokra történő felhasználása indokolt, jelezve a rendszer hibáit, a fejlesztési lehetőségeket. Ehhez munkacsoport felállítására van szükség.

A konferencia egyértelmű tanulsága volt, hogy a diabetes mellitus betegségterhe jelentős. Elhangzott, hogy a gyógyszerrel kezelt betegek kezelési költsége meghaladja az OEP természetbeni ellátásokra fordított kiadásainak a 13%-át, azaz a GDP 0,65%-át. A szövődmények a halálozás kockázatának növelése mellett jelentősen rontják a beteg életminőségét, a kezelés, ápolás, gondozás súlyos terhet ró a társadalomra és a közvetlen családra is. A lakosság öregedésével és az elhízás egyre gyakoribbá válásával pedig ez a teher a következő években várhatóan emelkedni fog.

A legérdekesebb adalékot ehhez az Odense Egyetemi klinikai endokrinológiai osztályának vezető főorvosa, az egyetem anyagcsere tanszékének intézetvezetője, Henning Beck-Nielsen professzor előadása jelentette. Dániában már körülbelül egy évtizeddel ezelőtt kidolgozták a diabetesprogramot és hozzákezdtek a következetes megvalósításához. Lakossági szűrőprogramok szolgálják az esetek felderítését, országos nyilvántartásban rögzítik a betegek adatait. Az országos nyilvántartás tartalmazza például a betegek fundusfotóját is. A képek elkészítése nem igényli orvos közreműködését, a képeket digitális formában küldik a központba, ahol aztán kiemelten tudnak foglakozni a további figyelmet igénylő betegekkel.

A szervezett, aprólékos munka, a mindenre kiterjedő felügyelet és a minél szélesebb betegcsoportot felölelő nyilvántartás kezdi meghozni a gyümölcsét. A program bevezetése óta csökkenni kezdett a diabetes súlyos szövődményei, például a vakság és a lábamputáció gyakorisága.

A példa tehát adott, érdemes a hazai viszonyokra adaptálva alkalmazni a modellt nálunk is.

A Magyar Nemzeti Diabetes Program előzetes változata 1991-ben született meg, majd új tervezet készült 2006-ban, de a prioritások változása miatt a munka félbeszakadt.
A mostani ülés nem titkolt célja volt a Nemzeti Diabetes program felélesztése volt a betegek és az egész társadalom érdekében.

2011-re a következő célokat tűzték ki:
1. A nagyfokú kockázattal rendelkező egyének felismerése, s körükben a diabetes és a cardiovascularis kockázat csökkentésének az elérése.
2. A diabetes és kockázati tényezőinek a tudatosítása a lakosság körében.
3. Korai, megfelelő terápia biztosítása a szűrés során diabetesesnek bizonyult betegek számára.
4. A diabetesgondozás szakmai és szervezeti színvonalának erősítése.

A 2011-es programbizottság elnöke Jermendy György, tagjai Barkai László, Blatniczky László, Halmos Tamásné, Hidvégi Tibor, Vándorfi Győző, Winkler Gábor, Wittmann István.

A 2-es típusú diabetes életmódi változtatásokkal, helyes táplálkozással, testmozgással 90%-ban megelőzhető, és ezzel a szövődmények kialakulása is.
Sokat tehetünk tehát betegeink, családtagjaink körében, szűkebb és tágabb környezetünkben a betegség megelőzéséért, a betegek jobb ellátásáért, a betegségteher csökkentéséért.

eLitMed.hu, dr. Lipták Judit

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

Pszichózis mint az antibiotikumok mellékhatása

Direkt kapcsolat van az antibiotikum-expozíció és az akut pszichózis között, állapította meg a Brain, Behavior, & Immunity – Health című szaklap tanulmánya. Az egyesült államokbeli kutatók cikke az első olyan tanulmány, ami az egyes antibiotikumok pszichiátriai mellékhatásainak (insomnia, hallucináció, delúzió, delírium, katatónia, paranoia, érzelmi elszíntelenedés, pszichózis) gyakoriságát értékeli.

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Hogyan éljék túl lelkileg a dolgozók a krízishelyzetet?

A Covid19 embert próbáló kihívás elé állította az egész társadalmat, de pillanatnyilag talán a legnagyobb teher az egészségügyben és a szociális szférában dolgozókra hárul. Munkájukra égetőbb szükség van, mint valaha, éppen ezért fontos, hogy nekik is legyenek megküzdési stratégiáik a kialakult krízishelyzet kezelésére. Mind a világjárvány képe, az azt kísérő félelem szorongást, stresszt okoz, a sok esetben azt kísérő izoláció is komoly lelki terhet jelent. Hogyan észlelhetjük egymáson és enyhíthetjük a nyomást, oldhatjuk meg az esetleg ezt kísérő szimptómákat? A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum hívja fel a figyelmet: a dolgozók egymásra is ügyeljenek!

Hírvilág

H1N1: Gyógyszerkorrupció?

Az Európa Tanács 2010 januárjában vizsgálatot indít a gyógyszergyártó cégek és a H1N1-influenza kampány kapcsolatáról.

Hírvilág

Nappali kórház a Józsefváros szívében

Tana Ünige pszichológust kérdeztük a közösségi pszichiátria gyakorlatáról.

Egészségpolitika

Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Falus András immunológus akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet emeritus egyetemi tanárával, az MTA folyóirata, az 1840-ben alapított Magyar Tudomány főszerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mely értékek veszhetnek el, ha a tervezett intézkedéseket a nemzetközi tiltakozás ellenére végig viszi a kormányzat.

Egészségpolitika

Béremelés, úgy érdemes, ha az érezhető

Orvoshiány – talán az egészségügy egyre égetőbb és az egyik legnagyobb problémája. Külföld, illetve a magánszféra mind többeket csábít a megélhetés és persze a munkakörülmények miatt. Bérrendezésük folyamatosan napirenden van, érdemi változás azonban eleddig nem történt. A napokban nagyjából egy időben a Magyar Orvosi Kamara lépett fel határozottan a bérrendezés ügyében, illetve Lázár János beszélt arról, másfél és három millió forint lenne a reális bérezése a magyar orvosoknak.