2011. AUGUSZTUS 15.
A nemzetközi közösségnek erőteljes bizalmatlansággal kell szembenéznie az influenza elleni védőoltással kapcsolatban – hívta fel a figyelmet Margaret Chan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője.
Chan a WHO igazgatótanácsa előtt bejelentette, hogy az idei influenzás időszakban a védőoltás beadatásának gyakorisága visszaesett, miközben az északi féltekén néhány országban súlyos H1N1 influenzás esetek fordulnak elő a fiatal korosztályban.
„Bizonyos esetekben sokkal nehezebb volt meggyőzni a közvéleményt a védőoltás beadatásáról, mint a világjárvány idején” – mondta az igazgató a tanács éves találkozójának nyitányaként.
A H1N1 vírust jelenleg a szezonális influenza részeként tartják szá
mon, és a védelmet belefoglalják a szabványos szezonális influenza elleni védőoltásokba. A sertésinfluenza 2009-es megjelenésétől 14 hónapig tartó világjárvány alatt azonban óriási felhasználatlan készletek halmozódtak fel a speciális vakcinából a nyugati országokban, miközben a bírálók kérdéseket fogalmaztak meg a vakcina értékéről és lehetséges mellékhatásairól.
Az ENSZ egészségügyi szervének vezetője azt is hozzátette, hogy az általános bizalmatlanság problémája jóval túlmutat az influenza elleni védőoltáson.
„El kell fogadnunk, hogy a vakcina biztonságosságával kapcsolatos közvélekedést tartósan befolyásolhatják az alaptalan félelmek olyan mértékben, hogy semmiféle bizonyíték nem képes megváltoztatni a köz véleményét. Ez egy új, aggasztó irányvonal, amivel foglalkoznunk kell” – mondta.
Egy 2009-es WHO tanulmány becslései szerint a hiányos gyermekkori oltások aránya jelenleg 44 százalékon áll. „A szülők hozzáállása és ismeretei határozzák meg elsősorban azt, hogy egy gyermek teljes védőoltásban részesül, vagy sem” – írják a védőoltásról szóló tanulmány szerzői.
Hasonló aggályokat fogalmaztak meg a kanyaróval kapcsolatban is, miután a súlyos gyermekbetegség az utóbbi néhány évben újból felütötte a fejét Európában, a rutin gyermekkori védőoltás értékének megkérdőjelezésével párhuzamosan.
Ezzel szemben a szegény országok alig tudnak elegendő mennyiségű gyermekvédőoltáshoz jutni, és kénytelenek a nemzetközi szervezetek által biztosított tömeges oltási programokra hagyatkozni.
A járványos gyermekbénulás elleni nemzetközi erőfeszítéseket 2003-ban visszavetette az egy évig tartó szünet a védőoltási kampányban Nigériában, ahol a radikális muzulmán papok és néhány orvos alaptalan aggályokat vetettek fel az oltóanyag biztonságosságát illetően. Az ideiglenes leállás lehetővé tette a betegség terjedését.
Forrás: Medipress
Kapcsolódó anyagok: A H1N1- vakcinák hatásosak és biztonságosak
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.
A Covid-19-betegek 10%-a tapasztal elhúzódó gyógyulást. Holisztikus támogatással, pihenéssel, tüneti kezeléssel és az aktivitás fokozatos növelésével legtöbbjük spontán, bár lassan gyógyul. Az új, perzisztens vagy progresszív respiratorikus, kardiális vagy neurológiai tünetek specialista bevonását igényelhetik.
A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás