Klinikum

Nem bíznak az emberek az influenza elleni oltásokban

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+


A nemzetközi közösségnek erőteljes bizalmatlansággal kell szembenéznie az influenza elleni védőoltással kapcsolatban – hívta fel a figyelmet Margaret Chan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője. Chan a WHO igazgatótanácsa előtt bejelentette, hogy az idei influenzás időszakban a védőoltás beadatásának gyakorisága visszaesett, miközben az északi féltekén néhány országban súlyos H1N1 influenzás esetek fordulnak elő a fiatal korosztályban. „Bizonyos esetekben sokkal nehezebb volt meggyőzni a közvéleményt a védőoltás beadatásáról, mint a világjárvány idején” – mondta az igazgató a tanács éves találkozójának nyitányaként. A H1N1 vírust jelenleg a szezonális influenza részeként tartják szá mon, és a védelmet belefoglalják a szabványos szezonális influenza elleni védőoltásokba. A sertésinfluenza 2009-es megjelenésétől 14 hónapig tartó világjárvány alatt azonban óriási felhasználatlan készletek halmozódtak fel a speciális vakcinából a nyugati országokban, miközben a bírálók kérdéseket fogalmaztak meg a vakcina értékéről és lehetséges mellékhatásairól. Az ENSZ egészségügyi szervének vezetője azt is hozzátette, hogy az általános bizalmatlanság problémája jóval túlmutat az influenza elleni védőoltáson. „El kell fogadnunk, hogy a vakcina biztonságosságával kapcsolatos közvélekedést tartósan befolyásolhatják az alaptalan félelmek olyan mértékben, hogy semmiféle bizonyíték nem képes megváltoztatni a köz véleményét. Ez egy új, aggasztó irányvonal, amivel foglalkoznunk kell” – mondta. Egy 2009-es WHO tanulmány becslései szerint a hiányos gyermekkori oltások aránya jelenleg 44 százalékon áll. „A szülők hozzáállása és ismeretei határozzák meg elsősorban azt, hogy egy gyermek teljes védőoltásban részesül, vagy sem” – írják a védőoltásról szóló tanulmány szerzői. Hasonló aggályokat fogalmaztak meg a kanyaróval kapcsolatban is, miután a súlyos gyermekbetegség az utóbbi néhány évben újból felütötte a fejét Európában, a rutin gyermekkori védőoltás értékének megkérdőjelezésével párhuzamosan. Ezzel szemben a szegény országok alig tudnak elegendő mennyiségű gyermekvédőoltáshoz jutni, és kénytelenek a nemzetközi szervezetek által biztosított tömeges oltási programokra hagyatkozni. A járványos gyermekbénulás elleni nemzetközi erőfeszítéseket 2003-ban visszavetette az egy évig tartó szünet a védőoltási kampányban Nigériában, ahol a radikális muzulmán papok és néhány orvos alaptalan aggályokat vetettek fel az oltóanyag biztonságosságát illetően. Az ideiglenes leállás lehetővé tette a betegség terjedését. Forrás: Medipress Kapcsolódó anyagok: A H1N1- vakcinák hatásosak és biztonságosak

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

A biológiai terápia leépítésének tapasztalatai rheumatoid arthritisben - A Figyelő 2015;2

ROJKOVICH Bernadette

Rheumatoid arthritisben (RA) a krónikus progresszív ízületi gyulladás krónikus fájdalomhoz, az ízületek destrukciójához, funkciókárosodáshoz, a komorbiditások révén élethosszcsökkenéshez vezet. A krónikus gyulladás minél korábbi megfékezése javítja a betegség hosszú távú lefolyását, az ízületi károsodások kialakulását.

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Idegtudományok

Egymásra ható elmék

SZEMLE eLitMed

Az agyak közötti szinkronitás szintje – ami minél erősebb, annál nagyobb élvezettel jár – szociális állatoknál, így az embernél is, előre jelzi a kapcsolat minőségét, állítja a gyorsan növekvő új kutatási terület, a kollektív idegtudomány.

Idegtudományok

Hogyan csökkenthetnénk a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát?

SZEMLE eLitMed

A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.

Egészségpolitika

Az egészségügy vergődik a túlzott centralizáció és a pénzhiány miatt

KUN J Viktória

Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.

Egészségpolitika

Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”

KUN J Viktória

„Ez egy veszélyes irány” – az eLitMednek nyilatkozó szakértőkkel értékeltük a jelenlegi helyzetet, illetve a most elfogadott salátatörvény részleteit.