Klinikum

Nem bíznak az emberek az influenza elleni oltásokban

2011. AUGUSZTUS 15.


A nemzetközi közösségnek erőteljes bizalmatlansággal kell szembenéznie az influenza elleni védőoltással kapcsolatban – hívta fel a figyelmet Margaret Chan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője.

Chan a WHO igazgatótanácsa előtt bejelentette, hogy az idei influenzás időszakban a védőoltás beadatásának gyakorisága visszaesett, miközben az északi féltekén néhány országban súlyos H1N1 influenzás esetek fordulnak elő a fiatal korosztályban.

„Bizonyos esetekben sokkal nehezebb volt meggyőzni a közvéleményt a védőoltás beadatásáról, mint a világjárvány idején” – mondta az igazgató a tanács éves találkozójának nyitányaként.

A H1N1 vírust jelenleg a szezonális influenza részeként tartják szá
mon, és a védelmet belefoglalják a szabványos szezonális influenza elleni védőoltásokba. A sertésinfluenza 2009-es megjelenésétől 14 hónapig tartó világjárvány alatt azonban óriási felhasználatlan készletek halmozódtak fel a speciális vakcinából a nyugati országokban, miközben a bírálók kérdéseket fogalmaztak meg a vakcina értékéről és lehetséges mellékhatásairól.
Az ENSZ egészségügyi szervének vezetője azt is hozzátette, hogy az általános bizalmatlanság problémája jóval túlmutat az influenza elleni védőoltáson.

„El kell fogadnunk, hogy a vakcina biztonságosságával kapcsolatos közvélekedést tartósan befolyásolhatják az alaptalan félelmek olyan mértékben, hogy semmiféle bizonyíték nem képes megváltoztatni a köz véleményét. Ez egy új, aggasztó irányvonal, amivel foglalkoznunk kell” – mondta.

Egy 2009-es WHO tanulmány becslései szerint a hiányos gyermekkori oltások aránya jelenleg 44 százalékon áll. „A szülők hozzáállása és ismeretei határozzák meg elsősorban azt, hogy egy gyermek teljes védőoltásban részesül, vagy sem” – írják a védőoltásról szóló tanulmány szerzői.

Hasonló aggályokat fogalmaztak meg a kanyaróval kapcsolatban is, miután a súlyos gyermekbetegség az utóbbi néhány évben újból felütötte a fejét Európában, a rutin gyermekkori védőoltás értékének megkérdőjelezésével párhuzamosan.
Ezzel szemben a szegény országok alig tudnak elegendő mennyiségű gyermekvédőoltáshoz jutni, és kénytelenek a nemzetközi szervezetek által biztosított tömeges oltási programokra hagyatkozni.

A járványos gyermekbénulás elleni nemzetközi erőfeszítéseket 2003-ban visszavetette az egy évig tartó szünet a védőoltási kampányban Nigériában, ahol a radikális muzulmán papok és néhány orvos alaptalan aggályokat vetettek fel az oltóanyag biztonságosságát illetően. Az ideiglenes leállás lehetővé tette a betegség terjedését.

Forrás: Medipress


Kapcsolódó anyagok: A H1N1- vakcinák hatásosak és biztonságosak


HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a reumatológus szemével - A Figyelő 2017;1

SEVCIC Krisztina

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma