Idegtudományok

Idegtudományok

2021. MÁJUS 27.

Emelkedett purinszintek mint az epilepszia biomarkerei

Az epilepsziabetegség és az epilepsziás rohamok diagnosztikája közismerten nehéz feladatot jelent a klinikus számára. Mivel a terápiát közvetlenül befolyásolja, a gyors és pontos diagnózis az akut ellátásban kritikus fontosságú lehet. Az epilepszia diagnózisának arany standardja a részletes anamnézisfelvételen túl a video-EEG-monitorozás, ugyanakkor ez az eljárás idő- és költségigényes, speciális szakértelmet kíván és egy akut helyzetben általában nem kivitelezhető. A görcsrohammal járó... tovább »

Idegtudományok

2021. MÁJUS 12.

Psilocybin versus escitalopram a depresszió kezelésében

Nagy-britanniai kutatók NEJM-ben megjelent tanulmánya először hasonlítja össze közvetlenül a psilocybin antidepresszáns hatását a depresszió bevett gyógyszereinek hatásával.

Idegtudományok

2021. MÁJUS 03.

Két munkacsatornás endoszkópos műtétek a gerincsebészetben

A minimálisan invazív endoszkópos gerincműtéteket gerinccsatorna-szűkület és gerincsérv, csigolyaelcsúszás kezelésére használják. Czigléczki Gábor idegsebésszel a technika továbbfejlesztett változatáról, a két éve Magyarországon is elérhető két munkacsatornás technológiáról beszélgettünk.

Idegtudományok

2021. ÁPRILIS 19.

Rekanalizációs stratégiák AIS esetén DOAC-ot szedő betegekben

A direkt orális antikoagulánsok (DOAC-ok) az utóbbi években a nonvalvularis pitvarfibrillációval élő betegek körében a primer és szekunder stroke-prevenció elsővonalbeli szereivé váltak. Ugyanakkor a betegeknél a DOAC-terápia mellett is kialakulhat ischaemiás stroke. Nem ismert, hogy ezeknél a betegeknél milyen feltételek teljesülése mellett biztonságos az akut ischaemiás stroke ellátásában alapvető szerepet játszó intravénás thrombolysis (IVT) és a mechanikus thrombectomia (MT). Seiffge és... tovább »

Idegtudományok

2021. ÁPRILIS 19.

Neurológiai tünetek és emelkedett kórházi mortalitás Covid-19-ben

Mint azt az elmúlt egy év tapasztalatai mutatják, a Covid a tüdőn túl számos egyéb szerv működésében képes kárt okozni. A vese-, máj-, szívérintettségen túl gyakran észlelhetünk az idegrendszert érintő manifesztációt is: többek között fejfájás, anosmia, új stroke vagy a már elszenvedett stroke tüneteinek felerősödése, epilepsziás betegekben emelkedett rohamfrekvencia, Guillain–Barré-szindróma, meningoencephalitis, akut demyelinisatiós encephalomyelitis (ADEM) társulhat a... tovább »

Idegtudományok

2021. MÁRCIUS 03.

A krónikus neurológiai Covid-tünetek hátterében álló mechanizmus

Bár a hosszú Covidnak nevezett krónikus tünetegyüttes diszexekutív szindrómával vagy ködös agyműködéssel járhat, az eddigi vizsgálatok nem találtak a tünetek hátterében encephalitist. Amerikai patológusok most megfejtették a mechanizmust, ami legalábbis részben magyarázhatja a neurológiai tüneteket.

Idegtudományok

2021. FEBRUÁR 16.

Skizofrénia kutatás: a gondozók legalább fele nehezen viseli az anyagi terheket, 60%-nak problémájuk van munkahelyük megtartásával, 50%-nak nincs kapcsolata más gondozókkal

A családtagok kulcsfontosságú szerepet töltenek be a betegek érzelmi támogatásában, Magyarországon különösen magas adatokat kaptunk, a válaszadók 94%-a mondta ezt (a 4 ország átlaga: 88%). Ráadásul a gondozó családtakok kétharmada biztosít a betegeknek anyagi forrásokat is, a magyar válaszadók esetében 68%-uk. (a 4 ország átlaga: 67%)

Idegtudományok

2021. FEBRUÁR 05.

miRNS-alapú terápiák idegrendszeri betegségekben: lehetőségek és kihívások

22 évvel azután, hogy kiderült: bármely gén elcsendesíthető, tucatnyi klinikai vizsgálat elemzi a miRNS-mimetikumok és -inhibitorok terápiás hatását. A módszert az idegrendszeri betegségek közül a neurodegeneratív kórképek, az epilepszia, az agytumorok és a cerebrális ischaemia kezelésében vizsgálják.