Már 1991 óta tudjuk, hogy a menopauza során a hypothalamus egyes részeinek a mérete megduplázódik. A felfedezést tevő neuropatológus, Naomi Rance post mortem női agyakat tanulmányozva jött rá, hogy a méretnövekedésért a neurokinin-B-t és a substance-P-t termelő neuronok a felelősek. Harminc év elteltével, az idén várható, hogy az FDA befogadja a menopauza egyik vezető tünete, a hőhullámok kezelésére szolgáló, első nem hormonális terápiát. A Naomi Rance felfedezései alapján kifejlesztett szer és a fejlesztés alatt álló hasonló készítmények a neurokinin-B-receptor blokkolásán alapulnak, és a remények szerint a menopauza után kialakuló, késői Alzheimer-kór megelőzésében is segítenek majd.

A menopauza tünetei
Hőhullámot – különböző mértékben – a menopauzán átmenők 70-80%-a tapasztal, és a következő néhány évben a posztmenopauzában lévő nők száma az egymilliárdot is meghaladja. A hőhullámok nem pusztán kellemetlenek, de a velük járó stressz a mindennapi életet is megnehezíti, és az általuk okozott alvászavar a menopauza egyéb tüneteinek (magas vérnyomás, elhízás, szorongás) a kialakulásához is hozzájárul. Vagyis az igény és a piac óriási, eddig azonban roppant kevés kutatás foglalkozott a női reproduktív öregedéssel, illetve azzal, hogyan lehetne annak tüneteit a legjobban kezelni – írja a témában tapasztalható, kezdődő paradigmaváltásról beszámoló Nature-cikkben Heidi Ledford. A lassú változás nyomán a menopauzát ma már nem pusztán a női reproduktív szerveket érintő hormonális, hanem olyan neuroendokrin folyamatnak tartjuk, amely alapvetően befolyásolja a nők későbbi agyi egészségét, a neurodegeneratív betegségek, így az Alzheimer-kór kockázatát is.
A fluktuáló hormonszintek miatt a korábban az ösztrogén-jelátvitelre hagyatkozó agyi körök a menopauza során zavarodottan küszködnek – mondja Roberta Brinton, a Nature-nek nyilatkozó neurobiológus. Az ösztrogén ugyanis serkenti az agy fő energiaforrásának számító glükóz felvételét és az energiatermelést, és az ösztrogénhiányhoz csak az évekig, sőt akár évtizedekig is tartó menopauza után alkalmazkodnak a neuronok. (A témába vágó kutatások csekély száma miatt jelenleg nem tudjuk, hogy van-e összefüggés a menopauza hossza és a nők későbbi életkorban tapasztalható egészségi állapota között.) A menopauzális tünetek jelenleg elérhető egyetlen kezelési formája, az ösztrogén pótlása sem szünteti meg az összes panaszt (ráadásul lehetséges mellékhatásai miatt nem is alkalmazhatja azt mindenki). A nemihormon-szintek változása az agyi energiatermelés csökkenése révén az immunstátuszt is rontja: az agy a glükózfelhasználásról lipidmetabolizmusra vált, ez az átmenet pedig gyulladást válthat ki. Az agyi gyulladás magyarázhatja a menopauza másik kellemetlen tünetét, a romló kognitív státuszt és a menopauza után megnövekvő Alzheimer- és Parkinson-kór-kockázatot – teszi hozzá Brinton, aki munkatársaival 2015-ben kimutatta, hogy a perimenopauza során nem csak az agyi bioenergetikai rendszer hanyatlik, de romlik a szinaptikus plaszticitás is. Brinton és munkatársai egy 2021-es tanulmánya pedig agyi képalkotó vizsgálatok alapján arról számolt be, hogy a menopauzális átmenet különböző szakaszaiban alapvető különbségek vannak az agy struktúrájában, konnektivitásában és energiametabolizmusában, azonban a posztmenopauzában az agyi biomarkerek stabilizálódnak, a szürkeállomány-térfogat, az ATP-termelés és a kognitív teljesítmény helyreáll (azzal párhuzamosan, hogy a glükózfelhasználás beáll egy posztmenopauzális, „új normális” szintre).

A kutatás
Naomi Rance a bizonytalan finanszírozás ellenére is tovább folytatta kutatásait – írja a Nature, és 2011-ben megjelent tanulmányában patkánykísérletekkel kimutatta, hogy a preoptikus nucleusban lévő neurokinin-B-receptorok aktiválása hőhullámszerű tüneteket vált ki. Ez a tanulmány keltette fel az endokrinológus Waljit Dhillo figyelmét, aki aztán 2017-ben a Lancetben már II. fázisú klinikai vizsgálatokról számolt be: az Imperial College London kutatójának neurokinin-B-receptor-antagonistája sikeresen csökkentette olyan menopauzában lévő nők tüneteit, akik naponta legalább hét hőhullámot tapasztaltak. Dhillo és munkatársainak molekulájához hasonló az FDA-befogadás várományosa, a közepesen súlyos – súlyos hőhullámok kezelésére szánt fezolinetant is: e szer III. fázisú vizsgálatainak eredményei 2023 elején jelentek meg a The Journal of Clinical Endocrinology & Metabolism című szaklapban.
Mindehhez Rance hozzáteszi: a klinikai vizsgálatok sikere ellenére rengeteg alapkutatásra van még szükség, így például, témánknál maradva, itt volna az ideje, hogy alaposabban megismerjük, hogyan is működik szervezetünkben a hőmérséklet-szabályozás.

Szemlézte:

Kazai Anita dr.

Eredeti közlemény:

How menopause reshapes the brain. Nature 617, 25-27 (2023)