A krónikus neurológiai Covid-tünetek hátterében álló mechanizmus
2021. MÁRCIUS 03.
2021. MÁRCIUS 03.
Bár a hosszú Covidnak nevezett krónikus tünetegyüttes diszexekutív szindrómával vagy ködös agyműködéssel járhat, az eddigi vizsgálatok nem találtak a tünetek hátterében encephalitist. Amerikai patológusok most megfejtették a mechanizmust, ami legalábbis részben magyarázhatja a neurológiai tüneteket.
A Baltimore-i Johns Hopkins Medicine és a bostoni Brigham and Women's Hospital patológusai a JAMA Neurology-ben megjelent írásukban kifejtik: az akut Covid-betegekre gyakran jellemző konfúz, megváltozott tudatállapot, majd az akut fázis elmúltával sok beteg esetén fennmaradnak a neurológiai tünetek, és diszexekutív szindróma (ködös agyműködés) alakul ki.
Mindazonáltal, a neurológiai rendellenességekkel elhunyt Covid-betegek agyában eddig a boncolások során nem sikerült sem krónikus gyulladást, sem a virális infekció tipikus neurológiai jeleit, sem virális genetikai anyagot kimutatni. Vagyis eddig nem lehetett szövettani vizsgálatokkal megmagyarázni a betegek és klinikusok tapasztalatát, miszerint a Covid betegség, főleg idősek esetén, gyakran jár együtt konfúz tudatállapottal. A tudat beszűkülése ellenére ilyen esetekben nem lehet kimutatni encephalitis jeleit a magasabb agyi központokban.
Az amerikai szakemberek hisztopatológiai módszerrel vizsgálták meg nukleinsav-vizsgálattal igazolt 2-es típusú koronavírus-fertőzés által okozott súlyos akut respiratorikus szindrómában elhunytak infarktusmentes agyszöveteit. Véletlenszerűen vett metszetekkel az elhunytak egyharmadának corticalis kapillárisaiban azonosítottak morfológiailag megakariocytáknak megfelelő, nagy sejtmagvú sejteket. A sejtek karakterizálása érdekében végzett immunhisztokémiai módszerrel (CD61 és CD42b markerek kimutatása) igazolták, hogy a sejtek valóban a vérlemezkék termeléséért felelős megakariocyták. A sejtek nem a post mortem kialakuló intravascularis vérlemezke-precipitátumoknak feletek meg.
Mint a neuropatológus szerzők írják, a Covid-járvány előtt sosem láttak agyi erekben megakariocytákat, és a szakirodalomban sem találtak erre utaló beszámolókat. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a nagy csontvelői sejtek milyen ingerre hagyják el a csontvelőt, és hogyan sikerül átjutniuk a tüdő erein (korábbi vizsgálatok Covid-betegek tüdőereiben már kimutattak megakariocytákat), mindenesetre az bizonyosnak tűnik, hogy egyes agykérgi kapillárisokban csökkentik vagy teljesen megakadályozzák a véráramlást. Ez a cerebralis kapillárisokklúzió vezethet aztán a neurológiai tünetekhez. A szerzők elképzelhetőnek tartják, hogy a súlyos Covid betegségre jellemző endothelialis diszfunkció eredményezi, hogy a megakariocyták az erekbe vándorolnak, és az endothelialis diszfunkció állhat annak hátterében is, hogy a nagy sejtmagvú sejtek átjutnak a tüdő erein. A szerzők azt is hozzáteszik, hogy vizsgálatuk standard agyi autopszián alapul, amikor a mintavételeknek csak egy része történik a cortexből, és az is véletlenszerű helyeken, így elképzelhető, hogy célzott mintavétellel az esetek jóval több mint egyharmadában lehetne megakariocyták által okozott agykérgi kapillárisokklúziót találni.
Szemlézte:
Kovács Bence dr.
Eredeti közlemény:
Nauen David W, Jody E. Hooper, C. Matthew Stewart, and Isaac H. Solomon. "Assessing Brain Capillaries in Coronavirus Disease 2019." JAMA neurology (2021).
Idegtudományok
Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.
Idegtudományok
A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.
Idegtudományok
A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.
Idegtudományok
A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.
Idegtudományok
Főleg a Cannabis/kender hatóanyagainak idegrendszeri működéséről és neurológiai, pszichiátriai kórképekben kifejtett terápiás hatásairól volt szó a második magyarországi Orvosi Kannabisz Konferencián, aminek első napján a szakemberek, második napján a betegek és a laikus érdeklődők nyelvén folyt a kommunikáció.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás