Idegtudományok

A krónikus neurológiai Covid-tünetek hátterében álló mechanizmus

2021. MÁRCIUS 03.

Bár a hosszú Covidnak nevezett krónikus tünetegyüttes diszexekutív szindrómával vagy ködös agyműködéssel járhat, az eddigi vizsgálatok nem találtak a tünetek hátterében encephalitist. Amerikai patológusok most megfejtették a mechanizmust, ami legalábbis részben magyarázhatja a neurológiai tüneteket.

A Baltimore-i Johns Hopkins Medicine és a bostoni Brigham and Women's Hospital patológusai a JAMA Neurology-ben megjelent írásukban kifejtik: az akut Covid-betegekre gyakran jellemző konfúz, megváltozott tudatállapot, majd az akut fázis elmúltával sok beteg esetén fennmaradnak a neurológiai tünetek, és diszexekutív szindróma (ködös agyműködés) alakul ki.

Mindazonáltal, a neurológiai rendellenességekkel elhunyt Covid-betegek agyában eddig a boncolások során nem sikerült sem krónikus gyulladást, sem a virális infekció tipikus neurológiai jeleit, sem virális genetikai anyagot kimutatni. Vagyis eddig nem lehetett szövettani vizsgálatokkal megmagyarázni a betegek és klinikusok tapasztalatát, miszerint a Covid betegség, főleg idősek esetén, gyakran jár együtt konfúz tudatállapottal. A tudat beszűkülése ellenére ilyen esetekben nem lehet kimutatni encephalitis jeleit a magasabb agyi központokban.

Az amerikai szakemberek hisztopatológiai módszerrel vizsgálták meg nukleinsav-vizsgálattal igazolt 2-es típusú koronavírus-fertőzés által okozott súlyos akut respiratorikus szindrómában elhunytak infarktusmentes agyszöveteit. Véletlenszerűen vett metszetekkel az elhunytak egyharmadának corticalis kapillárisaiban azonosítottak morfológiailag megakariocytáknak megfelelő, nagy sejtmagvú sejteket. A sejtek karakterizálása érdekében végzett immunhisztokémiai módszerrel (CD61 és CD42b markerek kimutatása) igazolták, hogy a sejtek valóban a vérlemezkék termeléséért felelős megakariocyták. A sejtek nem a post mortem kialakuló intravascularis vérlemezke-precipitátumoknak feletek meg.

Mint a neuropatológus szerzők írják, a Covid-járvány előtt sosem láttak agyi erekben megakariocytákat, és a szakirodalomban sem találtak erre utaló beszámolókat. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a nagy csontvelői sejtek milyen ingerre hagyják el a csontvelőt, és hogyan sikerül átjutniuk a tüdő erein (korábbi vizsgálatok Covid-betegek tüdőereiben már kimutattak megakariocytákat), mindenesetre az bizonyosnak tűnik, hogy egyes agykérgi kapillárisokban csökkentik vagy teljesen megakadályozzák a véráramlást. Ez a cerebralis kapillárisokklúzió vezethet aztán a neurológiai tünetekhez. A szerzők elképzelhetőnek tartják, hogy a súlyos Covid betegségre jellemző endothelialis diszfunkció eredményezi, hogy a megakariocyták az erekbe vándorolnak, és az endothelialis diszfunkció állhat annak hátterében is, hogy a nagy sejtmagvú sejtek átjutnak a tüdő erein. A szerzők azt is hozzáteszik, hogy vizsgálatuk standard agyi autopszián alapul, amikor a mintavételeknek csak egy része történik a cortexből, és az is véletlenszerű helyeken, így elképzelhető, hogy célzott mintavétellel az esetek jóval több mint egyharmadában lehetne megakariocyták által okozott agykérgi kapillárisokklúziót találni.

Szemlézte:
Kovács Bence dr.


Eredeti közlemény:
Nauen David W, Jody E. Hooper, C. Matthew Stewart, and Isaac H. Solomon. "Assessing Brain Capillaries in Coronavirus Disease 2019." JAMA neurology (2021).

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Idegtudományok

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Idegtudományok

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Idegtudományok

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Idegtudományok

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

Idegtudományok

Neurokannabisz

Főleg a Cannabis/kender hatóanyagainak idegrendszeri működéséről és neurológiai, pszichiátriai kórképekben kifejtett terápiás hatásairól volt szó a második magyarországi Orvosi Kannabisz Konferencián, aminek első napján a szakemberek, második napján a betegek és a laikus érdeklődők nyelvén folyt a kommunikáció.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Honnan ered a SARS-CoV-2? - interjú Müller Viktorral és Kemenesi Gáborral