Őssejtekkel végzett kezelések, génterápia, személyre szabott rákgyógyszerezés, bravúros műtétek és a gyógyászatban használható különleges eszközök jelezték az orvoslás fejlődését a 2011-es évben. Visszatekintésünk első részében az őssejtterápiákban elért eredményeket foglaltuk össze. Az őssejtek a szervezet mestersejtjei, valamennyi sejt és szövet forrásai. Mivel képesek különböző sejttípusokat létrehozni, sokszorozódni és megújulni, felhasználásától az orvosok a legkülönfélébb betegségek és rendellenességek gyógyítását remélik, beleértve a rákot, a cukorbetegséget vagy a sérüléseket is. Az őssejtekkel való gyógyítás első klinikai próbái a szív, a szem és az agy károsodott sejtjeit célozzák meg. Egy európai kutatókból álló csoport idén kapta meg az engedélyt a Revascor elnevezésű, őssejteket felhasználó, szívroham után alkalmazható kezelés első klinikai próbáira. Az infarktuskor szokásos kezelés mellett az őssejtek egyszerű befecskendezése a páciensek szívébe segíthet abban, hogy mérsékeljék a szerv károsodását, és megelőzzék a szívelégtelenséget. A terápiában fiatal, egészséges emberektől származó őssejteket juttattak be 12 órán belül a szívrohamon átesett páciensek szívébe abban a reményben, hogy az segíti az artériák megnyitását és a véráramlás helyreállítását. A Nagy-Britanniában és más európai országokban zajló klinikai próbába összesen 225 pácienst vonnak be. Amerikai kutatók a páciensek saját szívéből vett őssejteket használták fel első alkalommal arra, hogy helyreállítsák a károsodott szívszöveteket. Eredetileg az eljárás biztonságosságát kívánták tesztelni, de ennél többet értek el, mert javultak a szív pumpafunkciói is. Szívőssejtekkel korábban csak állatokon végeztek hasonló kezeléseket. A páciensek bypass műtéten estek át, eközben vettek szívőssejteket tőlük, amelyeket később laboratóriumi szövettenyészetben szaporítottak tovább egészen addig, amíg 1-2 millió őssejtet nem kaptak. Az így nyert sejteket körülbelül száz nap elteltével fecskendezték vissza a páciensek szívébe a Harvard és a Louisville-i Egyetem kutatói. Összesen 14 páciensnél alkalmazták a kezelést, akiknél körülbelül egyharmaddal emelkedett szívük pumpafunkciójának hatékonysága. A koreai gyógyszerügyi hatóság nyáron engedélyezte a Hearticellgram-AMI jelölésű kezelés forgalmazását az akut miokardiális infarktus (a szívroham) kezelésére. Az őssejtekkel való gyógykezelést immár klinikai használatba vehetik az orvosok, mert a dél-koreai kutatócsoportnak sikerült meggyőznie az engedélyező hatóságot, hogy módszerük elegendően jó ehhez. A Hearticellgram-AMI kezelésben a szomatikus őssejteket a páciens saját csontvelőjéből nyerik, majd laboratóriumi sejtkultúrában tenyésztik tovább, végül közvetlenül a károsodott szívbe fecskendezik be. Sikeresen zárult a szélütés után alkalmazott első őssejtkezelés biztonságossági tesztje is. A kipróbálásba bevont három páciens állapotát azután értékelték a szakemberek, hogy a glasgow-i közkórházban, a Southern General Hospitalban őssejteket fecskendeztek agyukba. A bizottság állásfoglalása szerint nem léptek fel mellékhatások a kezelés következtében. Az értékelés utat nyit a terápia szélesebb körű próbáinak megkezdésére a szélütésen átesett páciensek körében. A kezelést abban a reményben végzik, hogy az őssejtek segítenek megújítani a károsodott agyszövetet. Skót orvosok a ReNeuron biotechnológiai céggel együttműködve a tavalyi év végén kezeltek őssejtekkel egy szélütésen átesett idősebb férfit, aki elsőként részesült az úttörő terápiában. Azóta további két páciensnél alkalmazták a terápiát. A kutatásban nem embrionális őssejteket alkalmaztak, hanem magzatból származó őssejteket. Utóbbiaknak már nincs meg az a teljes körű átalakulási képessége, amellyel az embrióból származó őssejtek még rendelkeznek. Az eljárást a próbába bevont emberek az isémiás stroke (vérrög miatti érelzáródás) után 6-24 hónappal kapják, majd két éven át nyomon követik állapotukat. Hamarosan megkezdi első európai, humán embrionális őssejteket alkalmazó klinikai tesztjeit bizonyos típusú látásvesztések kezelésére egy amerikai biotechnológiai cég. A kísérleti terápiára a massachusettsi székhelyű Advanced Cell Technology elnevezésű vállalat kapott engedélyt, a kipróbálásba 12 pácienst vonnak be, akik egy vakságot okozó öröklött szembetegséggel, az úgynevezett Stargardt-szindrómával élnek. A Stargardt-szindrómában az ideghártya külső rétege pusztul el. A betegség első tünetei igen korán, hatéves kor körül jelentkeznek homályos látással és szürkületi vaksággal, a páciensek kamaszkorra elveszíthetik látásukat. A biotechnológiai vállalat 2010 novemberében kapta meg az engedélyt az Egyesült Államokban a humán embrionális őssejtek felhasználására. Az engedély alapján a klinikai vizsgálatok I. fázisa kezdődhetett meg, amelyben összesen 12 Stargardt-szindrómában szenvedő felnőtt amerikai páciens vesz részt. A második ilyen jellegű klinikai tesztjükbe a cég kutatói száraz időskori makuladegenerációban (AMD) szenvedő betegeket vontak be idén januárban az Egyesült Államokban. Az európai kipróbálás megkezdésére az engedélyt a brit egészségügyi hatóságok adták ki, a klinikai teszteket a londoni Moorfields szemkórház orvosai irányítják. Oxfordi kutatóknak bőrsejtekből kiindulva sikerült laboratóriumban létrehozni immunsejteket is, amelyek felhasználhatók a daganatos sejtek elleni harcban. Az emberi test saját immunrendszerének felhasználása új utat nyithat a rák elleni küzdelemben. A csontvelőben kifejlődő dendritikus sejtek a fehérvérsejtek mindössze ezredrészét teszik ki, és az elsők között találkoznak a szervezetet megtámadó kórokozókkal, ezért az immunválasz elindításában kulcsszerepet töltenek be. MTI 2011. december 24., szombat