Hírvilág

Törvényjavaslat született a kamarákról

2011. AUGUSZTUS 15.


Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvénymódosítás legfontosabb változásait a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága magyarázta. T/2099. számú törvényjavaslat az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény módosításáról a teljes szöveg pdf formátumban cikkünk mellett elérhető.

2006-ban Magyarországon az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény eltörölte az egészségügyben a kötelező kamarai tagságot, amely a Magyar Orvosi Kamara (a továbbiakban: MOK) és a Magyar Gyógyszerész Kamara (a továbbiakban: MGYK) esetében 1994-es, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (a továbbiakban: MESZK) esetében 2003-as szabályozás alapján állt fenn.

A 2007-ben hatályba lépett szabályozás gyakorlati jogalkalmazási tapasztalatai alapján az önkéntes kamarai tagságon alapuló működés számos anomáliát okozott, e körben említhetők a szakmai etikai felelősségi rendszer működési zavarai és a kamarák szolgáltató, szakmai támogató szerepkörének visszaszorulásából adódó negatív hatások.

A törvényjavaslat abból indul ki, hogy az Országgyűlés és a Kormány az egészségügyi szakmák gyakorlóit partnernek tekinti, ellentétben a korábbi gyakorlattal. Az előző kormányzat megosztottá tette a szakmát a kamarai tagság önkéntessé tételével.

A javaslat a következő fő szabályozási elemeket tartalmazza: teljes körű kötelező kamarai tagság az egészségügyi szakmai kamarákban, teljes körű, független etikai rendszer működtetése a kamarák által, valamennyi hivatásgyakorlót érintően, a kamarák szakmai, minőségbiztosítási feladatkörének bővítése, a szakmai kamarák véleményezési jogkörének kiterjesztése.

A kamarák szakmai, minőségbiztosítási feladatkörének bővítése körében érdemes kiemelni, hogy a jövőben a kamarák a kötelező továbbképzések szervezőinek tevékenységét rendszeresen minősíthetik. E minősítéseket a kamarai honlapokon közzé kell tenni. A kamara emellett a továbbképzés monitorozásában szerzett tapasztalatai alapján, szükség esetén javaslatot is tehet a továbbképző intézménynek vagy az intézmény szakmai felügyeletét ellátó hatóságnak. A kamarák továbbá egyes ügycsoportokban hatósági ügyekben szakértőként járnak el.

A szakmai kamarák véleményezési jogkörének kiterjesztése körében említhető, hogy a jövőben pl. a következő tárgykörökben a döntések meghozatala során kötelező a kamarák véleményének kikérése a döntéshez a felvételi és a képzési szakmánkénti keretszámokról, valamint a szakképesítések hiányszakmának minősítéséről.

A kamarák továbbá véleményt nyilváníthatnak szakmai vezetői beosztásra pályázók szakmai alkalmasságáról is.

A javaslat fontos eleme továbbá, hogy a kamarák - feladatkörüknek megfelelően véleményezni fogják az orvosi hivatás gyakorlói, a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végzők, illetve az előzőekben nem említett egészségügyi hivatást gyakorlók és az egészségbiztosítási szerv közötti szerződések általános szerződési feltételeit és az egyedi szerződések azonos feltételeit.
A javaslat meghatározza az egy éves szakmai kamarai tagdíj legmagasabb mértékét is. Ez nem haladhatja meg a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara esetében a kötelező legkisebb munkabér, illetve garantált bérminimum egyhavi összegének 18 százalékát, a Magyar Gyógyszerészi Kamaránál a személyi joggal rendelkező gyógyszerész kamarai tagok tekintetében a 60 százalékot, másoknál a 30 százalékot, a Magyar Orvosi Kamarában pedig ugyancsak a 30 százalékot. A tagdíj pontos összegét a kamarák alapszabályában az országos küldöttközgyűlés állapítja meg.

A kamarai tagsággal jelenleg nem rendelkező egészségügyi dolgozóknak a törvény elfogadása esetén várhatóan 2 hónap (2011. április és május) áll rendelkezésükre ahhoz, hogy kérjék felvételüket a szakmájuk szerint illetékes kamarába.

A kibővült tagság körében soron kívüli kamarai választások lesznek, amelynek alapján új országos küldöttközgyűlést kell tartani. A szakmai kamaráknak 2011. június és szeptember között új kamarai alapszabályt kell elfogadniuk, emellett legkésőbb 2011. október 31-ig új etikai kódexet kell alkotniuk.


HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Agykutatás

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

Hírvilág

Az MMR-védőoltás és a lázas rohamok összefüggése

Az MMR (kanyaró-mumpsz-rubeola) védőoltást követően a lázas rohamok számának aránya növekszik, viszont nem világos, hogy ez az arány a rohamok egyéni vagy családi története, a születés körüli tényezők vagy a szociális-gazdasági helyzet alapján változik-e.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a reumatológus szemével - A Figyelő 2017;1

SEVCIC Krisztina

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.