Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvénymódosítás legfontosabb változásait a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága magyarázta. T/2099. számú törvényjavaslat az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény módosításáról a teljes szöveg pdf formátumban cikkünk mellett elérhető. 2006-ban Magyarországon az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény eltörölte az egészségügyben a kötelező kamarai tagságot, amely a Magyar Orvosi Kamara (a továbbiakban: MOK) és a Magyar Gyógyszerész Kamara (a továbbiakban: MGYK) esetében 1994-es, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (a továbbiakban: MESZK) esetében 2003-as szabályozás alapján állt fenn. A 2007-ben hatályba lépett szabályozás gyakorlati jogalkalmazási tapasztalatai alapján az önkéntes kamarai tagságon alapuló működés számos anomáliát okozott, e körben említhetők a szakmai etikai felelősségi rendszer működési zavarai és a kamarák szolgáltató, szakmai támogató szerepkörének visszaszorulásából adódó negatív hatások. A törvényjavaslat abból indul ki, hogy az Országgyűlés és a Kormány az egészségügyi szakmák gyakorlóit partnernek tekinti, ellentétben a korábbi gyakorlattal. Az előző kormányzat megosztottá tette a szakmát a kamarai tagság önkéntessé tételével. A javaslat a következő fő szabályozási elemeket tartalmazza: teljes körű kötelező kamarai tagság az egészségügyi szakmai kamarákban, teljes körű, független etikai rendszer működtetése a kamarák által, valamennyi hivatásgyakorlót érintően, a kamarák szakmai, minőségbiztosítási feladatkörének bővítése, a szakmai kamarák véleményezési jogkörének kiterjesztése. A kamarák szakmai, minőségbiztosítási feladatkörének bővítése körében érdemes kiemelni, hogy a jövőben a kamarák a kötelező továbbképzések szervezőinek tevékenységét rendszeresen minősíthetik. E minősítéseket a kamarai honlapokon közzé kell tenni. A kamara emellett a továbbképzés monitorozásában szerzett tapasztalatai alapján, szükség esetén javaslatot is tehet a továbbképző intézménynek vagy az intézmény szakmai felügyeletét ellátó hatóságnak. A kamarák továbbá egyes ügycsoportokban hatósági ügyekben szakértőként járnak el. A szakmai kamarák véleményezési jogkörének kiterjesztése körében említhető, hogy a jövőben pl. a következő tárgykörökben a döntések meghozatala során kötelező a kamarák véleményének kikérése a döntéshez a felvételi és a képzési szakmánkénti keretszámokról, valamint a szakképesítések hiányszakmának minősítéséről. A kamarák továbbá véleményt nyilváníthatnak szakmai vezetői beosztásra pályázók szakmai alkalmasságáról is. A javaslat fontos eleme továbbá, hogy a kamarák - feladatkörüknek megfelelően véleményezni fogják az orvosi hivatás gyakorlói, a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végzők, illetve az előzőekben nem említett egészségügyi hivatást gyakorlók és az egészségbiztosítási szerv közötti szerződések általános szerződési feltételeit és az egyedi szerződések azonos feltételeit. A javaslat meghatározza az egy éves szakmai kamarai tagdíj legmagasabb mértékét is. Ez nem haladhatja meg a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara esetében a kötelező legkisebb munkabér, illetve garantált bérminimum egyhavi összegének 18 százalékát, a Magyar Gyógyszerészi Kamaránál a személyi joggal rendelkező gyógyszerész kamarai tagok tekintetében a 60 százalékot, másoknál a 30 százalékot, a Magyar Orvosi Kamarában pedig ugyancsak a 30 százalékot. A tagdíj pontos összegét a kamarák alapszabályában az országos küldöttközgyűlés állapítja meg. A kamarai tagsággal jelenleg nem rendelkező egészségügyi dolgozóknak a törvény elfogadása esetén várhatóan 2 hónap (2011. április és május) áll rendelkezésükre ahhoz, hogy kérjék felvételüket a szakmájuk szerint illetékes kamarába. A kibővült tagság körében soron kívüli kamarai választások lesznek, amelynek alapján új országos küldöttközgyűlést kell tartani. A szakmai kamaráknak 2011. június és szeptember között új kamarai alapszabályt kell elfogadniuk, emellett legkésőbb 2011. október 31-ig új etikai kódexet kell alkotniuk.