Hírvilág

Roma integráció: oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügyi ellátás

2013. OKTÓBER 04.

Szöveg nagyítása:

-
+

Nemcsak megoldandó problémának kell tekinteni a romák integrációját, hanem a társadalmi és gazdasági fejlődést szolgáló lehetőségnek is - mondta Andor László, az EU foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa pénteken Budapesten. Az Európa Tanács (ET) Romact programjának indító eseményén a biztos kiemelte: a romák integrációja választási ciklusokon túlnyúló munka, és az EU elkötelezett partnere azoknak, akik valóban tenni akarnak e cél eléréséért. Meglátása szerint az utóbbi időben nagyobb figyelem jut a közép-európai és a nyugat-balkáni cigányság helyzetére. Magyarországon a rendszerváltozás óta romlott a cigányok helyzete, eddig mintegy száz település vált "végérvényesen szegény cigány gettóvá" az országban - mondta. Hozzátette: mindenesetre nem magyar problémáról van szó, európai átlagban is csak minden harmadik munkaképes korú roma dolgozik. Andor László felidézte a 2011-es magyar uniós elnökség kezdeményezését a romastratégia kidolgozására, mint mondta, ez alapozta meg, hogy az EU szerepe markánsabbá vált a kérdés megoldásában. Az unió fő feladata az iránymutatás, emellett pénzügyi forrásokkal támogathat helyi projekteket és diszkriminációellenes tevékenységével is segíti a romák helyzetének javítását - magyarázta. A biztos szerint a fő felelősség azonban továbbra is a tagállamoké. Ki kellett dolgozniuk nemzeti romastratégiájukat, amelyeket az Európai Bizottság értékelt - közölte. Elmondta: a cél a romák és a többségi társadalom közötti különbségek áthidalása, összpontosítva az oktatásra, a foglalkoztatásra, a lakhatásra és az egészségügyi ellátásra. Hangsúlyozta: a tagállami stratégiákból a bizottság értékelése szerint leggyakrabban az átfogó megközelítés hiányzott, és többször előfordult az is, hogy nem vonták be a helyi szereplőket, önkormányzatokat, a roma szervezeteket a programok tervezésébe és végrehajtásába. Andor László kiemelte: a romák integrációja egész Európában kihívást jelent, és érdemi változás csak a nemzeti és helyi szint összekapcsolásával érhető el, a sikeres projektekhez pedig be kell vonni a romákat is. Kovács Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára az eseményen azt mondta: még rengeteg a teendő a romaintegráció megvalósításáért, de sok munka van abban, hogy európai szintre emelték a romaügyet, elkészült a keretstratégia. Az államtitkár szerint a helyzet megoldása valószínűleg "évtizedekben mérhető", ezért üdvözöl minden kezdeményezést, amely a már elindított folyamatokat segíti. Fontos figyelni arra, hogy a helyi közösségek megfelelő erőforráshoz jussanak a projektek kivitelezésében, és megfelelő együttműködést kell kialakítani a szereplők között - közölte. Kiemelte: Magyarország célja, hogy helyben, átfogó módon adjon választ a romák problémáira. Jeroen Schokkenbroek, az ET főtitkárának romaügyi különképviselője a megnyitón ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy helyben szükséges a fellépés, ez a romáknak és az önkormányzatoknak is előnyös megoldás. Az utóbbi időben több helyi polgármester, önkormányzat úgy érezte, hogy magára maradt a gondok megoldásában, ezért támogatni kell őket - mondta. A különképviselő kiemelte, sokat kell még dolgozni, hogy a romák teljes integrációja megvalósuljon az országokban, ez nem könnyű feladat, és nem is lehet gyorsan a megoldani. Az önkormányzatoknak és romáknak is tenniük kell érte, és ehhez minden támogatást meg kell kapniuk, erre az ET is törekszik - mondta. A Romact az ET és az Európai Bizottság közös projektje, amelynek célja helyi romaintegrációs programok kidolgozása, hangsúlyt helyezve a lakhatásra, a foglalkoztatásra, az oktatásra és az egészségügyi ellátásra. A projekt öt uniós tagállamot - Bulgáriát, Magyarországot, Olaszországot, Romániát és Szlovákiát - érint. MTI 2013. október 4., péntek

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

LAPSZEMLE eLitMed

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Az egészségügy vergődik a túlzott centralizáció és a pénzhiány miatt

KUN J Viktória

Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.

Egészségpolitika

A béremelés későn jött, és reálértéken nem hozott többletet

Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke szerint a most megvalósult béremelés túl későn történt, éves kihatása kevés, az idei év így reálkereset-csökkenést hozott a szakdolgozóknak. Interjúnkban beszélt a bérfeszültségekről, víziókról, a következő két év várakozásairól is.

Egészségpolitika

Elkerülhetetlennek látszik az egészségügy összeomlása – vagy már meg is történt?

KUN J Viktória

Amikor már az akut stroke-ellátás is szünetel egy megyei kórházban – az eLitMednek nyilatkozó szakemberek szerint valójában már 3-4-5 éve szükségállapot van, a kormányzati intézkedések is ezt mutatják.

Egészségpolitika

„A rólam elnevezett kórházi szárnyat már nem fogom látni…”

Dr. Karsai Dániel 2022 nyarán szembesült halálos diagnózisával. Tavaly ősszel a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához adta be kérelmét az aktív eutanázia magyarországi engedélyezéséről. A fiatal alkotmányjogász szinte celeb lett Magyarországon, aki – mint hangsúlyozza – nem csak magáért küzd. Kapócs Gábor, a hatályos egészségügyi törvény eredeti előkészítője a LAM alapító főszerkesztőjeként készített vele interjút aktuális jogi, etikai, orvosi kérdésekről.

Egészségpolitika

A politika érdemben nem foglalkozik az egészségüggyel, helyi szinten ugyanakkor nagyon is

KUN J Viktória

Hogyan lehet szétverni egy régió egészségügyi „fellegvárait” néhány év alatt? – interjú prof. dr. Barkai Lászlóval.

1.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2024;9(6)
2024 OKT 07.

4.

Lege Artis Medicinae

2024;34(9)
2024 OKT 04.

5.

Lege Artis Medicinae

2024;34(9)
2024 OKT 04.