Hírvilág

OECD-felmérés a gyerekek, fiatalok jólétéről

2011. AUGUSZTUS 15.

Viszonylag jó a helyzet az egészségügyi ellátás területén, van mit javítani az oktatásban, aggasztó a helyzet az életmódbeli kockázatokat tekintve.

Doing Better For Children címmel közölte kedden a fejlett ipari államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a gyerekek, fiatalok életminőségéről szóló átfogó, összehasonlító tanulmányát. A 192 oldalas kötet néhány érdekesebb eredményéből szemezgetve próbáltuk meg elhelyezni Magyarországot a nemzetközi mezőnyben. (A legtöbb esetben 30 ország adatait vetették össze.)

Magyarország a vizsgált harminc állam közül - összesített értékek alapján - a huszadikként végzett az anyagi jólét, huszonegyedikként a lakhatási körülmények, tizenkettedikként az oktatási ellátás, tizenegyedikként a gyermekegészségügy, huszonötödikként a gyermekkori viselkedési kockázati tényezők (például káros szenvedélyek, dohányzás, alkoholfogyasztás), és hetedikként az oktatás minősége tekintetében.

Az anyagi jólét esetében vizsgálták a gyerekes családok jövedelmét, a 18 évnél fiatalabbak szegénységi rátáját, valamint hogy az adott országban élő 15 évesek mekkora hányada szenved hiányt valamiben, ami az iskolai előmeneteléhez fontos lenne.

Az irigyelt Luxemburg

Az első esetben - nem meglepetés - Luxemburg, Egyesült Államok, Norvégia, Kanada, Hollandia volt a sorrend az élen, míg a 30-as listát Törökország, Mexikó, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország és Csehország zárta. Csehország kivételével ez az öt állam az egy főre vetített bevételi érték átlagának még a felét sem érte el - 2005-ös adatokon számolva. Egy luxemburgi gyerekre egyébként hétszer annyi jövedelem jut, mint egy törökre, és több mint három és félszer annyi, mint egy magyarra.

Gyermekszegénység alatt a tanulmány készítői azt értették, ha valaki olyan családban nő fel, amelyben az egy főre eső jövedelem kevesebb mint a fele a helyi átlagnak. Ez nyilván egy adott társadalom polarizáltságát is mutatja, itt már találunk meglepő értékeket. A lista élén - ez nem meglepetés - a skandináv államok állnak, Dániában csak a gyerekek 2,7 %-a nő fel szegény családban, ezt követi Svédország (4 %), Finnország (4,2 %), Norvégia (4,6 %) és Ausztria (6,2 %).

Arányosan a legtöbb szegény családban felnövő gyerek ezzel szemben Törökországban van (24,6 %), ezt követi Mexikó (22,2), majd Lengyelország (21,5), az Egyesült Államok (20,6), illetve Spanyolország (17,3 %). Magyarország nyolcadik a mezőnyben, 8,7 %-os értékével, ami nemcsak az OECD átlagnál jobb (ez 12,4 %), de Csehország (10,3) és Szlovákia (10,7) értékénél is.

Az oktatáshoz szükséges javak tekintetében (2006-os értékek következnek), Izlandon vannak a legjobb helyzetben a 15 évesek, ott ezer gyerekből csak négynek van kevesebb, mint négy darab, az iskolai előmenetelhez szükséges felszerelési eszköze. Izlandot Németország (5), Ausztria és Hollandia (6-6), valamint Dánia, illetve Svédország követi (7-7 gyerek ezerből), de a megelőző adatsor tekintetében érdekes Spanyolország jó szereplése (9).

A másik végletet Mexikó és Törökország jelenti (137, illetve 136), őket Görögország (61), Japán (56) és az Egyesült Államok (48) követi. Magyarország Lengyelországgal és Kanadával együtt a mezőny alsó felében végzett (21 gyerek ezerből), Csehország után (12), de Szlovákia (38) előtt.

Szorongó Közép-Európa?

A lakhatás körülményeit tekintve a vizsgálat túlzsúfoltnak minősítette azokat a lakásokat, amelyekben a lakók száma meghaladja a rendelkezésre álló lakószobákét. (Vagyis, ha egy négyfős család mondjuk egy egy szoba, két félszobás lakásban lakik, eszerint már túlzsúfoltnak számít, a következő helyezéseket ennek tekintetében kell értékelni - a szerk.) Ebben a sorrendben Hollandia végzett az élen, itt a 0-17 éves népesség mindössze 10 százaléka lakik ilyen körülmények között, ezt követi Spanyolország (11), Belgium (13), Norvégia (15). A másik végletet Lengyelország (74), Magyarország (73), Mexikó (70), Szlovákia (68), Csehország (59) jelenti, az átlag 30 százalék. (Ezen a listán nem szerepel Törökország, Svájc és Kanada.)

Ha a lakóhely környezeti állapotát nézzük, már teljesen más képet kapunk. (Itt olyan tényezőket vettek figyelembe, mint a környezetszennyezés, zajterhelés, a környék bűnözési rátája, vannak-e elhagyatott épületek a környéken.) A legkevesebb, egészségtelen környezetben felnövő gyerek Ausztriában van (11 százalékuk), őket Norvégia (12), Izland és Svédország (16-16), valamint Írország (19 százalék) követi. Magyarországon minden ötödik gyerek nő fel ilyen környéken (22 százalék, nyolcadik hely a mezőnyből), ezzel a közép-európai vetélytársak közül a legalacsonyabb értéket produkáltuk, a 25 százalékos átlag alatt vagyunk. A legtöbb gyerek viszont Hollandiában (39), Németországban (37), Portugáliában, illetve Olaszországban (33-33), valamint Japánban és Spanyolországban (32-32 százalék) nő fel egészségtelen környezetben. (Erről a listáról hiányzik Kanada, Mexikó, Törökország.)

Forrás: Hírszerző

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.

Hírvilág

Szakácskönyvet adott ki a Bethesda Gyermekkórház

Az idei Semmelweis-nap különös ünnep az egészségügyben, reményeink szerint egyfajta lezárása a járványidőszaknak. Azonban nem mehetünk úgy tovább, mintha mi sem történt volna. A Bethesda Gyermekkórház ezért különös könyvkiadásra szánt el magát: recepteken, ételeken keresztül mutatja be az elmúlt időszak hőseit, az egészségügyben dolgozókat. Receptre írva – így főzünk a Bethesda Gyermekkórházban címmel szakácskönyvet adott ki a kórház, közelebb hozva egy gyógyító intézmény hétköznapjait az olvasóhoz.

Gondolat

A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Klinikum

Ebadta lehetőségek: kutyás terápiák az egészségügyben műhelykonferencia

A Budai Családközpontú Lelki Egészség Centrum szervezésében 2018. szeptember 8-án került megrendezésre az Ebadta lehetőségek: kutyás terápiák az egészségügyben című műhelykonferencia a budapesti Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak Pszichiátriai és Pszichiátriai Rehabilitációs Osztályán.