Hírvilág

Miért csökken a vízigényünk alvás közben?

2011. AUGUSZTUS 15.

A vízháztartás szabályozásában kulcsszerepet játszó antidiuretikus hormonról (ADH, régi elnevezéssel: vazopresszin) régóta tudják, hogy alvás közben fokozott mértékben termelődik, ám az ezt szabályozó mechanizmus pontos részleteit eddig nem ismertük. Eric Trudel és Charles Bourque, a McGill University Health Centre (Kanada, Montreal) kutatóinak a Nature Neuroscience-ben megjelent eredményei szerint a folyamat hátterében a nucleus suprachiasmaticusban lévő "óraneuronok" éjszaka csökkent aktivitása áll.

Az ADH-termelő sejtek aktivitását közvetlenül a hypothalamus ozmoreceptorai szabályozzák: folyadékhiány esetén - a vér megnövekedett nátrium-, kálium- és kloridion-koncentrációját érzékelve - serkentik az ADH-szekréciót, ami fokozott vízvisszatartáshoz vezet. Trudel és Bourque munkahipotézise az volt, hogy az órasejtek képesek módosítani az ozmoreceptorok serkentő hatását.

Kísérleteikhez olyan patkányagyszeleteket használtak, amelyekben intakt, működőképes ozmoreceptorok, ADH-termelő sejtek és óraneuronok voltak. (Az óraneuronok jellemzője, hogy az agyból eltávolítva is ritmikusan működnek.) A szeletekben elektródtechnika alkalmazásával megfigyelték, hogyan hat az ozmoreceptorok, illetve az órasejtek ingerlése az ADH-termelő neuronok aktivitására.

Az eredmények azt mutatták, hogy az órasejtek egyfajta "lehalkító gombként" működnek a vízháztartás szabályozásában: ha aktívak, gátolják az ozmoreceptorok ADH-termelést serkentő hatását, míg az óraneuronok kevésbé aktív állapotában ez a gátlás csökken, vagyis az ozmoreceptorok serkentő hatása jobban érvényesülhet - ennek köszönhető tehát az éjszakai fokozott vízvisszatartás.

Bár az ADH-termelés és az óraneuron-aktivitás napszakos változása hasonló patkányban és emberben, a kutatók felhívták a figyelmet, hogy a patkány éjszaka aktív, ezért ez a szabályozórendszer nem feltétlenül így működik emberekben. Az óraneuronok azonban nagy valószínűséggel emberben is hasonló szerepet töltenek be a vízháztartás szabályozásában, és feltehetően hozzájárulnak más élettani funkciók, pl. az éhség vagy az álmosság ritmikusságához is.
Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna

Forrás: Nature Neurosci. (2010) doi:10.1038/nn.2503


HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

EESZT - állandó társ a háziorvosi ellátásban

Az EESZT talán a háziorvosok számára nyújtja a legtöbb segítséget, mivel megismerhetik betegük kórelőzményeit, melyek tekintetében eddig a páciensre voltak utalva. A NEAK által ellenőrzött kötelező adatszolgáltatás biztosítja számukra, hogy a szükséges információkat megtalálhassák a rendszerben, azonban részükre is előír kötelezettségeket, amiket a napokban megjelent jogszabály-módosítás alapján az egészségügyi államigazgatási szerv is ellenőrizni fog.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Agykutatás

Új dimenzió a gyógyszerkutatásban: sejten belüli receptorok

Az idegsejteken belüli receptorok is felelősek a szinaptikus plaszticitásért, memóriáért, tanulásért, illetve számos idegrendszeri pathológiáért. A sejtszervecskéken, a citoplazmában és a sejtmag membránján, valamint plazmájában elhelyezkedő intracelluláris, G-fehérjéhez kötött receptorok leírása a depresszió, a szkizofrénia, a fájdalom, az autizmus, a metabolikus reguláció vagy az ischaemiás stroke kezelésének újabb szintje előtt nyit teret.

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a reumatológus szemével - A Figyelő 2017;1

SEVCIC Krisztina

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.