Hírvilág

Mesenchymalis őssejtek: az őssejtterápia ígéretes eszközei

2011. AUGUSZTUS 15.

Az őssejtkutatás egyik legdinamikusabban fejlődő területéről, a mesenchymalis őssejtek terápiás alkalmazásáról számolt be Uher Ferenc, az Országos Vérellátó Szolgálat Őssejtbiológia csoportjának vezetője.

A mesenchymalis őssejtek a szöveti őssejtek közé tartozó, multipotens sejtek, amelyek osteocyta, chondrocyta, illetve adipocyta irányba képesek differenciálódni. (A korábbi reményekkel ellentétben ma már úgy gondolják, hogy ezek a sejtek nem képesek nem ortodox plaszticitásra, vagyis nem differenciáltatható belőlük bármilyen sejt, pl. idegsejt.)

A terápiás célra felhasználható őssejtek legismertebb forrása a csontvelő. Mesenchymalis őssejtek azonban nemcsak itt, hanem valamennyi kötő- és támasztószövetben megtalálhatók, könnyen izolálhatók pl. a zsírszövetből, ami különösen előnyös lehet terápiás szempontból, hiszen a zsírleszívással nyert minták gyakran fiatal és egészséges donoroktól származnak. Az említett szövettípusokból izolált sejtekből heterogén kultúrák növeszthetők (a széles körben elterjed mesenchymalis őssejt elnevezés helyett emiatt helyesebb a mesenchymalis stromasejt elnevezés). Többek között e heterogenitásnak tulajdonítható, hogy a mesenchymalis őssejtek molekulárisan igen nehezen karakterizálhatók, génexpressziós mintázatuk alig különbözik a fibroblast, illetve a myofibroblast sejtekétől.

Terápiás alkalmazásuknak alapvetően három módja van: a transzplantáció, a szervezet saját őssejtjeinek mobilizálása, illetve különböző szövetek, szervek in vitro létrehozása (tissue engineering). Jelenleg a legutóbbi a biotechnológiai cégek által legintenzívebben kutatott terület; nagy nyilvánosságot kaptak azok a kísérletek, amelyekben orrot vagy fület sikerült megfelelő vázszerkezetek felszínén növeszteni. Bár rendkívül nagy igény lenne rá, egyelőre megoldatlan a hyalinporchoz hasonló teherbíró porcszövet és a komplex szerkezetű, vaszkularizált a csontszövet illetve létrehozása.

Az őssejtek transzplantációs alkalmazásáról számos kutató meglepetésére állatkísérletekből az derült ki, hogy a beültetett őssejtek kedvező élettani hatásai nem azok szöveti integrációjának köszönhetők, hanem az általuk termelt trofikus, antiapoptotikus, endogén regenerációt segítő és immunmoduláló faktoroknak. A kutató kiemelte, hogy a transzplantált mesenchymalis őssejtek nem váltanak ki immunválaszt, sőt, lokálisan immunszuppresszív hatást fejtenek ki, feltehetőleg a dendritikus sejtek érésének és antigénbemutató funkciójának gátlása, illetve a regulátor T-sejtek klonális expanziójának serkentése révén.

Ezt a hatást használta ki Uher Ferenc kutatócsoportja az 1-es típusú diabetes állatkísérletes modelljében, amelynek lényege, hogy streptozotocin-kezelés hatására először a pancreas béta-sejtjeinek szelektív pusztulása, majd a kiterjedt sejtpusztulás következtében autoimmun folyamatok idézhetők elő. A kutatók a streptozotocin-indukált diabetesben szenvedő egereknek egerekbe mesenchymalis őssejteket, illetve csontvelősejteket juttattak be. A kezelés hatására az állatoknál teljesen helyreállt a pancreas inzulintermelő funkciójaoiofunkciója-. Az előadó felhívta a figyelmet, hogy a kisérlet számos különböző szövetből nyert mesenchymalis őssejtek transzplantációjával, és a csontvelőátültetéskor szokásosnál jóval enyhébb besugárzást követően is sikeres volt.

Az ígéretes eredmények mellett természetesen rendkívül fontos mérlegelni a terápia lehetséges kockázatait. Ezek közül a legfontosabb a tumorindukáló hatás, amely ebben az esetben elsősorban nem új daganatok keletkezését, hanem metastasis-képzést, illetve lappangó tumorok aktivizálódását jelenti. Érdemes megemlíteni továbbá a fibrosis kockázatát - mint az előadó rámutatott, a normális sebgyógyulás és a kóros hegképződés között igen kényes egyensúly áll fenn.

Az előadás végén a mesenchymalis őssejtek egy igen érdekes tulajdonságáról hallhattunk: génexpressziós mintázatuk alapján egyértelműen igazolták, hogy e sejtek pozicionális memóriával rendelkeznek, vagyis viselkedésük eltérő lehet attól függően, hogy a szervezet melyik részéről származnak. Mandibulából nyert mesenchymalis őssejteket a tibiába átültetve pl. előidézhető a csontszövet regenerációja, ám a tibiából nyert sejtek a törött mandibulában csak sebgyógyulást indukálnak.

eLitMed.hu
Víg Julianna

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Hogyan éljék túl lelkileg a dolgozók a krízishelyzetet?

A Covid19 embert próbáló kihívás elé állította az egész társadalmat, de pillanatnyilag talán a legnagyobb teher az egészségügyben és a szociális szférában dolgozókra hárul. Munkájukra égetőbb szükség van, mint valaha, éppen ezért fontos, hogy nekik is legyenek megküzdési stratégiáik a kialakult krízishelyzet kezelésére. Mind a világjárvány képe, az azt kísérő félelem szorongást, stresszt okoz, a sok esetben azt kísérő izoláció is komoly lelki terhet jelent. Hogyan észlelhetjük egymáson és enyhíthetjük a nyomást, oldhatjuk meg az esetleg ezt kísérő szimptómákat? A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum hívja fel a figyelmet: a dolgozók egymásra is ügyeljenek!

Agykutatás

Próbavizsgálat az ayahuasca terápiás használhatóságáról depresszióban

Napjainkban a depresszió alternatív kezelésének kutatása okán az ayahuasca a figyelem fókuszába került. Ezt a pszichedelikus italt évszázadokon keresztül dél-amerikai sámánok használták gyógyító ceremóniáikhoz. Brazil kutatók az elmúlt hónapban publikálták az első klinikai tesztek eredményeit a dél-amerikai ayahuasca főzet lehetséges terápiás hasznáról.

Klinikum

Gastrointestinalis stroma tumorok

A gastrointestinalis stroma tumorok (GIST) mesenchymalis eredetű solid daganatok. Incidenciájuk 11-14 beteg / 1 millió ember / év. A betegek átlagéletkora a betegség felismerésekor 60 év, a férfiakat és a nőket hasonló arányban érinti. A GIST-ok leggyakrabban a gyomorfalban (60%) és a vékonybelek falában (30%) alakul ki.

Agykutatás

A fejlődő pszichiátriai határai

Beszámoló az MPT XVII. Vándorgyűléséről

Egészségpolitika

Telemedicina – az adatvédelem kulcskérdés

A kezelt COVID-19 betegek orvosi nyilvántartásainak elemzése hozzájárulhat a jövőbeli megelőzési és kezelési megoldásokhoz, valamint potenciálisan felgyorsíthatja a vakcina előállításának folyamatát. Ezért minden adat fontos, és a lehető legjobb eredményeket lehet elérni, ha minden nemzet együtt dolgozik a megosztott adatbázissal—fogalmaznak a cikk szerzői, akik hangsúlyozzák: a személyes adatok felhasználásával járó előnyökön kívül viszont számos hátránya is lehet adatvédelmi szempontból. Így nagyon fontos egyensúlyt teremteni a személyes védelem és az adatok hasznos felhasználása között.