A taurin szerepe a kardiovaszkuláris egészségben
SZEMLE eLitMed
2024. AUGUSZTUS 23.
SZEMLE eLitMed
2024. AUGUSZTUS 23.
Szöveg nagyítása:
A latin bika szó után elnevezett taurin természetes aminosav, ami étrendkiegészítőként hatékony a vérnyomás-szabályozáson kívül a szívelégtelenség kezelésében, a neuroprotekcióban, és szenolitikumként is.
A taurin kardiovaszkuláris egészségben és öregedéslassításban betöltött szerepét mutatja be a Nutrients című szaklap áttekintő közleménye a tavalyi év közepéig megjelent, témába vágó tanulmányok alapján.
A taurin (2-aminoetanszulfonsav, más néven taurinsav) egy nem fehérjealkotó aminosav, ami számos állati szövetben, különösen az agyban, a szívben és a vázizmokban van jelen.
Számos élelmiszerben is megtalálható, például a húsokban, a halakban, a tejtermékekben és az energiaitalokban; bár az emberi szervezet képes taurint szintetizálni a májban, az optimális szint fenntartásához elengedhetetlen az étrendi bevitel – ezért vegetáriánusok és vegánok esetén alacsony lehet a taurinbevitel.
Antioxidáns aktivitását, gyulladás- és vérnyomáscsökkentő hatását széles körben vizsgálták a humán egészségre gyakorolt hatásainak meghatározása érdekében.
Először 1827-ben izolálták a Bos taurus (ökör) epéjéből. A korai vizsgálatok az állati szövetekben való jelenlétére összpontosítottak: magas koncentrációban találták az agyban, a szívben és a vázizmokban. 1846-ban igazolták jelenlétét az emberi epében, majd kiderült, hogy a taurin magas koncentrációban mutatható ki a mitokondriumok nagy számával jellemezhető oxidatív szövetekben, és alacsonyabb koncentrációban a glikolitikus szövetekben. Kémiailag a taurin béta-aminosav, molekuláris képlete C2H7NO3S; szerkezetileg egy aminocsoport (NH2), egy karboxilcsoport (COOH) és egy szulfonsavcsoport (SO3H) kapcsolódik a béta helyzetű szénhez. Viszonylag egyszerű szerkezete lehetővé teszi, hogy számos különböző funkciót töltsön be a szervezetben.
A sejtműködés szempontjából a taurin elsősorban a szövetek intracelluláris folyadékában található, ahol számos élettani folyamatban létfontosságú szerepet játszik. Ozmolitként működik: szabályozza a sejtek térfogatát, és fenntartja a sejtek integritását. A májban a taurin az epesavakkal konjugálódik, epesókat képez, amelyek segítik a zsírok emésztését és felszívódását a belekben; szerepe alapvető fontosságú a lipidanyagcserében és a zsírban oldódó vitaminok felszívódásában.
A koraszülött csecsemőket veszélyezteti a taurinhiány, mivel hiányzik belőlük a szintéziséhez szükséges enzimek egy része.
A taurin a kalcium- (Ca2+) jelátvitelben, az ioncsatornák modulációjában és a neurotranszmisszióban is szerepet játszik, befolyásolja neurális excitábilitást és a szinaptikus átvitelt. Antioxidáns tulajdonsága hozzájárul a neuroprotekcióban, valamint a szív- és érrendszeri egészség megőrzésében kimutatott hatásához. A taurin nagymértékben koncentrálódik az agyban, és számos tanulmány utal arra, hogy neurotranszmitterként vagy neuromodulátorként működve befolyásolja a neurotranszmitter-felszabadulást és a receptorműködést, ezáltal befolyásolja a kognitív folyamatokat, a hangulatot, a viselkedést, a memóriát, a tanulást és a szorongás szabályozását. Nélkülözhetetlen az idegsejtek fejlődéséhez és túléléséhez, valamint a sejtkárosító körülmények közötti védelmükhöz. Az agytörzsben a taurin létfontosságú funkciókat szabályoz, beleértve a szív- érrendszeri szabályozást és az artériás vérnyomást. Neuroprotektív hatásai közé tartozik a gyulladás és a neuronális apoptózis csökkentése, ami miatt a neurodegeneratív betegségek és az agysérülések kezelési lehetőségei kutatásának fontos szereplőjévé vált, pl. kiderült, hogy alkalmazása előnyös stroke utáni felépülés során.
A taurint számos szív- és érrendszeri jótékony hatással hozták összefüggésbe, beleértve a vérnyomás-szabályozást, a gyulladáscsökkentő hatásokat és az endothelfunkció javulását; ezek a tulajdonságok összességében hozzájárulnak a szív- és érrendszeri betegségek (ateroszklerózis és szívelégtelenség) kockázatának csökkentéséhez.
A taurin az anyagcsere szabályozásában is szerepet játszik, különösen a glükóz- és a lipidanyagcserével kapcsolatban; hozzájárul az inzulinérzékenység javításához, ami előnyös a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők számára (naponta 3×1 g), és segít a trigliceridszint csökkentésében, a lipidprofil javításában. (Egérkísérletek szerint pozitívan befolyásolja a bélmikrobiótát, és segíti a bélhomeosztázis helyreállítását is.)
Klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy képes csökkenteni a vérnyomást, javítani a bal kamrai funkciót és fokozni a terhelhetőséget szívelégtelenségben szenvedő egyéneknél.
1985-ben Japánban a taurint szívelégtelenségben szenvedő betegek kezelésére engedélyezték.
A taurin a nitrogén-oxid (NO) termelésének elősegítésével és az endothel-diszfunkció csökkentésével javítja az endothelfunkciót. A sejtek túlélése szempontjából szinergikus hatást mutattak ki, amikor a taurint az érrendszeri funkció egy másik jól ismert fokozójával, L-argininnel kombinálták.
A taurin javítja a terhelhetőséget, csökkenti az izomkárosodást, és enyhíti az edzés okozta oxidatív stresszt. Növeli az izomkontraktilitást, és csökkenti a fáradtságot, ezért számos atléta fogyasztja.
A taurin szintje az életkor előrehaladtával csökken, és ennek táplálékkiegészítővel való ellensúlyozása késleltetheti az idősödéssel kapcsolatos egészségügyi problémák kialakulását. A taurin az endoplazmás retikulum stresszének csökkentésével és a telomeráz reverz transzkriptáz, valamint a szirtuin-1 expressziójának növelésével gátolja a sejtöregedést, továbbá segíti az őssejtek túlélését, növeli regenerációs képességüket.
A taurin átlagos napi bevitele a tipikus nyugati étrendből felnőttek esetében napi 40–400 mg körülire becsülhető. A legmagasabb taurin-tartalmú élelmiszerek a tengerből származnak: tengeri alga és kagylók. A legtöbb étrendkiegészítő 500 mg és 2000 mg közötti adagban tartalmaz taurint. A személyes adag különböző tényezőktől függ, beleértve az életkort, a testsúlyt, az általános egészségi állapotot és az alapbetegségeket. A taurin-kiegészítők túlzott, az ajánlott adagokon (naponta 3 g) felüli fogyasztása mellékhatásokhoz vezethet, beleértve a gyomor-bélrendszeri zavarokat (hányinger, hányás és hasmenés) és neurológiai tüneteket (szédülés, remegés és fejfájás). Óvatosan kell eljárni taurin-kiegészítők és egyes gyógyszerek együttes fogyasztásakor a lehetséges kölcsönhatások miatt, különösen azoknál, amelyek hasonló hatással rendelkeznek (pl. vérnyomáscsökkentők), hasonló jelátviteli utakat céloznak (pl. angiotenzin).
szemlézte: dr. Kazai Anita Eredeti közlemény: Santulli G, Kansakar U, Varzideh F, Mone P, Jankauskas SS, Lombardi A. Functional Role of Taurine in Aging and Cardiovascular Health: An Updated Overview. Nutrients 2023;15(19):4236. |
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
Rheumatoid arthritisben (RA) a krónikus progresszív ízületi gyulladás krónikus fájdalomhoz, az ízületek destrukciójához, funkciókárosodáshoz, a komorbiditások révén élethosszcsökkenéshez vezet. A krónikus gyulladás minél korábbi megfékezése javítja a betegség hosszú távú lefolyását, az ízületi károsodások kialakulását.
Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.
Ember és környezet
Régóta vita tárgya, hogy van-e érdemi különbség a konvencionális (nagyüzemi, kémiailag intenzív mezőgazdaság útján előállított) és a biogazdálkodásból származó termények beltartalmi értékében.
Egy friss amerikai kutatás szerint az elmúlt öt évben tíz felnőttből kilenc próbált lefogyni valamilyen módon. A megkérdezettek több mint fele jelenleg is szeretne karcsúsodni, ugyanakkor a válaszadók csak alig több mint negyede volt biztos abban, hogy meg is tudja ezt tenni.
A 21. század kezdete óta exponenciálisan nő a ketogén diétával foglalkozó publikációk száma. A ketózis neurológiai betegségeket javító hatása már randomizált vizsgálatokban is bizonyítást nyert.
Helyünk a világban
Kedvezőtlen étkezési és fizikai aktivitási szokások, romló szerhasználati és egészségi állapot mutatók, de javuló tendenciák is megfigyelhetők a magyar serdülőkorú iskolások körében.
Hétvégi lapszemle: hasnyálmirigy 3D-nyomtatással
A zöld környezet és a kardiovaszkuláris betegségek
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
Egészségpolitika
A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség állásfoglalása az ágazat helyzetéről3.
Gondolat
Üdv nálunk! Van már, aki írja a fekete pontjaid? – Nyomasztás a közoktatásban4.
5.