Centralizálás vagy decentralizálás, feladatok és jogkörök – ezekről folyt a vita kedden, az IME egészségügyi szaklap VII. Regionális Egészségügyi Konferenciáján tartott kerekasztal beszélgetésen. A szakértők igyekeztek választ adni arra, mi a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI), a Térségi Egészségügyi Szolgáltató Központ (TESZK) vagy éppen az intézmények menedzsmentjének feladata és hatásköre, azonban az is kiderült: úgy tűnik, a kórházak egyelőre a rövidebbet húzták az átalakításnál. Bár a Semmelweis Tervben több éves folyamatnak tervezték, a politikai döntés következtében mégis rövid határidővel kell megvalósítani a hazai egészségügy strukturális átalakítását. A betegmozgásban egyelőre nem okozott semmiféle változást a kórházak állami gondoskodás alá vétele, ám az addig önkormányzati tulajdonban lévő fekvőbetegellátóknak több esetben anyagilag is veszteséget jelentett az átállás. Egyelőre minden irányítást a GYEMSZI tart magánál, bizonyos döntésekhez azonban úgy tűnik, túl lassú az egy kézből irányított rendszer. Ezért az intézményvezetők némi lazítást kérnek a központilag szorosan tartott gyeplőn, hiszen nem lehet a napi, gyors reakciókat igénylő problémákkal arra várni, hogy a mega-intézmény engedélyezze a szükséges intézkedést. Az államosítás során elszenvedett hátrányokat sorolták a kerekasztal mellett a kórházigazgatók: elveszítettük a közvetlen kapcsolatot a fenntartónkkal, eddig öt, most 180 kilométert kell utazniuk, hogy a fenntartóval közvetlenül egyeztethessünk a felmerülő problémákról – mondta Tamás László, a győri Petz Aladár Megyei Oktatókórház főigazgatója, aki szerint a kórházak „kissé vesztesnek érzik magukat” az átalakítás miatt. Az intézményvezető felvetette azt is, hogy a túlzott mértékű centralizáció az ellátók közötti verseny és az innováció ellen hat. Ezt a véleményét osztotta Drextler Donát a GYEMSZI egészségszervezési és finanszírozási főigazgató helyettese is, ám szerinte az intézmények önállósága oda vezetett, hogy olyan portfólióban gyógyították a betegeket, ahogyan az nekik financiálisan megérte, s ebbe csak központi vezérléssel lehet rendet teremteni. Ezt igyekezett megerősíteni Ónodi-Szűcs Zoltán, az észak-alföldi TESZK vezetője is, aki saját, korábbi tanulmányára utalva azt mondta, a politikai lobbi szerint jutottak ágyhoz, TVK-hoz és területi ellátási kötelezettséghez, ezáltal finanszírozáshoz az intézmények. Ez a területi egyenlőtlenség csakis a lobbi kizárásával csökkenthető, ami az erős központi irányítással védhető ki. A TESZK-ek éppen a mostani, torz fogyasztási rendszert fogják felszámolni. Nem csak a TVK a TEK és az ágyszám határozza meg az adott intézmény működését – cáfolta Ónodit Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, aki szerint a HBCS is torzítja a rendszert, ahogyan a kórházi ellátást indokolttá tehetik a szociális és más környezeti mutatók is attól függően, az ország mely pontján van az intézmény. A lehetőségeken belül engedékenyebbnek kellene lenni az intézmények autonómiájával kapcsolatban vélte Lampé Zsolt, a debreceni Kenézy Gyula Kórház ügyvezetője, aki a tulajdonosváltásról szólva hátrányként említette, hogy eddig a kórház, mint önkormányzati intézmény kedvezményes víz és csatornadíjat fizetett, azonban az átvétel után ez megszűnt, így másfélszeresére ugrottak a költségeik. A korábbi fenntartói támogatások elvesztését egyébként több intézményvezető is sérelmezte, erre válaszul Drexler Donát leszögezte: ezek visszapótlására a központi büdzséből nem lesz lehetőség, mert „az önkormányzati támogatások általában nem a fenntartással összefüggő támogatások voltak”. Kérdésként merült fel az is, mi lesz a vállalkozó orvosok szerződéseinek sorsa. Ezeket nagy valószínűséggel nem érinti az átadás-átvétel, mint Drexler fogalmazott: „ami jól működik, abba nem nyúlunk bele”. Menet közben kell átgondolnunk a feladatokat, a nehézkesen működő közigazgatás pedig hátráltatja a munkánkat, a gyors váltásokat – mondta Stefka Nóra, a GYEMSZI Minőségügyi, Igazgatási és Jogi Főigazgatóságának vezetője. Egyelőre az biztos, hogy "2013. január 1-től egy megalapozott, ámde véglegesnek nem mondható struktúra alakul ki", a GYEMSZI a TESZK-ek és az intézmények leosztott feladatairól majd csak akkor lehet érdemben beszélni. A TESZK-ek szerepe most van kialakulóban, de a szervezetfejlesztési projektekben a már frissen kinevezett nyolc TESZK-vezető is részt vesz. Tervezik egyébként, hogy kéthetente informális megbeszélésre hívják a ország valamennyi kórházigazgatóját az államtitkárságra, az első, projektindító megbeszélésre holnap kerül sor. A közbeszerzésekkel kapcsolatban Stefka Nóra elmondta, a nemzeti vagyontörvény nem engedélyezi a kórházak számára a vagyon hasznosítását, így a különféle bérleti szerződések megkötése is a GYEMSZI hatáskörébe tartozik. Gőzerővel folyik az átalakítás, de minden szereplő menet közben tanulja az új feladatait – összegezték a kerekasztal résztvevői. Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász azonban azt is hangsúlyozta, eddig a politika adta meg a menetrendet és a mozgásteret az átalakításnál. Az egészségügy reformjánál nagyobb szerepet kell kapnia a szakmának, a TVK-HBCS témakörökben nem a Nemzetgazdasági Minisztériumnak kellene döntéseket hoznia. A kerekasztal mellett egyébként az is kiderült, az államtitkárság február 17-én kommünikét küldött a kórházvezetőknek, amelyben többek között az is szerepelt, hogy az ÁNTSZ-től a TESZK-ekhez kerül az intézmények szakmai felügyelete. A győri kórházigazgató állítását azonban a GYEMSZI jelenlévő vezetői cáfolták. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2012-02-21