Hírvilág

Megszülettek a felvételi eredmények

2013. JÚLIUS 25.



Nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat szerda este a www.felvi.hu oldalon. Az adatok alapján a legmagasabb pontszám, 465 az - államilag finanszírozott - alkalmazott közgazdaságtan, a nemzetközi tanulmányok és a gazdaságelemzés szakhoz kellett.

Így legalább 465 pontra volt szükség például a Budapesti Corvinus Egyetem alkalmazott közgazdaságtan és gazdaságelemzés szakára, valamint a magyar és az angol nyelvű nemzetközi tanulmányokhoz. Ugyanennyi pont kellett a Budapesti Gazdasági Főiskolán (BGF) és a Szegedi Tudományegyetemen a nemzetközi tanulmányok megkezdéséhez, és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen az alkalmazott közgazdaságtanhoz.

A gazdálkodási és menedzsment, valamint a nemzetközi gazdálkodás szaknál megtartották a korábban bejelentett 460-as határt. Így például a Corvinuson, a Műegyetemen, a BGF-en, Szegeden és a Széchenyi István Egyetemen is legalább ennyit kellett elérni a gazdálkodási és menedzsment szakhoz.

Azon a 16 szakon, ahol a kormány és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) januári megállapodása alapján már akkor rögzítették az államilag finanszírozott tanulmányokhoz szükséges ponthatárokat, 9 esetben végül kevesebbet kellett elérni, mint a télen meghatározott pontszám.

Így például jogásznak mindenhová 464 ponttal lehetett bekerülni, vagyis eggyel kevesebb pontot kellett elérni annál, mint amennyit a januári részmegállapodásban rögzítettek.
A kommunikáció és médiatudomány szakra az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE), Debrecenben, Pécsett és Szegeden is 455 pontot kellett elérni. Ez azt jelenti, hogy a kommunikáció esetében 15-tel csökkentettek azon a 470 ponton, amelyet az említett megegyezés tartalmazott.

Csökkent a turizmus-vendéglátás szakra eredetileg megszabott 465 pont is, 428-ra. Ugyanígy andragógiára 445 helyett 430-at, emberi erőforrások szakra 460 helyett 443-at, igazságügyi igazgatási alapképzési szakra 435 helyett 424-et, kereskedelem és marketing alapképzési szaknál 460 helyett 449-et, munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási alapképzési szaknál 425 helyett 410-et, pénzügy és számvitelnél pedig 460 helyett 458-at.

Az említett részmegállapodást januárban írta alá Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a HÖOK-kal. Ez rögzítette, hogy azon a 16 szakon is lesznek állami férőhelyek, ahol eredetileg csak önköltséges formában lehetett volna tanulni. A dokumentum mellékleteként határozták meg az érintett szakokra bejutáshoz szükséges ponthatárokat. Klinghammer István felsőoktatási államtitkár a napokban felidézte: korábban abban maradtak a HÖOK-kal, hogy az érintett szakokon a hallgatók 15-20 százalékát veszik fel államilag finanszírozott képzésre.

Orvosképzésben, ahol nem rögzítették a ponthatárokat, a Semmelweis Egyetemen 423 pont, a Debreceni Tudományegyetemen 395, a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetemen pedig egyaránt 383 pontra volt szükség a tanulmányok megkezdéséhez.

Az idei általános felvételi eljárásban 95 237-en jelentkeztek felsőoktatási intézménybe. Az első helyen a legtöbb jelentkező az ELTE-t jelölte meg.

Az idei felvételi eljárásban a diákok által elért összpontszám alapján kialakított egységes rangsorolás, az intézmények kapacitása, valamint a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott szempontok figyelembevételével határozták meg a ponthatárokat. Ezek alapján állapították meg, hogy a diákot felvették-e, és ha igen, hová.

Az erről szóló döntést a www.felvi.hu e-felvételi rendszeréből kell letölteniük a felvételizőknek. Az Oktatási Hivatal e-mailben is tájékoztatja a jelentkezőket. Fellebbezni 15 napon belül lehet. Azokat, akik sikerrel felvételiztek, az egyetem vagy főiskola levélben is értesíti. Akiket most nem vettek fel, a pótfelvételin újra jelentkezhetnek majd, amit pénteken hirdetnek meg.

Idén a jelentkezők 54,9 százaléka nő, 45,1 százaléka férfi. A legfiatalabb, 18-19 éves korcsoport az összes jelentkező harmadát tette ki. A felvételizők további 23 százaléka 1992-ben és 1993-ban született. Az idei eljárás legidősebb jelentkezője 1938-as születésű.

Alapképzésben az egyes képzési területek közül (minden munkarendet és finanszírozási formát figyelembe véve) a gazdaságtudományok, valamint a műszaki terület emelkedett ki. A két területet együttesen az alapképzésre első helyen jelentkezők mintegy 38 százaléka jelölte meg.

Tavalyhoz képest jelentősen emelkedett a közigazgatási, rendészeti és katonai, kisebb mértékben a gazdaságtudományok, a jogi, valamint a pedagógusképzés területén az alapképzésre első helyen jelentkezők létszáma. Erőteljesen visszaesett – a tavalyi létszám felére, kétharmadára – a társadalomtudományi és a bölcsészettudományi alapszakok elsőhelyes jelentkezőinek száma.

A hatályos jogszabályok alapján alapképzésre, osztatlan képzésre jelentkezők számára a minimális pontszám 240, a felsőoktatási szakképzésre jelentkezőknek 200, a mesterképzésre jelentkezőknek pedig 50 pont. Ennél gyengébb teljesítménnyel senkit sem vettek fel.

Minden jelentkezőt felvehettek és a ponthatár megegyezett a minimális pontszámmal azokon a képzéseken, ahol kevesebb volt a jelentkező, mint a helyek száma.
A jelentkezők 68 százaléka első helyen alapképzési szakot jelölt meg. Osztatlan képzést első helyen a jelentkezők 9 százaléka, mesterképzést 20 százalékuk választott.



MTI 2013. július 24., szerda

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Agykutatás

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Hírvilág

A kényszerbetegség kulcsa

Népszerű elképzelés, hogy a kényszerbetegségre jellemző cselekvéseket, mint például az állandó kézmosást zavaró obszesszív félelmekre adott reakcióként végzik a betegek. Ezt azonban megkérdőjelezik az új kutatási eredmények.