A rákbetegség matematikai modellezése általában magában foglalja a daganatok fejlődésének leírását differenciálegyenletek vagy sztochasztikus modellek segítségével, és a különböző kezelések hatékonyságának tesztelését a választott matematikai modell keretein belül. Kiértékelik a tumor progresszió (vagy regresszió) dinamikáját például az immunterápia, kemoterápia vagy a gyógyszeres kezelés esetében, változtatva és optimalizálva a dózist, időtartamot és gyakoriságot. A SIAM Journal Applied Mathematics múlt év decemberében publikált egy cikket, "Ellenőrzött hatóanyag adagolás rák immunterápiában: stabilitás, optimalizálás, és a Monte Carlo Analízis" címmel, melynek szerzői, Andrea Minelli, Francesco Topputo, és Franco Bernelli-Zazzera differenciálegyenlet modellt javasolnak a tumor-immun kölcsönhatás leírására. " A tumor és az immunrendszer küzdelmének dinamikáját, mint egyfajta versenyt tanulmányoztuk,” magyarázza Topputo. A rák és az immunrendszer közötti kapcsolatot már sok éve vizsgálják, és az immunrendszer kezelése tudottan befolyásolja a tumor regressziót. Az úgynevezett immunterápia külső faktorokat alkalmaz, amelyek indukálják, erősítik, vagy éppenséggel elnyomják a beteg immunrendszerének a betegség kezelése során adott válaszát. Jelen vizsgálatban a terápia speciális dendrit sejtek befecskendezése, amelyek tumor-specifikus immunitást generálnak tumor-asszociált antigének prezentálásával. "A cél az, hogy minimálisra csökkentsük a daganat koncentrációját, miközben a beadott gyógyszerek összmennyiségét bizonyos értékhatár alatt tartsuk, hogy a káros hatásokat minimalizálhassuk", mondja Topputo. "Az általános gyakorlat az eredményes terápia keresése, míg mi egyidejűleg vizsgáljuk a hatékonyságot és eredményességet." A korábbi matematikai modellezések nem hoztak sikert. A mostani, a repülőgépek tervezésnél használt differenciál egyenletek segítségével kidolgozott modell a személyre szabott gyógyítást is segítheti, mert az egyenletek egyes paraméterei alkalmassá teszik a modellt a genetikai információ, a beteg családtörténete, szociális körülményei, környezete és életmódja figyelembe vételére. Az újszerű megközelítéseket bemutató cikk szerzői nem orvosok: Andrea Minelli egy kutató a francia Aerospace Lab Alkalmazott Aerodinamikai Tanszékén, Francesco Topputo posztdoktori kutatója, Franco Bernelli-Zazzera pedig professzora az olasz Politecnico di Milano szintén repüléssel foglalkozó Aerospace Engineering részlegének. Szemlézte: elitmed.hu, Kolin Péter Forrás:

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás