Hírvilág

Ki fizet a végén?

2012. ÁPRILIS 12.

Éjszakába nyúlóan folytatta szerdai ülésén az országgyűlés a városi kórházak átadás-átvételéről szóló törvényjavaslat részletes vitáját. Előtte a Parlament Egészségügyi Bizottsága a múlt héten Szócska Miklós egészségügyi államtitkár által prezentált jogszabályhoz érkezett módosító javaslatokról döntött. Első sorban az önkormányzatoktól a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézethez (GYEMSZI) kerülő munkáltatói jogok, és a végkielégítések kifizetése körül merültek fel kérdések.

Valamilyen módon meg kell oldani a végkielégítések kifizetését, az a bizottság tegnapi ülésén azonban nem kristályosodott ki, hogy ennek mi lesz a módja. Ez első sorban azokat a munkavállalókat érintheti, akik eddig egy adott település polgármesteri hivatalában a helyi kórház ügyeit intézték. Az ő feladataik ugyanis az új fenntartóhoz, a GYEMSZI-hez kerülnek.

Ha az önkormányzat a kórházak állami tulajdonba vétele miatt kényszerül megválni a dolgozójától, nem várható a Hivataltól, hogy az átalakítás okán rá háruljanak a végkielégítés terhei – magyarázta egyik, később visszavont módosító indítványa kapcsán Kiss Sándor, a Jobbik képviselője. Páva Hanna, egészségügyért felelős helyettes államtitkár erre úgy reagált, esetleg járható út lenne ilyen esetekben, hogy a GYEMSZI valamilyen módon átadja a végkielégítés fedezetét az érintett önkormányzatnak. Hiszen az új fenntartónak új munkaszerződést kell kötnie, tehát nem nála, hanem a korábbi foglalkoztatónál jelentkeznek a felmondási költségek.

Szintén a munkavállalók védelmére kért volna nagyobb garanciákat Szilágyi László (LMP) módosító indítványa, azonban ezt sem támogatta a tárca, mint azt az államtitkár-helyettes kifejtette, a mostani javaslat szinkronban van a korábbi, a megyei és fővárosi intézmények átadás-átvételéről szóló törvényben foglaltakkal, azaz amennyiben az új fenntartó, a GYEMSZI úgy ítéli meg, hogy nem tud valakivel együttműködni, azt el is küldheti.

A tárca is támogatta az egészségügyi bizottság módosító javaslatát, amely kizárja azt, hogy az átvételre kerülő intézmények vezetői, gazdasági igazgatói, amennyiben pályázati úton ismét elnyerik ugyanazt a pozíciót az új fenntartású intézményben, ne kaphassanak végkielégítést a korábbi tulajdonostól. A szabadságmegváltás, vagy a korábban felgyülemlett szabadság kiadása azonban továbbra is jár majd az érintettnek.
Több módosítási javaslat is érkezett bizonyos intézmények kivételére a most államosításra kerülő kórházak listájából. Szilágyi László az oroszlányi járóbetegellátó és ápolási feladatokat végző fekvőbeteg intézet kapcsán felvetette, hogy a rentábilisan működő krónikus osztályokat az önkormányzatoknál kellene hagyni.

Nem a gombhoz kellene varrni a kabátot – vetette fel Gyenes Géza, a grémium Jobbikos alelnöke, aki szerint a politika nem egy kidolgozott szakmai koncepció szerint dolgozik, csupán a spórolás reményében szabja át az ágazatot. Az átalakítások nem szolgálják az ellátás színvonalának emelkedését, mint ahogyan nem láttak egyetlen számítást sem arra vonatkozóan, hogy mennyibe kerül a struktúraváltás.

Az intézmények átadásával sokkal inkább megvalósíthatóak akár a népegészségügyi programok, mint az eddigi, széttagolt struktúrában nem volt lehetőség – mondta erre reflektálva Nagy Kálmán (KDNP). Ezzel szemben az MSZP-s Tukacs István is azt hangoztatta, hogy az államosítást szakmai koncepció elfogadásának kellett volna megelőznie.

A települési önkormányzatok tulajdonában lévő fekvőbeteg- és a nem önállóan működő járóbeteg-ellátók átvételéről szóló törvényjavaslat részletes vitája szerdán éjjel folyt a Parlamentben, a módosító javaslatokról jövő héten tárgyalnak a képviselők, míg a zárószavazás április utolsó hetében várható.
Napirend előtt Garai István Levente ellenzéki képviselő felvetette, hogy a szakbizottságnak állásfoglalást kellene kiadnia az Országgyűlésről szóló törvény módosításával kapcsolatban, amely szakmailag lehetetlenné teszi a képviselők számára az orvosi munkát is. Míg a bizottság elnöke, Kovács József (Fidesz) a törvényjavaslatban csupán arról van szó, hogy nem helyes, ha valaki több helyen is főállásúként kap fizetést, és szerinte sem lehet több tisztségben egyszerre jól végezni a munkát.

Az orvosok számára kötelezően megszerzendő kreditekhez nélkülözhetetlen, hogy az érintett gyakorolja is a szakmáját – figyelmeztetett Nagy Kálmán (KDNP). Márpedig ha a doktor négy évre kiesik a munkából, csak hosszú és rögös úton szerezheti vissza az engedélyét. Ezért a feltételeken gondolkodni kell, a döntés meghozatalakor minden szempontot mérlegelni kell.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-04-12

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Rövidülő kórházi várólisták

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, akkor még OEP, 2016 utolsó negyedében tette nyilvánossá legújabb statisztikáját, miszerint csökkent a kórházi műtétekre várakozók létszáma és a várakozás ideje is. Pár évvel korábban, olyan extrémeset is volt, amikor a csípőprotézisre váró betegnek a kórház a műtétre 6-7 éves várakozási időt jelölt meg és például a szürke hályog operációnál is előfordult a sok hónapos, esetleg éves várakoztatás.

Egészségpolitika

A borítékok mindennemű csúsztatása

A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete az igazságügyi miniszterhez fordult, hogy a "borítékok mindennemű csúsztatását" is nevezzék törvénysértőnek —ne legyen mód munkaadói engedéllyel sem a felmentésre.

Hírvilág

Egészségügyi egyetemi szóvivői és kommunikációs képzés indul szeptembertől

A Soproni Egyetem egészségügyi szóvivő és kommunikációs tanácsadó szakot hirdet 2019. szeptemberétől. A szóvivőképzés két féléves, Budapesti helyszínű, teljes értékű egyetemi diplomát ad a sikeres elvégzést és államvizsgát követően. 

Egészségpolitika

Nosocomialis infekció : ha nem tudunk róla, akkor nincs is?

Idén február végén a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kampányt indított a kórházi fertőzések ellen. Magánembereket szólított fel arra, hogy írják le, őket, vagy közvetlen hozzátartozóikat melyik kórházban, mikor és milyen fertőzés érte és annak milyen következményei lettek.

Egészségpolitika

A robotoké a jövő – az egészségügyben is

Bill Gates szerint a robotipar ugyanazt a fejlődési utat fogja bejárni, mint a computeripar 30 évvel ezelőtt.