Ki fizet a végén?
2012. ÁPRILIS 12.
2012. ÁPRILIS 12.
Szöveg nagyítása:
Éjszakába nyúlóan folytatta szerdai ülésén az országgyűlés a városi kórházak átadás-átvételéről szóló törvényjavaslat részletes vitáját. Előtte a Parlament Egészségügyi Bizottsága a múlt héten Szócska Miklós egészségügyi államtitkár által prezentált jogszabályhoz érkezett módosító javaslatokról döntött. Első sorban az önkormányzatoktól a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézethez (GYEMSZI) kerülő munkáltatói jogok, és a végkielégítések kifizetése körül merültek fel kérdések. Valamilyen módon meg kell oldani a végkielégítések kifizetését, az a bizottság tegnapi ülésén azonban nem kristályosodott ki, hogy ennek mi lesz a módja. Ez első sorban azokat a munkavállalókat érintheti, akik eddig egy adott település polgármesteri hivatalában a helyi kórház ügyeit intézték. Az ő feladataik ugyanis az új fenntartóhoz, a GYEMSZI-hez kerülnek. Ha az önkormányzat a kórházak állami tulajdonba vétele miatt kényszerül megválni a dolgozójától, nem várható a Hivataltól, hogy az átalakítás okán rá háruljanak a végkielégítés terhei – magyarázta egyik, később visszavont módosító indítványa kapcsán Kiss Sándor, a Jobbik képviselője. Páva Hanna, egészségügyért felelős helyettes államtitkár erre úgy reagált, esetleg járható út lenne ilyen esetekben, hogy a GYEMSZI valamilyen módon átadja a végkielégítés fedezetét az érintett önkormányzatnak. Hiszen az új fenntartónak új munkaszerződést kell kötnie, tehát nem nála, hanem a korábbi foglalkoztatónál jelentkeznek a felmondási költségek. Szintén a munkavállalók védelmére kért volna nagyobb garanciákat Szilágyi László (LMP) módosító indítványa, azonban ezt sem támogatta a tárca, mint azt az államtitkár-helyettes kifejtette, a mostani javaslat szinkronban van a korábbi, a megyei és fővárosi intézmények átadás-átvételéről szóló törvényben foglaltakkal, azaz amennyiben az új fenntartó, a GYEMSZI úgy ítéli meg, hogy nem tud valakivel együttműködni, azt el is küldheti. A tárca is támogatta az egészségügyi bizottság módosító javaslatát, amely kizárja azt, hogy az átvételre kerülő intézmények vezetői, gazdasági igazgatói, amennyiben pályázati úton ismét elnyerik ugyanazt a pozíciót az új fenntartású intézményben, ne kaphassanak végkielégítést a korábbi tulajdonostól. A szabadságmegváltás, vagy a korábban felgyülemlett szabadság kiadása azonban továbbra is jár majd az érintettnek. Több módosítási javaslat is érkezett bizonyos intézmények kivételére a most államosításra kerülő kórházak listájából. Szilágyi László az oroszlányi járóbetegellátó és ápolási feladatokat végző fekvőbeteg intézet kapcsán felvetette, hogy a rentábilisan működő krónikus osztályokat az önkormányzatoknál kellene hagyni. Nem a gombhoz kellene varrni a kabátot – vetette fel Gyenes Géza, a grémium Jobbikos alelnöke, aki szerint a politika nem egy kidolgozott szakmai koncepció szerint dolgozik, csupán a spórolás reményében szabja át az ágazatot. Az átalakítások nem szolgálják az ellátás színvonalának emelkedését, mint ahogyan nem láttak egyetlen számítást sem arra vonatkozóan, hogy mennyibe kerül a struktúraváltás. Az intézmények átadásával sokkal inkább megvalósíthatóak akár a népegészségügyi programok, mint az eddigi, széttagolt struktúrában nem volt lehetőség – mondta erre reflektálva Nagy Kálmán (KDNP). Ezzel szemben az MSZP-s Tukacs István is azt hangoztatta, hogy az államosítást szakmai koncepció elfogadásának kellett volna megelőznie. A települési önkormányzatok tulajdonában lévő fekvőbeteg- és a nem önállóan működő járóbeteg-ellátók átvételéről szóló törvényjavaslat részletes vitája szerdán éjjel folyt a Parlamentben, a módosító javaslatokról jövő héten tárgyalnak a képviselők, míg a zárószavazás április utolsó hetében várható. Napirend előtt Garai István Levente ellenzéki képviselő felvetette, hogy a szakbizottságnak állásfoglalást kellene kiadnia az Országgyűlésről szóló törvény módosításával kapcsolatban, amely szakmailag lehetetlenné teszi a képviselők számára az orvosi munkát is. Míg a bizottság elnöke, Kovács József (Fidesz) a törvényjavaslatban csupán arról van szó, hogy nem helyes, ha valaki több helyen is főállásúként kap fizetést, és szerinte sem lehet több tisztségben egyszerre jól végezni a munkát. Az orvosok számára kötelezően megszerzendő kreditekhez nélkülözhetetlen, hogy az érintett gyakorolja is a szakmáját – figyelmeztetett Nagy Kálmán (KDNP). Márpedig ha a doktor négy évre kiesik a munkából, csak hosszú és rögös úton szerezheti vissza az engedélyét. Ezért a feltételeken gondolkodni kell, a döntés meghozatalakor minden szempontot mérlegelni kell. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2012-04-12
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Egészségpolitika
Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.
Ember és környezet
A rangos BMJ szakfolyóiratban jelent meg egy publikáció, amely az egészségügyi rendszerek átalakításának kihívásait taglalja. Vajon képes-e, és ha igen, hogyan az egészségügy összhangba kerülni az ökológiai korlátokkal, és nem növekvő, sőt, csökkenő gazdaság esetén jól működni?
Az elmúlt hónapokban sokat és sokszor hallunk a mesterséges intelligenciáról a LAM Mesterséges intelligencia rovatában is. A terület fontosságát mutatja, hogy a közelmúltban több konferencia is foglalkozott a területtel. Ezekből ad áttekintést dr. Balkányi László, a LAM „Mesterséges intelligencia az orvoslásban” rovat vezetője.
Büntetőjogi felelősségre vonással is járhat(na) a kórházi eladósodás
Mészáros Lőrinc bankja dobhat mentőövet a kórházi adósságba fúló beszállítóknak
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
Klinikum
Véletlen folytán, egy egyszerű vérvétellel derülhet ki az egyik legsúlyosabb gyerekbetegség5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás