Az 1930-as gazdasági világválság után alapított Nemzetközi Valutaalap (IMF) főként gazdasági krízisek megelőzésére jött létre, céljai között az árfolyam-stabilitás biztosítása, a gazdasági növekedés elősegítése, valamint fizetési mérleg-problémákkal küszködő országoknak átmeneti pénzügyi segítség nyújtása szerepelt. Az IMF kölcsönönként feltételeket szab meg, amelyek célja a pénzügyi problémákhoz vezető okok orvoslása. A feltételek leginkább a kormányzati kiadások és támogatások csökkentését, a nemzetközi kereskedelem akadálymentesítését és bizonyos cégek privatizációját tartalmazták. Az IMF és kritikusai között kialakult sokszor méltatlan és sértegető szócsaták elkerülése érdekében bizonyítékokra és megbízható adatokra van szükség. A jelenlegi viták többsége az egészségügyi kiadások feltételrendszereire vonatkozik, mintsem specifikus egészségi eredményekre. A Globális Fejlődés Központja 2007-es közleményében azt vizsgálta, hogy az IMF kényszerít vagy erőltet-e megoldásokat az egészségügyi kiadások tekintetében a szegény országokra. A jelentésük szerint a hosszú távú trendek vonatkozásában a kormányzati kiadások hasonlóak függetlenül az IMF részvételétől. Ugyanakkor a jelentésben kiemelik, hogy az egészségügyi beavatkozások sok esetben különösen érzékenyek pénzügyi döntésekre és ily módon ideiglenes forráshiányok súlyos károkat tudnak okozni az egészségügyben. Ezek alapján egy olyan kutatás lenne szükséges, melyben közvetlenül az intervención átesett és az ilyenen át nem esett országok aktuális egészségügyi eredményeit hasonlítjuk össze, ez a feltétel metodológiai problémák miatt nehezen megoldható. Többek között az IMF feltételrendszerétől függetlenül beállt pénzügyi válság már jelentős hatással lehetett az egészségügyi állapotra, valamint az intézkedések hatása sokszor késik az aktuális mutatókhoz képest, és a közvetlenül a hitelfolyósítás eredményeképp bekövetkezett változások után az érintett államok később ellentétes irányú korrekciókkal is élhetnek. A Nemzetközi Valutaalap által nyújtott kölcsönök és az egészségügy közötti összefüggést a kelet-európai országok és más szovjet utódállamok vonatkozásában Stuckler és munkatársai vizsgálták, és azt találták, hogy az IMF gazdasági programjai következtében a tubercolosis által okozott halálesetek száma megnőtt. Stuckler és kollégái érvelése szerint az egészségügyi kiadások kormányzati csökkentése, a közszféra fizetéseinek „plafonzása”, valamint az árak növekedése és a fizetések csökkenése miatt kialakult városiasodás, elszegényesedés és a bűnözés és a prostitúció növekedése mind hozzájárul a fertőző betegségek terjedéséhez. Számos lehetséges zavaró tényező szerinti korrekció után 16,6%-os növekedést tapasztaltak a tuberculosis miatti halálesetek gyakoriságában. A kutatás eredményei persze több korláttal is rendelkeznek: Az IMF-hitelek nem véletlenszerűen kerültek kiosztásra, rendkívül heterogének, és mindegyik kölcsönnek jelentősen más hatása lehetett a tanulmányozott országok sajátosságaitól és az aktuális korszaktól függően. Továbbá a szerzők által ugyancsak gyanúsított HIV-fertőzések aránya és a bebörtönzési adatok nem növekedtek. Mindezek ellenére a közleményt érdemes komolyan venni, hiszen fontos megállapításokra hívja fel a figyelmet, amelyeket érdemes lenne ellenőrizni további vizsgálatokban. Forrás: PLoS Med 5(7): e162. doi:10.1371/journal.pmed.0050162 Kapcsolódó anyagok: Stuckler D, King LP, Basu S (2008) International Monetary Fund programs and tuberculosis outcomes in post-communist countries. PLoS Med 5(7): e162. doi:10.1371/journal.pmed.0050162 Center for Global Development (2007) Does the IMF constrain health spending in poor countries? Evidence and an agenda for action Link Szemlézte: eLitMed.hu